Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy az Európában közepesnek mondható árkategóriában mekkora lakásokat lehet kapni a különböző országok lakáspiacán, amihez a Deloitte felmérése nyújtott segítséget. A vizsgált árszint 200 ezer euró - vagyis kb. 62 millió forint - volt, ami a drágább országokban is elég legalább egy kisebb méretű lakásra, de a legolcsóbb országokban is szép számmal találunk ennyiért kínált ingatlanokat.
Hiába emelkedik tovább az új építésű lakások ára, a használtaké kissé gyorsabban növekszik, így mérséklődik az árkülönbség a két kategória között - derül ki az Otthontérkép friss felméréséből.
Bár kevésbé nőtt az idei évben a lakáspiaci forgalom februárra a januári visszaesés után, a piac lendületét azonban mutatja, hogy a keresleti index tavaly április óta nem volt ilyen magasságban. Budapesten a belvárosban 655-, Budán 626-, Pesten 367 ezer Ft/nm ár volt jellemző tranzakciósár. Az árakat illetően továbbra is óriási a különbség a főváros és vidék között, a legdrágább adásvételek Budán köttettek, ahol átlagosan 49 millió forint volt az értékesített ingatlanok ára, a legalacsonyabb átlagérték Kelet-Magyarországon 11,5 millió forint volt - derül ki a Duna House elemzéséből.
Húszmillió forint az az összeg, amiért elkezdhetünk gondolkodni azon, hogy hol is szeretnénk Budapesten lakást vásárolni. Egy háromszobás panellakás Pesten, egy felújított másfélszobás Budán, vagy egy új építésű garzon is kikerül ennyiből, amihez jó esetben még egy parkolóhelyet is kapunk. Az elmúlt évek áremelkedése után joggal gondolhatjuk drágának a budapesti lakásokat, érdemes azonban megnézni, hogy ez a 20 millió forint milyen lakásra lenne elég a szomszédos fővárosok lakáspiacain.
Félezer négy vagy több lakásos projektben hirdetnek eladó lakásokat országszerte, miközben 14-16 ezer lakás épülhet idén - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. Budapesten elsősorban a XIII. és XI. kerületben, vidéken Győrben és Debrecenben zajlanak a legnagyobb beruházások. A lakásárak idén is tovább drágulnak, a legnépszerűbb kerületekben és városokban 5-10 százalékos áremelkedés várható főleg a társasházi lakásoknál, az új építésű ingatlanoknál pedig elsősorban az alacsonyabb árfekvésű külső kerületekben számíthatunk ugyancsak 5-10 százalékos drágulásra.
"Öt éve kellett volna lakást vennem, akkor még sokkal olcsóbbak voltak a lakások" - panaszkodik Arisztid barátjának. "Te lökött vagy, hát nem emlékszel? Akkoriban iszonyat magasan, 10% felett jártak a kamatok. A napokban már 2,5%-os kamatozású lakáshitelt is láttam, sokkal jobban megéri most lakást venni" - hordja le barátját Tasziló. Melyiküknek van igaza? Ezt próbáljuk néhány példa segítségével megválaszolni.
A 2016-os év a lakásárak további emelkedésétől és az új építések újbóli beindulásától volt hangos a lakáspiacon. Budapesten fejlesztők tucatjai indítottak új projekteket, számos lakás pedig már a tervasztalról elkel - olyan árakon, melyek néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna. A legdrágább fővárosi kerületekben bőven 1 millió forint feletti átlagos négyzetméterárakkal találkozhatunk, de akad olyan pesti városrész is, ahol már 300 ezer forintos egységáron is vásárolhatunk lakást.
33 százalékkal emelkedtek szűk egy év alatt a lakásárak a VII. kerületben, a lakóingatlan-piac 2016-ban pedig már harmadik éve fellendülési szakaszban van. A 2008-as válságot követő lejtmenet után az idei év végére forgalomban, árszintben és az építési engedélyek számában is szinte teljesen behoztuk a lemaradást. A legdrágább lakások továbbra is Budapesten, Győr-Moson-Sopron megyében és Hajdú-Biharban találhatók - derül ki a legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzésből.
Az év első felében a 2015-ös év azonos időszakával nagyjából megegyező számú tranzakció zajlott a piacon, az ezt követő hónapok azonban látszólag alulmúlják a tavalyi számokat - derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből. A 2015-ös azonos időszakban 114 500 adásvételt becsült a cég, idén pedig 110 000-et. A jelenség hátterében nagy valószínűséggel az újlakás-piac felfutása állhat, hiszen ezen lakások vásárlói túlnyomó többségében csak előszerződést kötnek, így egyelőre nem jelennek meg a statisztikákban.
Nem érzékelhető a lakásárak csökkenése és a közeljövőben nem is számíthatunk erre - derül ki az Otthon Centrum legfrissebb elemzéséből. 2016 III. negyedévben is szinte minden szegmensben tovább nőttek az árak és a lakáshitelezések terén is bővülés várható a közeljövőben, az átlagos növekedés mögött azonban nagyok a területi különbségek.
Habár a statisztikai adatok egyelőre még csak a második negyedévnél járnak, már ezekből is jól látszik a lakásárak lassuló növekedési üteme. A szakértők szerint azóta további mérséklődés következett be, olyannyira, hogy most már csak stagnáló árakról beszélhetünk. Míg az első negyedévben 5,1 százalékkal tudtak emelkedni a használt lakóingatlanok árai, a második negyedévben ez az érték 0,7 százalékra mérséklődött. Ha pedig a ténylegesen eladott lakások árait vizsgáljuk, akkor 2,3 százalékos árcsökkenésre került sor 2015-höz képest a KSH adatai szerint - derül ki a Balla ingatlaniroda elemzéséből.
A régiós lakáspiacok felívelését több tényező is támogatja, a gazdasági válságot követően a GDP ismét növekedési pályára állt a legtöbb országban, valamint a kamatkörnyezet is kedvez a hitelfelvételnek. Ezek egyaránt hozzájárulnak a lakáspiaci kereslet élénküléséhez, ami aztán magasabb árakban ölthet testet. Összességében azt mondhatjuk, hogy az európai lakáspiacok nagy része túl van a válságon, és az árak ismét növekedési pályára álltak. Attól függően, hogy a fordulat mikor következett be, az országok eltérő pontjain állnak a ciklusgörbe felfelé ívelő szakászának. Az árak dinamikájában a közép-kelet-európai régió lakáspiacai esetében is jelentős különbségek tapasztalhatóak. A mezőnyből -ahogy európai viszonylatban is - kiemelkedik Magyarország, mely az elmúlt két évben nagyon jelentős áremelkedést tapasztalt, a használt lakásárak 29 százalékkal ugrottak meg. Nézzük sorban, hogy az egyes országok lakáspiacai hol tartanak a felívelésben!
Immár több mint 2 éve tart a megállíthatatlannak tűnő áremelkedés a magyarországi lakáspiacon, mely a növekedés egy újabb fázisába lépett azáltal, hogy a kedvező piaci környezetnek köszönhetően 2016-ban végre az új lakások építése is megkezdődött. Az áremelkedés persze nem ugyanolyan mértékben jelentkezett az ország különböző részein - az Otthontérkép adatai segítségével bemutatjuk, hol vásárolhatunk a legolcsóbban, illetve a legdrágábban.
Az Európai Unióban átlagosan 4 százalékkal növekedtek a lakásárak 2016 második negyedéve, és az előző év azonos időszaka között, míg az euróövezetben 2,9 százalékos volt a drágulás mértéke a fenti időszakban - derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből. Az európai mezőnyből kitűnik Magyarország és Lettország, amelyek mindegyikében 10 százalék feletti volt az éves áremelkedés mértéke. A 2014 eleji mélyponthoz képest ez mintegy 30 százalékos áremelkedésnek felel meg.
Árfelhajtó hatása van annak, hogy egyre több ember igyekszik munkát találni a hazai ipari körzetekben. Egyes megyékben eközben még úgy is magasak az árak, hogy a munkanélküliek száma is magas - derül ki az Otthontérkép a vevők nyári és ősz elejei kereséseit, valamint a munkanélküliségi adatokat összegző elemzéséből.
Egy adott országrész munkaerőpiaci helyzete és lakásárai általában összefüggést mutatnak egymással. A jobb munkalehetőségek vonzzák a munkavállalókat, akik növelik a lakások iránti keresletet, aminek következtében az árak is emelkedni kezdenek. Magyarországon is hasonló folyamatok zajlanak, például a nyugati országrész felértékelődése, vagy Kelet-Magyarország lemaradása tipikusan ezt példázza. A kiemelkedően magas ingatlanárak azonban nem mindig járnak együtt a kedvező munkanélküliségi mutatókkal vagy egyszerűen csak késleltetve jelentkeznek.
A júliusi visszaesést követően némi erősödés történt a forgalomban augusztus hónapban. A Duna House becslése szerint összesen 10 210 adásvétel zajlott az országban, ami az előző év azonos időszakával összehasonlítva már nem 20 százalék körüli elmaradás - mint júliusban volt - hanem csupán 8 százalék. Idén összesen 89 500 tranzakció történt Magyarországon, ami alig marad el a tavalyi hasonló időszaktól, de például két éve ugyanekkor még a 64 ezret sem érte el a piac. A keresletben tapasztalható, év eleje óta tartó lejtmenet júliusban megfordult és augusztusban tovább emelkedett. A Keresleti Index 77-ről 80 százalékpontra erősödött, ami még mindig nem éri el az elmúlt 2,5 év átlagát, de már a trendforduló jeleit mutatja.
Idén eddig kb. 60-70 ezer lakóingatlan adásvétel történt országosan. Budapesten főleg 10-25 millió Ft értékben keltek el a jellemzően 30-60 négyzetméteres használt lakások. Újépítésű ingatlanokra országosan 20-40 millió forint között költöttünk. A megyei jogú városokban és fővárosban a használt téglaépítésű társasházak fajlagos árai átlagosan 20-30 százalékkal emelkedtek 2015 ugyanezen időszakához képest. Az újépítésű lakások piacán 10-40 százalék volt a növekedés, itt jóval nagyobb a különbség a régiók között. 2016. I. félévében országosan 3400 új lakás épült, melynek közel harmada Budapesten épült fel. Év végére nagyságrendileg 10 000 új lakás kerülhet országosan a piacra - derül ki az Otthon Centrum legfrissebb elemzéséből.
Az idei második legalacsonyabb forgalmát mutatta az ingatlanpiac júliusban, aminél csak januárban cserélt kevesebb ingatlan gazdát - derül ki a Duna House legfrissebb elemzésből. Bár a válság utáni évek júliusait ez az érték is felülmúlja, az egy évvel ezelőtti 12 355 tranzakciónak a jelenlegi csak 79 százaléka. Az idei adásvételek darabszáma eddig összesen 79 229, ami nagyjából a tavalyi azonos időszaknak felel meg.
Az ingatlan elhelyezkedése és környezete erőteljes hatást gyakorol az értékére. Egy közelben lezajlott fejlesztés, ami egyben a környezet pozitív változásával jár együtt az árakra is felfelé irányuló nyomást fejthet ki. Ilyen fejlesztés lehet például egy utca forgalom elől történő teljes, vagy részleges lezárása és sétálóutcává alakítása.
Összehívta nemzetbiztonsági csapatát a műveleti központban az amerikai elnök.
Nem kell messze menni.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
404 fölé ment az euró-forint árfolyama.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Egyre inkább háttérbe szorul a dollár.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
