Folyamatosan csökken a munkanélküliségi ráta az EU-ban, miután a gazdaság dinamikusan növekszik. A tagállamok között azonban nagy különbségeket láthatunk. Magyarország az élvonalban van, érdemes azonban az adatok mögé nézni.
A foglalkoztatás növekedésével és a munkanélküliségi ráta csökkenésével számol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss inflációs jelentése, ugyanakkor már az is látszik, hogy ennek megvannak a korlátai. Habár a bérek gyors - kétszámjegyű - növekedése fennmarad az idén, a foglalkoztatás növekedése 2020-ra leáll, egyszerűen azért, mert már nem nagyon lesz bevonható új munkaerő. Hasonló következtetésre jutott a Portfolio is közelmúltban bemutatott elemzésében.
Tavaly dinamikusan nőtt a foglalkoztatás, miközben egyre fokozódott a munkaerőhiány - olvasható ki a KSH részletes, a 2017-es évet feldolgozó tanulmányából. A munkaerőpiaci mutatók általános javulása ellenére a jelentős regionális különbségek nem csökkentek.
Dinamikusan növekedett a foglalkoztatás Magyarországon, miközben csökkent a munkanélküliek száma - derült ki a KSH friss, december-februári adataiból. Jó hír, hogy a foglalkoztatás növekedése az elsődleges munkaerőpiacnak köszönhető, hiszen csökken a közmunkások száma.
A 20-34 év közötti munkanélküli, Európai Unióban élő fiatalok fele nem lenne hajlandó lakhelyet váltani egy új állás érdekében, miközben 21%-uk országon belül, 12%-uk pedig az EU-n belül is vállalná a költözést - derült ki az Eurostat legfrissebb, 2016-os adatokat tartalmazó felméréséből. A legnagyobb mobilitással bíró EU-s korcsoport mindössze 17%-a mutatott hajlandóságot arra, hogy az EU határain kívül próbáljon szerencsét. A megkérdezett munkanélküli magyar fiatalok 45%-a költözne el jelenlegi lakhelyéről egy új munkahely megszerzése érdekében: közülük 16% Magyarországon belül máshol, 29% pedig külföldön is szívesen elhelyezkedne.
Magyarországon jelenleg is komoly különbségeket láthatunk a munkanélküliség és a keresetek tekintetében. Vannak megyék, ahol gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot láthatunk (Vas, Veszprém, Pest), miközben máshol 8% feletti munkanélküliséget (Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg) mértek. A nettó kereset több mint 100 ezer forinttal magasabb legjobban fizető régióban, mint a legrosszabbul teljesítő megyében. A munkaerőpiaci folyamatokat a KSH Fókuszban a megyék 2017 I-IV. negyedév című kiadványa alapján mutatjuk be.
Növekedett a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség a november-januári időszakban éves alapon, a kedvező folyamatokban az elsődleges munkaerőpiac bővülése játszotta a főszerepet. A KSH adatai szerint 35 ezerrel többen dolgoznak az előző év azonos időszakához képest és 24 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma. Utoljára 2014-ben dolgoztak olyan kevesen külföldön, mint most.
Az Európai Unióban a munkanélküliek közel felét sújtja jövedelmi szegénység, de az országok között komoly különbségeket láthatunk. Meglepő módon Németország van a legrosszabb helyzetben, Magyarország pedig nagyjából hozza az EU-s átlagot.
Idén folytatódhat a foglalkoztatás növekedése a Portfolio előrejelzése szerint az elmúlt évek kedvező folyamatai után, miközben a munkanélküliség kismértékben tovább csökkenhet a vállalatok munkakeresletének növekedése nyomán, és a közfoglalkoztatottak is kevesebben lehetnek, mint korábban.
Az elemzői konszenzusok által előrejelzett 180-190 ezer fővel szemben 200 ezerrel bővült a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban januárban. Ami viszont ennél is érdekesebb, meglódult a bérek növekedése.
Jó évet tudhat maga mögött a hazai munkaerőpiac, hiszen a foglalkoztatás érdemben növekedett és a munkanélküliség is csökkent. Ha pedig a hazai elsődleges munkaerőpiac teljesítményét nézzük, akkor még szebb számokat láthatunk. Elmondhatjuk, hogy a gazdasági növekedés a foglalkoztatás érdemi növekedésével párosul, ugyanakkor az is látszik, hogy az aktívak és a foglalkoztatottak közötti rés szűkül és a munkaerőhiány egyre meghatározóbb. Az is kiderült, hogy az országnak nem minden részén örülhetnek az emberek. A kedvező foglalkoztatási trend idén is fennmaradhat.
A közfoglalkoztatottak számának dinamikus, valamint a külföldön dolgozó magyarok számának lassú csökkenése mellett mérsékelten növekszik a foglalkoztatás az elmúlt hónapokban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai alapján tavaly október és december között 4 millió 447 ezren dolgoztak (a 15-74 éves korosztályban), ami 36 ezres növekedés egy év alatt, ugyanakkor az év korábbi hónapjaihoz képest megtorpanást láthatunk.
Tavaly decemberben 18 ezerrel kevesebben keresetek munkát, mint egy évvel korábban, így a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 254 800 álláskeresőt tartott nyilván. Egy év alatt az álláskeresők száma 7%-kal csökkent.
4 millió 450 ezer főre ugrott a foglalkoztatottak száma Magyarországon tavaly szeptember és november között (a 15-74 éves népességet vizsgálva), ami 36 ezres növekedés egy év alatt. Ez 59,8%-os foglalkoztatási arányt jelentett. A munkanélküliek száma ezzel párhuzamosan új mélypontra, 177 500 főre csökkent, ami 30 ezerrel alacsonyabb, mint az előző és azonos időszakában. Ez 3,8%-os munkanélküliségi rátát jelentett, ami 0,7%-ponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ilyen alacsony rátát korábban nem láttunk.
Novemberben tovább csökkent az álláskeresők száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint, amelyből az is kiderült, hogy mérsékelt csökkenést mutat az üres álláshelyek száma.
Igen jelentős regionális különbségek láthatók Magyarországon a munkanélküliség, a foglalkoztatás és a nettó keresetek tekintetében egyaránt - olvasható ki a KSH Fókuszban a megyék című összehasonlításából. A munkanélküliségi ráta Északnyugat-Magyarországon a legalacsonyabb, de a keresetek Budapesten a legmagasabbak.
A várt 200 ezer fő helyett 228 ezer új nem-mezőgazdasági munkahely jött létre novemberben az Egyesült Államokban, közölte a munkaügyi hivatal. Közben az októberi számot az eddig ismertről lefelé, a szeptemberit felfelé módosították, de ezek nagyjából "kiütik" egymást.
A magyar gazdaság szinte minden területére hatással lehetett az utóbbi évek kivándorlása, a munkaerő-piaci adatokat jelentősen torzíthatja a folyamat, illetve a potenciális növekedésünk is megszenvedhette. Mindezt csak tetézi a külföldön dolgozók által hazautalt jövedelem bizonytalansága.
Augusztus és október között 4 millió 445 ezer foglalkoztatottról számolt be a KSH, ami 5 ezerrel alulmúlja a harmadik negyedévben mért adatot, ugyanakkor 41 ezres növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges munkaerőpiac azonban jól teljesít, hiszen a közfoglalkoztatottak száma csökkent és a rövid ideje külföldön dolgozók, illetve ingázók száma is mérséklődött. A munkanélküliségi ráta ezzel párhuzamosan új mélypontra, 4%-ra csökkent, ami 0,1%-ponttal alacsonyabb a július és szeptember között mértnél, valamint 0,7%-ponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma októberben, miközben az üres álláshelyek száma tartósan magas szinten stabilizálódott - derült ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) friss adataiból.