Az idén május elsején jár le a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott országok állampolgárainak szabad munkavállalására érvényben lévő korlátozások határideje, az osztrák munkaerőpiac ezzel teljes mértékben megnyílik 8 kelet-európai uniós tagország állampolgárai előtt - írja az MTI.
Nem csak a kelet-európaiak számára jelent karrierlehetőséget a májusban megnyíló osztrák munkaerőpiac: egy hétfőn bemutatott felmérés szerint a fiatal osztrákok többsége is úgy gondolja, hogy álláshoz juthat - akár éppen a közép-kelet európai országokban - a liberalizáció révén.
A munkanélküli járadék további csökkentésével vagy a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával még nem lesz több munkahely, puszta segélycsökkentéssel csak a szegénységet lehet növelni - mondta el Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója a Magyar Narancsnak adott interjújában. Összetett átalakításra van szükség, a kormány változatos eszközökkel tudná segíteni a munkába állást.
Az év utolsó hónapjában csaknem 40 ezer fővel csökkent, így 2 millió 695 ezer fő volt a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak létszáma - tudható meg a Központi Statisztikai Hivatal ma közzétett adataiból. A csökkenés egyenlő arányban érintette a költségvetési intézményeket és a versenyszférát. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 4,6 százalékkal csökkent, nettó keresete 0,7 százalékkal nőtt, a decemberi 4,7 százalékos infláció mellett a nettó reálbérek 3,8 százalékkal csökkentek tovább.
Az idei év első hónapjában 2,3 százalékkal nőtt a foglalkoztattak száma Lengyelországban, ezzel 3,8 százalékos létszámbővülés valósult meg az előző év azonos időszakához képest.
Bér- és adómonitoring bizottságot hozott létre a Fidesz-KDNP tegnap Rogán Antal vezetésével, aki tegnap sajtótájékoztatón elmondta: mind a köz- mind pedig a magánszférában vizsgálják, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén született bérmegállapodások - amely szerint a minimálbért 6,1 százalékkal, a garantált bérminimumot 5 százalékkal emelik. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) élesen bírálta az akciócsoportok létrehozását, mivel a bérek kialakításánál az OÉT megállapodás szerint is figyelembe kell venni a versenyképességi tényezőket és a foglalkoztatási szempontokat azoknál a vállalkozásoknál, amelyek nem engedhetik meg maguknak a 4-6 százalékos béremelést - írja a Népszabadság.
2009-ről 2010-re lényegében nem sokat javult a foglalkoztatási helyzet globálisan. Az ILO (Internatioan Labour Organization) jelentése szerint 2010-ben 205 millió munkanélküli volt világszerte, ugyanannyi, mint 2009-ben. A válság óta több mint 27 millióval nőtt az állástalanok száma. Az ILO idei célkitűzése, hogy a munkanélküliségi ráta 6,1%-ra csökkenjen, amihez 1,7 millió fő, jelenleg munkanélküli, foglalkoztatására volna szükség. Különösen nagy gondok vannak a fiatalkorúak foglalkoztatásában, az erőteljesen növekvő gazdasággal bíró feltörekvő ázsiai régióban is.
2011 januárjában 93 ezer fővel több álláskeresőt regisztráltak, mint egy hónappal korábban. Ezzel együtt viszont 37 ezer új állást jelentettek be, ugyan ennek kétharmada államilag támogatott. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint mindkét megugrást a közfoglalkoztatási rendszer átalakítása magyarázhatja. 2010-es év egészében csak kissé csökkent a 2009-es szint alá a munkanélküliek száma, a tartósan állástalanok aránya egy év alatt csaknem tíz százalékkal nőtt, de nehéz dolguk volt a középiskolából kikerülő diákoknak is az elhelyezkedéssel, jócskán megugrott tavaly nyáron a munkanélküliség körükben.
A gazdaságilag nem aktív népességből hosszabb távon több százezer embert lehetne visszavezetni a munkaerő-piacra a felsőoktatásban részt vevők számának csökkentésével, illetve a rokkantnyugdíjazási rendszer felülvizsgálatával - mondta az MTI-nek kedden Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. vezető elemzője, aki szerint idén akár 80-100 ezer új munkahely is létrejöhet.
Bár a válság utáni időszak egyik leginkább figyelt területe, hogy a munkanélküliségi ráta elkezd-e érdemben csökkenni, nem biztos, hogy itt keresendő az igazi megoldás a világgazdaság foglalkoztatással kapcsolatos problémáira. A Gallup a napokban publikált elemzésében azzal érvel, hogy a munkanélküliség szintje helyett a munkaerőpiaci problémákat inkább az alulfoglalkoztatottság jellemzi jól. Miközben a világ több pontján éhséglázadások törtek ki a magas munkanélküliség és az élelmiszerár-robbanás miatt, és a fejlett világban is elhúzódó magas munkanélküliségre számíthatunk, az összefüggések vizsgálatához új szemléletre lehet szükség, állítják a kutatók.
A foglalkoztatottság drasztikus növelésére van szükség, az új munkahelyek többségének pedig a vállalkozásoknál kell létrejönniük - közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a mai napon.
"A kormány vállalta, hogy 2020-ig, tíz év alatt egymillió új, adózó munkahely megteremtéséhez lesz a vállalkozások partnere." - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A minisztérium szerint a foglalkoztatási cél továbbra is 2015-ig 400 ezer, 2020-ig egymillió új munkahely megteremtése.
A közfoglalkoztatás 2011-ben induló új rendszerébe a kormány várakozásai szerint összesen 220 ezer embert lehet bevonni, a program költsége idén 64 milliárd forint. Az új rendszerben segélyt csak az kaphat, aki nem munkaképes, vagy a munkavégzésben tartósan akadályoztatott.
A Költségvetési Tanács számításai szerint a 2014-re 400 ezer fős foglalkoztatás-bővítéshez a fiatalkorúak, a szülőképes korú nők és az idősek foglalkoztatásában van tér a nemzetközi összehasonlítások alapján, jelentősebb bővítés az idősebb korú, 55-64 éves korú lakosságnál lenne elérhető. A KT végigzongorázza a lehetséges munkaerőpiaci programokat és azok hatásosságát a nemzetközi tapasztalatok alapján. Kérdéses, hogy a megcélozható csoportnak megfelelő ösztönzőket jelentenének-e.
Októberben lényegében ugyanannyian, 2 millió 744 ezren dolgoztak a nemzetgazdaságban, mint egy hónappal azelőtt, mivel sem a költségvetési szférában, sem a versenyszektorban nem következett be érdemi foglalkoztatottság-változás - tette közzé ma az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. A költségvetési szférában, pontosabban a minisztériumok és egyes háttérintézmények körében megindult és jövőre folytatódó létszámleépítések hatása az adatokon még nem látszik. Az adórendszerbeli változások ugyanakkor jól megfigyelhetők: a bruttó keresetek nemzetgazdasági szinten éves alapon mindössze 1,2%-kal, a nettó keresetek ugyanakkor 5,2%-kal emelkedtek. A 4,2%-osra gyorsult infláció miatt így a reálkeresetek éves növekedése mindössze 1%-osra lassult, ami az idei évben a második legalacsonyabb ütemnek számít. Az év első 10 hónapjának átlagában azonban 2,8%-os életszínvonal-emelkedésről beszélhetünk.
Áttekintve a magyar foglalkoztatási szerkezet jelenlegi helyzetét a Költségvetési Tanács frissen megjelent háttértanulmánya két fontos megállapításra ad okot. Egyrészt a foglalkoztatás bővítése korlátos, mivel az inaktív népesség jó része nehezen mobilizálható. Másrészt a magyar foglalkoztatás sajátosságaiból fakadóan a megvalósuló létszámbővítés nem hozna azzal arányos GDP-növekedést. A KT korábban is azt mondta, 2015-ig a kormány által ígért 400 ezer új munkahelyből csak 100 ezer valósulhat meg.
Jelentős népességnövekedéssel számol a kormány a következő tíz évben, legalábbis ez derül ki, ha megvizsgáljuk a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján közzétett Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv (ENIT) célszámait. Tíz év alatt úgy jönne össze egymillió új munkahely, ha a népesség közben 140 ezer fővel gyarapszik, ami igen éles fordulat lenne ahhoz képest, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 320 ezer fővel csökkent a népesség. Ellentmondásoktól sem mentes az ENIT, az inkonzisztens százalékos és szövegezett célokból úgy tűnhet, mintha a kormány sem lenne magabiztos a 400 ezer új munkahely célkitűzésében.
2015-ig 400 ezer új munkahely jön létre Magyarországon - ígérte nemrég Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A Fidesz részéről már 2008 óta kampányígéret a 10 év alatt egymillió új munkahely létrehozása, ráadásul a kormány legújabb nyugdíj előrejelzései is egymillió plusz munkahellyel kalkulálnak tíz évre előre, így az ügy igen fontos lesz a következő években. Hasonló hazai tapasztalatok hiányában azonban nehéz elképzelni, honnan-miként jöhet össze néhány év alatt Magyarországon 400 ezer, tíz év alatt egymillió új munkahely. Ezért megnéztük, az Európai Unió más országaiban volt-e precedens hasonló mértékű bővülésre, és ha igen, annak mi volt a háttere.
Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár elmondása szerint a 2019-ben Babaváró hitelt igényelt családok kevesebb...
Írtam nemrég a sávos adózásról. Az egyik visszatérő motívum volt a hozzászólásokban, hogy miért adóztatja...
Évadzáró adásunkban mindenki szerepel, a kommentelők kifejezetten sokat. Elemezzük Észak-Koreát, a kamatemelést... 
Why do some businesses, despite needing a financial boost, hesitate to apply for loans? Research shows that the tone of central...
A társasági adóról szóló törvény 2023. december 31-től hatályos rendelkezései bevezették a kutatás-fejlesztési... 
Az interneten sok vélemény jelenik meg a "megfelelő" adóztatással kapcsolatban, de még a legtájékozottabbak is...
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
