A Guardian értesülései szerint az orosz-ukrán háború első hónapjaiban Kijev váratlan szövetségesre lelt az Európai Unió egyik legszegényebb, általánosságban oroszbarátnak tartott országában: a bolgár kormány titokban, saját törvényhozását megkerülve szállított lőszert és üzemanyagot az ostrom alatt álló országba.
A New York Times információi szerint az Egyesült Államok egy, korábban Izraelben tárolt lőszerkészletet küldött Ukrajnába. A döntés még állítólag tavaly született, amikor Izrael élén még Jair Lapid miniszterelnök állt – írta meg a Reuters.
A német gyártású Gepard önjáró légelhárító lövegek Ukrajnába érkezésével nagyjából egy időben merült fel problémaként az is, hogy a Gepardokon található 35mm-es Oerlikon gépágyúhoz használt lőszerkészlet véges, az azt gyártó Svájc pedig saját semlegességére hivatkozva megtagadta az Ukrajnába történő lőszerszállítást. A svájci NZZ értesülései szerint azonban lehetséges, hogy az ország hozzáállása hamarosan változni fog.
Érdekes eszmecserének lehettünk tanúi néhány orosz-ukrán háborúval foglalkozó mikroblogger közt Twitteren. Egy orosz-szimpazitáns egy bejegyzésében azt javasolta követőinek, hogy „el kéne intézni” azokat a NATO-repülőgépeket, melyek lőszert és fegyvereket szállítanak Ukrajnának, majd kitett egy képet az akcióban résztvevő, Pápán állomásoztatott C-17 Globemasterről. Az ukránpárti mikrobloggerek alaposan széttrollkodták a posztot.
Az ukrán hadsereg számára a modern nyugati fegyverrendszerek beszerzésén túl azok karbantartása, és szükséges lőszerekkel való folyamatos ellátása is kritikus, hogy fenn tudják tartani a katonai eszközparkjuk működőképességét. Eddig úgy tűnt, a lőszerek kapcsán jelentős problémák várhatóak a közeljövőben, azonban egy fontos uniós tisztviselő megszólalása alapján ez a probléma a háttérben megoldódhatott.
A közösségi médiába felkerülő videók arról tanúskodnak hétfőn, komoly problémák adódtak mind az orosz haderő moráljával, mind a rendelkezésre álló lőszerkészlettel, amit az orosz tisztek rendhagyó módon próbálnak rendezni.
Fehéroroszország hadrendbe állította az első Oroszországtól beszerzett Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereket, illetve Iszkander ballisztikus rakétarendszereket – írja az Al-Jazeera Minszk jelentésére hivatkozva.
Megtörtént ma a várpalotai lőszergyár alapkőletétele, 2024-ben indul a gyártás az üzemben. A létesítményben első körben 30 milliméteres, 120 milliméteres és 155 milliméteres nehézlőszereket fognak gyártani.
A Németországban kirobbant fegyver- és felszereléshiánnyal kapcsolatos viták a múlt héten kezdődtek a Panzerhaubitze 2000-esek alkatrészhiányával, és azóta lavinaszerűen érkeznek az újabb és újabb kritikák a német hadsereg akuttá váló hiányosságaival kapcsolatban. A több mint egy évtizede fennálló probléma az ukrán háború miatt megnövekedett védelmi igényekkel párhuzamosan tört felszínre és csúcsosodott ki akkor, amikor már a német védelmi minisztérium lassú reakciója az ukrajnai háború kimenetelére is egyre nagyobb hatást gyakorol.
Észtország nagy hatótávolságú rakéta-sorozatvető rendszerekkel (HIMARS) bővíti védelmi rendszerét, a 70-300 kilométeres hatótávolságú, amerikai fegyverrendszerek várhatóan 2024-ben érkeznek az országba - közölte az észt védelmi minisztérium szombaton.
A német kormány nagy erőfeszítések árán megszervezte a Gepard önjáró légvédelmi lövegek újabb szállítását Ukrajna számára. A most küldeni kívánt utolsó hét darab szállítása azonban késik kicsit, mivel felújításra szorulnak az eredetileg roncstelepre szánt darabok - írta meg a Spiegel.
Jelentősen nőtt a nyomás Christine Lambrecht (SPD) német védelmi miniszteren csütörtökön, miután két kormánykoalíciós partnere - köztük a pénzügyminiszter - bírálta őt a lőszerbeszerzéssel kapcsolatos mulasztások miatt és elutasították az általa kért anyagi támogatást. A Németországban kirobbant fegyver- és felszereléshiánnyal kapcsolatos viták a múlt héten kezdődtek a Panzerhaubitze 2000-esek alkatrészhiányával, és azóta lavinaszerűen érkeznek az újabb és újabb kritikák a német hadsereg akuttá váló hiányosságaival kapcsolatban.
A német kormány beszámolója szerint kritikussá vált a lőszerhiány a Bundeswehr (Német Fegyveres Erők) minden területén az ukrajnai szállítások miatt, ezért a Bundestag nyitott arra, hogy 20 milliárd eurót különítsenek el a fegyverkészletek azonnal feltöltésére– írta meg a Ria Novosztyi.
A Pentagon bejelentette, fontolóra veszi az amerikai Boeing javaslatát, hogy olcsó, kisméretű precíziós bombákkal lássa el Ukrajnát, amelyeket a bőségesen rendelkezésre álló rakétákra szerelnének fel. Ez a szállítás lehetővé tenné Kijev számára, hogy messze az orosz vonalak mögött is képes legyen csapást mérni - írta meg a Reuters.
Mára szinte közhellyé vált, hogy a NATO támogatása nélkül Ukrajna Oroszország ellen viselt védekező háborúja közel sem állna ilyen jól. A Javelin, NLAW, Carl Gustaf páncéltörők nélkül jó eséllyel nem sikerült volna ilyen hatékonyan megállítani a háború elején indult tankrohamot, a Stinger vállról indítható légvédelmi rakétavetők nélkül sokkal nagyobb pusztítást tudott volna végezni az orosz légierő, a HIMARS-ek, Panzerhaubitzék nélkül nem lett volna ilyen sikeres az ukrán ellentámadás, most pedig az IRIS-T, NASAMS és Gepard légvédelmi rendszerek védik a nagyvárosokat az energiaellátást pusztító Sahed-drónoktól és cirkálórakétáktól. Az kétségkívül kijelenthető, hogy nem csupán jók a NATO-fegyverek, de az ukránok jól is használják őket, a háborúnak azonban nincs vége, a konfliktus intenzitása és elhúzódása miatt pedig a nyugati haditechnikai eszközök három hatalmas kihívással néznek szembe.
Washingtonnal együttműködve, Dél-Korea közvetett módon tüzérségi lőszereket tervez eladni Ukrajnának – írja a Wall Street Journal.
Fogytán van a megbízható páncélosoknak Oroszország, így nehézkes lehet a csapatok harctéren történő szállítása, ugyanakkor az Ukrajna által használt légvédelmi lövegek lőszerellátása is veszélybe került, mivel Svájc blokkolja ezek szállítását. Erdogan közbenjárására Putyin végül elállt attól az ötletétől, hogy felbontsa a gabonaszállítási egyezményt. Cikkünk folyamatosan frissül.
A Swissinfo értesülései szerint több német politikus is felháborodott azon, hogy Svájc blokkolja a német Gepard önjáró légvédelmi lövegek által használt lőszerek Ukrajnába való eljuttatását. A Gepard által használt 35 mm-es Orelikon gépágyúhoz Németország Svájcból vásárolja a lőszert.
Továbbra is lassan, de biztosan tör előre az ukrán ellentámadás Herszon térségében, Ukrajan déli részén. A veszteségek mindkét oldalon súlyosnak tűnnek, de az elmúlt napokban az ukránok több kistelepülést is visszafoglaltak. Közben amerikai jelentések szerint Moszkva Észak-Koreától készül tüzérségi lőszereket vásárolni. Cikkünk folyamatosan frissül a mai nap háborús eseményeivel.
Augusztus elején több robbanás is történt a Krím-félszigeten, egymás utáni napokban, különféle célpontok ellen, de a mai napig nem tudni, hogy pontosan mi történt az oroszok által üzemeltetett katonai objektumok térségében. Szabotázs, baleset, dzsihadisták, dróntámadás – sokféle elmélet kering, a legvalószínűbb a robbanások nyomai, illetve a félhivatalos sajtókommunikáció alapján mégis az, hogy Ukrajna hajtotta végre a támadást, valamilyen nagy hatótávolságú rakétarendszerrel. Bár többször is felmerült, hogy az Egyesült Államok titokban ATACMS-indítókat adott Ukrajnának, Washington ezt vehemensen tagadja, jóval valószínűbb, hogy az ukránok valamilyen saját fejlesztésű rendszert használtak a támadások kivitelezéséhez. A gyanú egy Grom, Hrim-2 és Szapszan néven is emlegetett, kísérleti rakétarendszerre terelődik, melynek fejlesztését legalább részben Szaúd-Arábia finanszírozta.
Erről és osztrák állampapírokról is szó volt a csütörtöki Checklistben.
Fontos törvényjavaslatot hagytak jóvá szerdán Amerikában.
Július elején parlamenti választásokat tartanak.
Június 30-áig van ideje a vállalatoknak megtenni az első fontos lépést.
Erről és osztrák állampapírokról is szó volt a csütörtöki Checklistben.
Milyen árfolyamra készüljünk idén?
Most a kis kapitalizációjú papírok ideje jön?
