Összeállt az egész napos Private Health Forum szakmai programja. Az érdeklődők már reggel 9 óra előtt elkezdhetik követni a magánegészségügyi szolgáltatók legnagyobb éves eseményét és egészen délután 5 óráig lekötjük a figyelmüket. Cikkünkben felvillantjuk, mire számíthatnak a résztvevők. Még nem késő regisztrálni az eseményre, az utolsó helyek még elérhetők.
A magánegészségügyi szolgáltató-rendszernek egyre komolyabb szerepe van a hazai egészségügyben, ám ahhoz, hogy a betegek még jobb ellátásban részesülhessenek, az egész egészségügyi ökoszisztémát tovább kell fejleszteni és fokozni kell a szereplők közötti együttműködést. Az ehhez szükséges beruházásokok jelentős része rendkívül költségigényes, de látványos eredményeket lehetne elérni az ellátás szervezésének javításával, modernizálásával. Ehhez szemléletváltás is szükséges, a prevenció és az orvos-beteg találkozások számának növelése elengedhetetlen a hatékony ellátáshoz. A biztosítók szerepe is megkerülhetetlen, hiszen a szétaprózott magánegészségügyi rendszerben a biztosítások stabil bevételt jelenthetnek a magánegészségügyi szolgáltatók számára, és így a beruházásaik megtérülése is biztosabbá válhat.
Idén újra egész napos programmal várja a szakmai közönséget a Portfolio Private Health Forum című rendezvénye és ehhez méltó lesz a program is: a legnagyobb magánszolgáltatók tulajdonosai és vezetői szólalnak fel, de a magánegészségügyet körülvevő ökoszisztéma képviselői is mind ott lesznek.
Az egészségügyben korábban megindult, kedvezőtlen folyamatok nem álltak és nem állnak meg. Sőt - írja Dr. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára a kamara honlapján közzétett cikkében. Szerinte recseg-ropog a közellátás teljes rendszere. Úgy véli, hogy az egészségügy átalakulásának minél előbb el kellene indulnia. Jelenleg úgy fest, minél tovább halasztódik, a közellátás szétesése annál előrehaladottabb, hovatovább visszafordíthatalan lesz - a teljes újjáépítésre (noha előnyei lennének) pedig reálisan a közeli jövőben nem lesz forrás. Dr. Svéd Tamás cikkét változatlan formában közöljük.
Újabb vidéki bővülést jelentett be a TritonLife csoport. A társaság közleménye szerint a napokban zárták a veszprémi székhelyű Partner Medical nevű társaság akvizícióját, illetve az új veszprémi TritonLife (Partner Medical) szakorvosi centrumra építve hamarosan megnyitják veszprémi képalkotó diagnosztikai centrumukat is, ahol CT, MR, digitális röntgen és ultrahang diagnosztikát is végeznek majd, továbbá már dolgoznak a veszprémi egynapos sebészetük tervein.
Jól teljesített a tavalyi évben a magánegészégügy Magyarországon, a piac koncentráltságára jellemző, hogy négy nagy szereplő egyfajta egészségügyi Big Four-ként jól elkülönül a többi szolgáltatótól – egyebek mellett erről beszélt a Portfolio Checklist keddi adásában Csiki Gergely, portálunk lapigazgatója.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy hiába a pesszimista befektetői hangulat a tőzsdéken, lehet, hogy érdemes most mégis bevásárolni. Az extrém borúlátó befektetői hangulat és az esetlegesen várható árfolyammozgások összefüggéseiről Nagy Viktort, lapunk Részvény rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Adásunk második felében a hazai magánegészségügy helyzetével foglalkoztunk, a szektor ugyanis jelentős növekedésen van túl a 2021-es évről szóló beszámolók alapján. Arról, hogy milyen jövő vár a magyar magánegészségügyi intézményekre, és hogy állami intézkedések hogyan fűtik inderekt módon a folyamatokat, Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatóa beszélt podcastünknek.
A Doktor24 és az Union közös vállalata a régiós piacvezető szegedi MediTeam Zrt.-t vásárolta fel és terveik szerint a megye első számú privát egészségügyi szolgáltatójából regionális ellátóközpontot hoznak létre. Az ügylet azért is érdekes, mert csupán néhány hét telt el a TritonLife bejelentése óta, amiből kiderült, hogy a másik országos hálózatot építő, vezető magánegészségügyi szolgáltató szintén Szegedet vette be legutóbb.
Jelentős növekedésben van a magánegészségügy Magyarországon - ezt lehet kiolvasni a legnagyobb hazai magánszolgáltatók 2021-es évre vonatkozó beszámolóiból. A privátszektor dinamikusan javuló üzleti adataihoz közvetetten az állam is hozzájárul, a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétel-növekedésének jelentős része ugyanis összefügg azzal, hogy az állami intézmények teljesítménye visszaesett. Cikkünkben részletesen bemutatjuk és értékeljük a legnagyobb privátcégek legfontosabb pénzügyi mutatót.
Épp sebességet készül váltani a magyar magánegészségügy, ahogyan korábban előrejeleztük: a privát szolgáltatók a járvány utáni világban nyertesen kerülnek ki. Közben az állami szektor működése sem állt még helyre minden tekintetben. Mit jelent ez az átmeneti állapot a piaci szereplőknek, és mire számíthatnak ebben a helyzetben a betegek? Szeptember 7-i, ismét egész napos Private Health Forum konferenciánkon többek között ezt a témát is megtárgyalják a legnagyobb magánszolgáltatók tulajdonosai, ügyvezetői, a szakértők, a tanácsadók, valamint a vállalatvezetők és más érintett piaci szereplők.
Már a magánellátás sem tudja igazán kezelni az embereket, hiszen az országnak nincsen két egészségügyre való orvosa, és egy egészségügyre elegendő szakdolgozóval sem rendelkezik - mondta Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász.
Új elnöke van a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének Lancz Róbert személyében. A Doktor24 vezérigazgatója a szervezet új terveiről beszélt a szerdai sajtótájékoztatóján. Ezek között szerepel a szektorsemleges finanszírozás bevezetése, a prevenciós programok hangsúlyosabbá tétele, az átjárás engedélyezése az állami és magánszektor között.
Május végén a felmondási tilalom véget ér, így őszre kiderülhet, hogy marad-e elég orvos az állami kórházakban - nyilatkozta a Népszavának Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont négy hónapja hivatalba lépett vezetője.
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő programjavaslatát, amelyben többek között a lakossági állampapírok piacának megújítására is javaslatot tesz. A jegybank szerint új lakossági állampapír stratégiára van szükség az állomány növelése érdekében, ehhez több ötletet is felvázolnak a szerzők.
A magánellátásban közel harmadannyi idő alatt jutnak ellátáshoz az ügyfelek, mint az államiban. Az átlagos várakozási idő a szakorvosi és diagnosztikus vizsgálatoknál 8 nap, míg a közfinanszírozásban 20 nap körül alakul. A vizsgálatok közül a gasztroenterológiára és endokrinológiára kell a legtöbbet várnia a betegeknek – derült ki a Prémium Egészségpénztár saját tagjai között végzett felmérésből. A magánellátásban a pénztártagok az előre egyeztett időpontra érkezve átlagosan 10 perc alatt kerülnek orvoshoz, aki aztán 21 percet szán rájuk, a közellátásban 25 perc várakozásra 13 perces vizit jut.
Egymilliárd euróért felvásárolta Európa vezető egészségügyi diagnosztikai szolgáltatója, az Affidea többségi tulajdonrészét a belga Groupe Bruxelles Lambert (GBL) holdingtársaság - írja a Forbes.hu.
Az elmúlt két évben 44 százalékról 63 százalékra bővült a magánegészségügyi rendszert is használó magyarok aránya, az EY hazai kutatása szerint tavaly az aktív dolgozók fele választott ilyen jellegű szolgáltatást.
Robbanásszerűen nő a magánellátó intézmények száma, ezt a folyamatot elsősorban az állami ellátásból kiszoruló, egyre nagyobb kereslet generálja. Nem meglepő, hogy a vállalatok, amelyek számára a megfelelő munkaerő megtalálása és megtartás komoly kihívást jelent, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vonzó juttatási csomagba, amelynek egyre gyakrabban részei különböző egészségügyi programok, komplex szűrővizsgálatok. A Dr. Rose Magánkórház segítségével jártunk utána, milyen lehetőségei vannak a cégeknek, ha ezzel szeretnék vonzóbbá tenni a munkahelyet a dolgozóik számára.
A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara közös felhívást intézett a döntéshozókhoz és közvetett úton a betegekhez is. A 12 pontból álló javaslatcsomagjukat egy szerdai eseményen mutatták be, ahol szóba kerültek az állami ellátórendszer problémái, az ellátási hiányosságok, a Covid-járvány hatásai, a kormányzati intézkedések következményei, vagyis értékelték az elmúlt évek egészségügyet érintő folyamatait. A megszólaló szakemberek és érdekképviseleti vezetők arra figyelmeztettek, hogy a többéves orvosi béremelés csak arra volt jó, hogy ne legyen tömeges a pályaelhagyás, a magyar egészségügyi rendszer azonban már régóta egy lejtőn van, melynek vége a szakadék. Egyre kevesebb a szakember, nincs megfelelő utánpótlás, sokakat elszív a magánegészségügyi szektor és ha így megy tovább, akkor bedől a magyar közellátás. Ennek megelőzésére fogtak össze az érdekképviseletek, és fogalmazták meg a legfontosabb tennivalókat. Úgy vélik ugyanis, hogy nincs vesztegetni való ideje a magyar egészségügy átalakításának.