Öt éve tart a lakáspiac kilábalása az USA-ban, de még mindig 5,9 millió jelzáloghitelesnek nagyobb a tartozása, mint a lakásának az értéke - írja a CNBC. A számok alapján úgy tűnik, nálunk arányaiban rosszabb a helyzet.
2015. január 1-jével életbe léptek az MNB egészséges háztartási hitelezést fenntartását segítő eszközei, a jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) és a hitelfedezeti mutatók (HFM). Bár korábban mindkét típusú arányszám valamilyen módon megjelent a létező hitelezői gyakorlatban és szabályozásban egyaránt, az új szabálycsomagban a JTM-re vonatkozó előírások valamelyest újdonságot képviseltek. Az első negyedév tapasztalatai segítséget nyújtanak a mutatószámok "első lépéseinek" értékeléséhez. Megfigyeléseink alapján pedig elmondható, hogy azok nem eredményeztek azonnali visszaesést az éledező háztartási hitelpiacon, ugyanakkor effektív gátakat szabnak annak, hogy az egészséges hitelezésből túlzott eladósodás alakuljon ki a jövőben.
Több fejlett országban is esett a lakástulajdonnal rendelkezők aránya a szigorúbb hitelfeltételek és az emelkedő lakásárak miatt. A saját lakásban élők aránya az USA-ban és Nagy-Britanniában egyaránt 65%-ra esett - írja a Financial Times. Magyarországon január 1-jétől léteznek szigorú makroprudenciális szabályok, amelyek hitelezést visszafogó hatásáról egyelőre nincsenek adatok.
A jelenlegi 70% helyett 50%-ban határozzák meg az ingatlan értékéhez képest azt a határt, amely fölött vissza kell fizetni a hitel tőkerészét Svédországban, ahol nagy hagyománya van a csak kamattörlesztéses hiteleknek.
Január 1-jével bevezeti az MNB a tavasszal beígért adósságfék-szabályozást - jelentette be a jegybank augusztus 27-én. Most a Magyar Közlönyben az ezzel kapcsolatos rendelet is megjelent.
Döbbenetes adat látott napvilágot: a deviza lakáshitelesek 61%-ának nagyobb ma a tartozása, mint a hitelfelvételkori lakásérték 90%-a. Emellett közhelyszámba megy, hogy a jövedelmük nagyon nagy részét fordítják hiteltörlesztésre. A múlt hibás döntései aligha tehetők jóvá, hogy azonban ilyen többé elő ne fordulhasson, a Magyar Nemzeti Bank hamarosan megelőző csapásokat mér a lakossági hitelezésre. Az EKB-nak is elküldött tervek a bankok szerint csaknem harmadával vethetik vissza a még csak most éledő forinthitelezést, és forrásaink szerint az OTP járhat ezzel a legrosszabbul.
A törlesztőrészletek jövedelemhez viszonyított arányának (PTI-mutató) és a hitelösszeg lakásértékhez viszonyított arányának (LTV-mutató) korlátozását tervezi az MNB az új lakossági jelzáloghitelek esetében - derült ki a jegybank ma közzétett Pénzügyi stabilitási jelentéséből. A vállalati hitelek esetében inkább csak ötletei vannak: a nem teljesítő portfólió tisztítását a bankok céltartalék-képzési kötelezettségének megemelésével gyorsítanák fel (leginkább a régóta nem teljesítő hitelek esetében), de a legjobb megoldásnak egy "rossz bank" felállítását tartanák. A bankszektor a jelentés szerint még stabilabb, mint az elmúlt években, a gazdasági növekedéshez azonban még mindig nem járul hozzá.
Miközben egyre több devizaalapú jelzáloghitellel csúsznak meg a családok, egy másik veszély sem múlt el a fejük fölül: nagyon magas azok aránya, akiknél még ma is nagyobb a tartozás összege, mint a lakás piaci értéke. Ez különösen épp a fizetésképtelenség beállta esetén veszélyes, hiszen még a lakás értékesítését követően is marad a banknak követelése. Az ily módon veszélyben lévő adósok pontos aránya nem ismert, az MNB e héten közzétett adataiból viszont annyi kiderült: a devizaalapú lakáshitelek 55%-a esetében haladja meg a tartozás a lakás piaci értékének 90%-át. A devizaalapú szabad felhasználású hitelek esetében ez az arány 36%.
A népességcsökkenés ellen harcolnának.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Bírálta a Biden-adminisztrációt is.
Pedig a németekkel egy platformon vagyunk.
Milyen helyzetben vannak ezek a házak?
Tényleg jön az 5 százalékos THM?
