2015-ben a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek a magyarországi lakásárak: a befektetők aktivitása és a fejlesztők kivárása egyaránt erősítették a folyamatot. A lakásáfa-csökkentés és a CSOK kibővítése révén 2016 további bővülést hozhat, immár nem csak a használt, hanem az új építésű lakások piacán is - derül ki az FHB éves lakásárprognózisából.
Az Otthon Centrum 135 ezerre becsüli a 2015-ös lakáspiaci adásvételek számát, idén azonban már 150 - 155 ezerre számítanak, mivel a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) nemcsak az új lakások forgalmára, de a nemrég bejelentett módosításokkal a használt piacra is komoly hatással lesz. A kereslet élénkülésével idén még nem tudnak lépést tartani az ingatlanfejlesztők, így rövidtávon - nagy régiós eltérésekkel - 5-25% közötti árnövekedésre lehet számítani az új lakások piacán. 2016-2019 közötti 4 évben országosan összesen 50 és 100 ezer közötti CSOK igénylő családra számít az ingatlanközvetítő.
Már hetek óta tartják lázban az országot a CSOK által kínált ingyenmilliók. A legtöbbek érdeklődését a legalább három gyereket vállalóknak járó 10 milliós alaptámogatás, illetve a szintén 10 millió forintos, kedvezményes kamatozású hitel keltette fel. Bár fontos megjegyezni, hogy az utóbbi nem ajándék, a 20 millió forint sokaknak segíthet az önerő kiegészítésében. Ha azonban valaki most azonnal vásárolna - mert nem akarja kivárni egy saját ház felépülését vagy egy újonnan indított projekt befejezését -, szűkös kínálattal szembesül. Az Otthontérkép adatbázisa alapján megvizsgáltuk, mire is elég 20 millió forint az ország különböző részein.
Bár a lakáspiacot érintő kormányzati intézkedések hatását vizsgáló különböző elemzések eltérő következtetésekre jutnak a lakásárak várható alakulásával kapcsolatban, abban mindenki egyetért, hogy egy jelentős fejlesztési boom küszöbén állunk. Arról kérdeztük magyarországi ingatlanfejlesztőket, milyen hatása lehet a CSOK kiterjesztésének és a lakásáfa-csökkentésnek a lakáspiaci folyamatokra, valamint megkértük őket, ismertessék, jelenleg milyen fejlesztési projekteken dolgoznak.
A CSOK bejelentése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján nem csökken az új építésű ingatlanok ára. Az Otthon Centrum szerint ennek három oka van: a rendkívüli módon megugrott vásárlói kereslet, a keresletet kiszolgálni képes fejlesztők nagymértékű építkezésekbe kezdenek, és ez felhajtja a fejlesztési telkek árát, valamint a felfutó fejlesztések megterhelik az építőipari kapacitásokat. Ezen tényezők akár már fél éven belül a fejlesztési költségek emelkedéséhez vezethetnek.
A tavalyi év végén a kormány egy óriási intézkedéscunamit indított útjára a lakáspiacon, melynek a pontos hatását egyelőre nehéz megbecsülni. Ami valószínű, hogy a családok otthonteremtési kedvezményének (CSOK) jelentős bővítése növelni fogja mind a használt, mind az új építésű lakások iránti keresletet, az utóbbi ingatlantípus iránti fogyasztói igény pedig végre kielégítésre kerül majd az újlakás-áfa csökkentésének köszönhetően. Az Orbán-kormány nem először próbálja hasonló módon felpezsdíteni a lakáspiacot, legutóbb a lakásépítések óriási felfutását és az áremelkedés mérséklődését hozta magával a beavatkozás.
A lakásfejlesztők évek óta mantrázzák az áfacsökkentést, mely mostanra mintha elérhető közelségbe került volna. Mit várnak az ingatlanfejlesztők az alacsonyabb áfakulcstól? Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnökével, Takács Ernővel beszélgettünk az Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából.
Az eladott lakások átlagára Budapesten 1 millió forinttal nőtt 2015 első felében, így egy használt lakás átlagos ára 15,5 millió forintra emelkedett. Bár a városokban és a községekben az átlagár nem éri el a tavalyit, a megyeszékhelyeken is nőttek az árak, egy átlagos lakás így 9,7 millió forintba kerül - áll a KSH legfrissebb elemzésében.
Az elmúlt évtizedekben a globalizációnak, az Európai Unió bővítésének és számos egyéb folyamatnak köszönhetően a világ legtermészetesebb dolgává vált, hogy nem abban az országban dolgozik és él valaki, ahol születetett. A vonzó életkörülményekkel kecsegtető országokban és nagyvárosokban azonban egyre nagyobb problémát jelent, hogy az építkezések nem tudnak lépést tartani a növekvő népességszámmal, miközben az ingatlanárak drasztikusan emelkednek. Az egész Európát - és a világot - megmozgató aktuális menekültválság emberek százezreinek költözését hozza magával, ami egész biztosan hatással lesz a befogadó országok ingatlanpiacaira. A világ különböző részeiről gyűjtött példákon keresztül annak próbáltunk utánajárni, hogyan befolyásolhatja a lakáspiaci folyamatokat - elsősorban az árak alakulását - a bevándorlás.
Az Európai Unió egészében 2,3 százalékkal, az euróövezetben pedig 1,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak az idei második negyedévben éves összevetésben - közölte az unió statisztikai hivatala (Eurostat) csütörtökön kiadott jelentésében.
Felgyorsult a lakásárak emelkedésének üteme, ráadásul hosszú évek után először az ország minden régiójában növekedésről számolhatunk be a legfrissebb elérhető adatok szerint. Az FHB Lakásárindex 2015. I. negyedévében 175,44-re emelkedett, 2014 éves átlagához képest a lakások nominálisan 8,2, míg reálértelemben több mint 9 százalékkal drágultak. Az áremelkedés 2014 utolsó negyedévéhez viszonyítva 3,7% nominális értelemben.
Padlóig nyomták a gázpedált a lakáspiacon, bizonyos területeken már a kapaszkodóért nyúlnak a vevők és a bérlők is. Az Otthon Centrum előrejelzése szerint 2015 végére a lakáspiaci adásvételek száma akár a 150 000-et is elérheti. A növekedést továbbra is két fő erő mozgatja, a befektetők, és saját célra vásárlók. A nagyszámú vevő megjelenésének hatására 10 százalék alá csökkent az alku mértéke, csaknem egy hónappal csökkent az átlagos értékesítési idő a tégla- és panellakásoknál. Az előző év azonos időszakához képest az árak a fővárosban mind a tégla, mind a panel szegmensben megugrottak, az utóbbiban nagyobb - akár 20 százalékot meghaladó - mértékben. A piac az elmúlt hónapokban sem lassított, az első féléves tendenciák tovább folytatódnak.
Jó hírek érkeztek a lakáspiacról, a KSH legfrissebb statisztikáiból kiderül, hogy a lakásárak tovább emelkedtek, ráadásul a növekedés gyorsul, a tiszta árváltozás 2015. első negyedévében 4,4 százalékos volt a használt lakások piacán. A drágulás azonban jelentős területi különbségeket mutat, a rekordot a Nyugat-Dunántúl tartja, ahol a községekben a használt lakások közel 10 százalékkal kerülnek többe, mint a megelőző negyedévben, de az ugyanezen régió megyeszékhelyein tapasztalható közel 8 százalékos drágulás is komoly eredmény. Az ellenpólust a dél-alföldi régió községei és városai képviselik, ahol 5 és 8 százalékkal csökkentek a fajlagos használt lakásárak. De szenved a budapesti agglomeráció is, ahol az árak 2015 elején estek, illetve az egyes agglomerációs szektorok fajlagos árai két kivételtől eltekintve alacsonyabbak, mint 2013-ban, és jelentősen elmaradnak a válság előtti szintektől.
Újabb adatok érkeztek, melyek bizonyítják, hogy 2014 a fordulat éve volt a lakáspiacon. Az FHB Lakásárindex 2014 IV. negyedévében 165,83-ra növekedett, így országos szinten 2013 utolsó három hónapjához képest a lakásárak nominálisan 5,8 százalékkal, reálértelemben pedig ennél is nagyobb mértékben, 6,5 százalékkal emelkedtek.
A válság óta tavaly történt meg először, hogy országos szinten is pozitív változásokat láthattunk mind a lakáspiaci forgalom, mind az árak tekintetében - derül ki a NAV adatbázisára épülő OTP Lakóingatlan Értéktérképből. Az adásvételek számának bő egyharmados növekedése rendkívül jelentős a korábbi évek stagnálása után, az árváltozások tekintetében azonban még meglehetősen vegyes a kép. Főként Budapesten és a nagyvárosokban indultak el pozitív irányú folyamatok, illetve messze kiemelkedik Győr-Moson-Sopron megye teljesítménye. Az árak a tavalyi év végén nominálisan még mindig az egy évtizeddel ezelőtti szinten álltak.
Budapest egyes kerületeiben, illetve a győri megyében az ingatlanhirdetők szerint nagyon pörög a lakáspiac, több kerületben, illetve kistérségben az adatok alapján 2014-ben 10%-ot meghaladóan emelték az árakat a hirdetők. A nagy kérdés persze az, hogy hol lehet emelkedés vége.
A budapesti belvárosi lakáspiac új életre kelt az elmúlt évben, miután végre megállt az árcsökkenés. A vásárlók szinte pillanatok alatt csapnak le a jó elhelyezkedésű eladó ingatlanokra, melyek jelentős része rövid- vagy hosszú távú bérleményként végzi. A lakásokat aztán - elsősorban turistáknak, külföldi diákoknak - kimondottan magas árakon tudják bérbe adni.
Az Otthontérkép elkészítette a legfrissebb, 2014-es lakásárakra vonatkozó térképeket és statisztikákat a hivatalos NAV-adatbázis adatai alapján. Bár a 2012-es árszintig még nem kapaszkodtak vissza az árak a lakáspiacon, az országos átlagban mélypontnak számító 2013 után 2014 már valóban az emelkedés éve volt - igaz, nem mindenhol. Van ahol a 2014-ben mért árak meghaladták a két évvel korábbit, de akadnak olyan térségek is, ahol folytatódott az árak esése. Az országos különbségek tovább nőttek: a legdrágább budapesti kerületben átlagosan tizennégyszer annyiért lehetett lakást venni, mint a legolcsóbb borsodi kistérségben.
Sorra érkeznek a fellendülés tényét alátámasztó hírek a lakáspiacról. A KSH után az FHB is megerősítette, hogy 2014-ben emelkedésnek indultak a használt lakások árai, a harmadik negyedévben több mint 4%-kal. 2014 egészét nézve pedig - öt évnyi árzuhanás után - közel 2%-os áremelkedésről beszélhetünk, igaz ez elsősorban az ország fejlettebb régióiban tapasztalt fellendülésnek köszönhető. Bár az év második felében induló új támogatási rendszer jelentősen befolyásolhatja a piac és az árak alakulását, 2015-ben akár 3%-os növekedés is elképzelhető.
Töretlenül emelkedtek a használt lakások árai és a piaci forgalom a KSH napokban megjelent harmadik negyedéves adatai szerint. Ahogy az ingatlanközvetítők folyamatosan javuló helyzetről tettek említést az elmúlt hónapokban, úgy most a statisztikai adatok is arra világítottak rá, hogy felfelé ívelő pályán mozog a hazai lakóingatlan-piac. Nem mindenki számít azonban óriási fellendülésre: a második negyedévtől újra beindulhat az árcsökkenés és a devizahitelesek is felforgathatják a lakáspiacot - véli a Balla Ingatlanirodák.
Fontos gyorsjelentések jönnek a héten.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az ukrán elnök szerint a világ nem akar május 8-ig várni a fegyvernyugvásra.
Súlyos károkat okoz az áramhiány.
Az F/A-18-as egy repülőgép-hordozóról zuhant a tengerbe.
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
