• Megjelenítés

munkaügy

Még mindig hiányzik a gazdaságból az a 150 ezer munkahely

2011 második negyedévében, azaz az áprilistól júniusig terjedő időszakban átlagosan 3 millió 809 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, ami 30 ezer fővel több az előző év azonos időszakinál - derül ki a KSH ma közzétett adataiból - a válság előtti (2008 második negyedévi) adattól viszont még mindig elmarad mintegy 60 ezer fővel. A munkanélküliségi ráta a március-májusihoz képest kissé csökkent, 10,8 százalék volt a második negyedévben. A foglalkoztatás viszonylag lassan kezd gyógyulgatni, egyelőre még mindig az látszik, hogy hiányzik az a 150 ezer munkahely, ami a válság kitörésekor eltűnt a gazdaságban.

Nyilvános a Munka törvénykönyvének új koncepciója

A Munka Törvénykönyve átfogó módosításának tervezetét pénteken közzétette a kormany.hu honlapon a kidolgozásért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium - közölte a tárca közleményében.

Pintér: "Nem építünk munkatáborokat"

Nem épít munkatáborokat a Belügyminisztérium a közmunkaprogram keretében, de mindenkit munkára akarnak bírni, akit csak tudnak. Pintér Sándor belügyminiszter a Népszabadságnak és a Heti Válasznak adott interjúiban kifejtette, hogy elengedhetetlen a nyugdíjba vonult rendvédelmi dolgozók újra munkába állítása. Azt is elmondta, hogy a korábban segélyeken élő állampolgárok életszínvonalának növekedését és a feketén dolgozók számának csökkenését várják a programtól.

A problémás tagállamokban dolgoznak a legkevesebbet

Érdekes adatok derültek ki egy a munkaerőpiacot kutató tanulmányból. A kutatás meglepő mutatókat tartalmaz Európa a pénzügyi krízis által leginkább sújtott országairól. Görögországban dolgoznak a legkevesebbet a nők, Írországban pedig a férfiak.

Munkahelyteremtés flexicurity-val: így csinálják a bezzegországok

Miközben Európa nagy része, köztük Magyarország is elkeseredett küzdelmet folytat az alacsony foglalkoztatottsági szint emeléséért, egyes országok látványos sikereket tudnak elérni. Az ezzel kapcsolatos, és manapság egyre divatosabb kulcsszó a flexicurity. Sikerrel alkalmazzák olyan, sokat irigyelt "bezzegországok", mint Hollandia, Dánia. A foglalkoztatás javítására példaként emlegette fel a magyar foglalkoztatásért felelős államtitkár is. A célt sokféleképpen el lehet érni, egyelőre azonban úgy látszik, Magyarországon a spórolós megoldás keretében inkább csak a rugalmasság fokozódik, miközben a biztonság oldalának megvalósulása kétséges. Az európai példák tanulsága, hogy valószínűleg nem lehet egyszerre spórolni és flexicurity-t megvalósítani.

3,5 százalékkal tudunk többet vásárolni, mint egy éve

Májusban 2 millió 717 ezren álltak alkalmazásban a legalább öt főt foglalkoztatóknál, ami az előző havihoz képest egy százalékkal magasabb, de kissé elmarad az egy évvel korábban ugyanezen időszakban jellemzőnél - derül ki a KSH ma közzétett adataiból. A bruttó keresetek mind a verseny- és közszférában 6 százalék fölött növekedtek, így a nemzetgazdasági átlagban 6,7 százalék volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó bérének növekedése. Annak köszönhetően, hogy az infláció májusban számottevően lelassult, a nettó reálkeresetek 3,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

Nem a bérekhez nyúltak spóroláskor a munkáltatók

2009-ben majdnem 6, 2010-ben 7,7 százalékkal csökkentek a ledolgozott órára jutó munkaköltségek Magyarországon, ha az éves pénzromlást leszámítjuk. A munka egyes költségelemeinek változása azonban azt mutatja, hogy a foglalkoztatók a válság során először a szociális juttatásokon és a képzési, kiküldetési költségeken spóroltak, és kevésbé a béreken, és hogy a legerősebben a közszférában húzták meg a nadrágszíjat.

Ősszel jön az új felsőoktatási törvény

A kormány fokozatosan emelni kívánja az államilag finanszírozott férőhelyek számát a műszaki és természettudományos képzésben - mondta az oktatási államtitkár az MTI-nek adott interjúban. Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy ősszel nyilvánosságra hozzák az állami felsőoktatási intézmények listáját, mivel akkor kerülhet a parlament elé az új törvény tervezete. Közlése szerint felvetődött, hogy szerződést kössenek az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatókkal arról, végzésük után meghatározott ideig itthon kamatoztassák a tudásukat.

A nyári szezon fogyasztja a munkanélkülieket

Júniusban az előző hónaphoz képest 18 700 fővel kevesebb, 553 300 fő volt regisztrált álláskereső a munkaügyi kirendeltségekben - derül ki a Foglalkoztatási Szolgálat friss adataiból. Az álláskeresők számának csökkenésében nagy szerepe volt a nyári szezon beindulásának - ha ezt a hatást kiszűrjük, akkor csak 3100 fős a csökkenés. Csaknem 48 ezer új állást jelentettek be júniusban a foglalkoztatók, de ennek kétharmada továbbra is államilag támogatott állás.

Pintér elárulta, mennyi lesz a közmunkabér

A szociális támogatáshoz képest lényegesen jobb anyagi körülményeket ígér a kormány a közmunkásoknak Pintér Sándor szerint. A belügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, 57 ezer forintot kapnak majd havonta a közmunkások, amit hetente, a munkavégzés alapján fizetnek majd ki.

Kinek kell elfogadnia a felajánlott közmunkát?

Az Országgyűlés a törvénykezési nyári szünet előtti utolsó nap fogadta el a közfoglalkoztatásról és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatcsomagot. Indulhatnak a kormány által tervezett, minden eddiginél nagyobb volumenű közmunka programok. A munkanélküliek ellátása pedig szűkül, hiszen az álláskeresési járadék folyósíthatósága 9 hónapról 3 hónapra csökken. Jellegében viszont az marad a járadék, ami volt: a munkanélküliek nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedését kívánja szolgálni, a közmunkát pedig akkor kell elfogadnia a munkanélkülinek, ha ellátása (vagyis a 3 hónap) lejárt.

Elég, ha a dolgozók kétharmada megkapja a kötelező béremelést

Ma délután elfogadta a parlament a 300 ezer forint alatti keresetűek munkabérének emelését ösztönző törvényjavaslatot. A munkaügyi ellenőrök figyelik majd. Aki a mulasztott, határozatot kap, és két évig nem vehet részt közbeszerzésben. De elég a dolgozók kétharmadánál megtenni az előírt béremelést.

Visszaüthet a kényszerű béremelés

A nagyobb számban inkább alacsonyabb keresetűeket foglalkoztató vállalatokra nagyobb terhet ró majd azon dolgozók bérkompenzálása, akik bruttó 300 ezer forint alatt keresnek. A pluszköltség minden érintett vállalat versenyképességét rontja - írja a Világgazdaság. A parlament ma fog szavazni a törvényjavaslatról, amelynek értelmében 2014-ig kormányrendelet határozná meg a béremelés mértékét, annak elmulasztása esetén pedig az érintett vállalat kizárható lesz a közbeszerzésekből.

A minimális bérigényeken nem látszott meg a válság

A válság során a megnövekedett munkanélküliség mellett sem esett vissza a rezervációs bér, vagyis az a minimális kereset, amiért a munkanélküliek hajlandóak elhelyezkedni. Ez a bér 2010-ben 88 400 forint volt, miközben a minimálbér abban az évben 73 500 forint.

Apránként megvalósulnak a kormány tervei - Mi marad őszre?

Hétfő késő este fogadta el a parlament a számos jogszabályt módosító munkaügyi salátatörvényt, amely több ponton megvalósítja a kormány terveit a foglalkoztatás rendszerében. Rugalmasabb lehet a magyar munkapiac, a munkaerő-kölcsönzés viszont az EU-s jogharmonizáció miatt szigorodik. A kör azonban még nem zárult le, bőven marad az őszi ülésszakra is. Ezek közül a legfontosabb a Munka Törvénykönyvének kisvállalkozásokra kedvező differenciálása lehet, ami minden programban fontos elem. A tervek szóltak arról, hogy a kkv-knál egyszerűbb lenne a felmondás, megállapodás alapján eltérhetnének a Munka Törvénykönyvétől és auditor alkalmazásával megúszhatnák a munkaügyi ellenőrzéseket.

Megszavazta a parlament: a kormány határoz a minimálbérről

Átalakul az országos érdekegyeztetés rendszere, miután a parlament hétfőn 233 igen szavazattal, 73 ellenében elfogadta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) létrehozásáról szóló törvényt. A jogszabály módosította a Munka törvénykönyvét is, így a kormány rendeletben határozza meg a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot.

Az EU szerint nagyot csökkent a magyar munkanélküliség

Májusban az Európai Unió 19 országában csökkent a munkanélküliség az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb javulást a balti országok érték el, akik igen magas, 20% körüli munkanélküliségi rátáról indultak, de az élbolyban van Magyarország, Németország és Szlovákia. Néhány országban viszont tovább romlott a munkaerőpiaci helyzet, köztük jellemzően az adósságválsággal küszködő országokban, de Bulgáriában és Szlovéniában is.

A közmunka ronthatja a munkavállalási esélyeket

A munkapiac számos kritikus pontját érinti a napokban nyilvánosságra hozott Magyar Munka Terv, és a korábbi időszakoktól eltérően alapos stratégiát dolgoz ki - mondta el a gazdasági rádió kérdésére Cseres-Gergely Zsombor, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos munkatársa és a Budapest Intézet partnere. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a létező kutatási eredmények alapján a közmunkában való részvétel nem növeli, hanem csökkenti a munkavállalási esélyeket. Azt pedig egyelőre nem tudni, tud-e más lenni az új közfoglalkoztatási rendszer ebből a szempontból.

Több tízezren menekülhettek meg a rugalmas munkaadóknál

Az elmúlt öt év folyamatainak csak erős lökést adott a válság: a munkaerőpiac helyzete külső szabályozás nélkül is a rugalmas foglalkoztatási formák felé mozdult el. Ha a felszín alá nézünk, a kedvezőtlen alaphelyzeten túl, amit a magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottság jelent, felfedezhetőek már olyan biztató fejlemények, amik jobb esélyt teremtenek arra, hogy a gazdasági helyzet javulásával a munkaerőpiac is könnyebben magára találjon.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Utódlás: Csányi Péter az OTP új vezérigazgatója
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility