Júliusban dinamikusan nőttek a keresetek Magyarországon, amivel úgy tűnik, hogy az előző hónapok megingását (lassabb növekedési ütem) magunk mögött hagytuk. Még az öt és fél éves csúcsra ugró infláció sem tudta visszavetni a reálkeresetek dinamikus emelkedését.
A magyar munkavállalóknak jelenleg 5 százaléka dolgozik túlnyomórészt otthonról, és 55 százalék szeretne otthonról dolgozni - derül ki a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. országos reprezentatív kutatásából.
Magyarország versenyképességének növelése érdekében - a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslataival egyetértve - a kormány további intézkedések kidolgozásra kérte fel a minisztériumokat a magyar lakosság idegennyelv-tudásának javítására - olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében.
Nemcsak a munkaerőhiány, hanem a magas fluktuáció miatt sem találnak hadra fogható dolgozókat a cégek - írja a Népszava. Az okok az alacsony bérekben és a rossz munkakörülményekben keresendők.
A gazdaság növekedésével párhuzamosan egyre több munkavállalóra van szükségük a cégeknek, mostanra azonban egyre nagyobb problémát jelent, hogy elfogyott a képzett munkaerő. Ezt jelzi, hogy új történelmi csúcsra emelkedett az üres álláshelyek száma Magyarországon az idei második negyedévben a KSH friss adatai szerint. Április és június között 83 600 betöltetlen munkahely volt, ami közel 30%-os emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A gazdaság csaknem minden ágazatában növekedett a munkaerőhiány, ami mostanra komoly korlátja a termelés növekedésének.
Magyarország komoly eredményt ért el a foglalkoztatásban az elmúlt években, de a termelékenység nem nőtt - mondta el Dedák István. Az egyetemi kutató az MKT 56. Közgazdász-vándorgyűlésén hangsúlyozta: ez azt mutatja, hogy a felszín alatt nagyon komoly gondok vannak.
A munkaerőpiaci statisztikák szerint az elmúlt három évben a reálbérek 21%-kal emelkedtek Magyarországon. A gazdaság termelékenysége (az egy foglalkoztatottra vagy munkaórára jutó GDP) azonban csak szerény 3-4%-kal növekedett, így az alacsony hatékonysággal együtt járó, s a közgazdasági elmélettel makacsul szembeforduló "nagy bérrobbanás" szinte már a gazdasági csodák kategóriájába tartozik. Nem meglepő ezért, hogy a munkaerőpiaci fejleményeket számos hazai és külföldi közgazdász meghökkenve, s rendkívül érdeklődéssel figyeli. Ha azonban a bérek alakulását nem a munkaerőpiaci statisztikák alapján, hanem a nemzeti számlákban szereplő adatokat használva vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy nincs itt semmiféle közgazdasági csoda: a tények és a közgazdasági elmélet kifejezetten jóban vannak egymással.
Donald Trump, az USA elnöke csütörtöki döntésével felülvizsgálta a 2019 januárjától tervezett béremelést a szövetségi közalkalmazottak számára, és elvetette a 2,1%-os általános béremelést.
Új csúcsra, 4 millió 483 ezer főre emelkedett a foglalkoztatottak száma május és július között a 15-74 éves népesség körében, miközben a munkanélküliek 166 ezren voltak az időszakban. Az elmúlt hónapokban tovább erősödött az elsődleges munkaerőpiac, de az átmenetileg külföldön dolgozók száma is újra stabilan 100 ezer fő fölé került.
Heteken át nem tudta elszállítani a szelektív hulladékgyűjtőket Budapesten a Fővárosi Közterület-Fenntartó - írja a Népszava. Az ok: nincs elég ember, aki elvinné a szemetet.
A közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon kialakult munkaerőhiány miatt "fogy a gőz" a térségi gazdaságokból - áll a Financial Times hétfői térségi elemzésében. A cikk szerint hazánkban a legnagyobb a munkaerőhiány az iparvállalatok körében.
Tavaly a kokszgyártás-kőolajfeldolgozás nemzetgazdasági ágban megközelítette az 1 millió forintot a dolgozók átlagos munkaerőköltsége. A KSH friss adatai szerint az egyes ágazatok között igen nagy különbségeket láthatunk, az egészségügyben és a ruhagyárakban dolgozók továbbra is a lista végén vannak, 235 ezer alatti munkaerőköltséggel. Megnéztük, hogy a különböző ágazatokban miként alakult a munkaerőköltség és a bruttó bér.
Meghirdették a felsőoktatásban végzettek számára szükséges nyelvvizsga megszerzését segítő újabb diplomamentő programot.
A magyar munkavállalók 44 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte, ráadásul további 44 százalék aktívan gondolkodik a pályaváltáson. A legtöbben a magasabb kereseti lehetőségek miatt néznek új lehetőségek után, miközben az eredeti területük kiválasztásánál ez a szempont elhanyagolható mértékben volt csak jelen - derül ki a Profession.hu legújabb reprezentatív kutatásából.
Átalakulnak a következő időszakban a foglalkoztatási osztályok, a korábbi munkaügyi kirendeltségek annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatottakat, álláskeresőket, valamint a dolgozni vágyó inaktívakat hatékonyabban lehessen integrálni a munkaerőpiacra - írja a Magyar Idők pénteki számában.
Továbbra is dinamikusan nőnek a keresetek Magyarországon, habár az egyre magasabbra szökő infláció miatt a reálbérek már lassabban emelkednek, mint az elmúlt hónapokban. Az első féléves béradatok most lehetőséget nyújtanak számunkra, hogy összehasonlítsuk, melyik szektor fizet a legjobban, és hol számíthatnak a legkisebb bruttóra a munkavállalók.
Legalább 20 százalékos a munkaerőhiány a mintegy 50-60 ezer embert foglalkoztató takarítóágazatban - írja pénteki számában a Világgazdaság.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány egyeztetés és hatásvizsgálat nélkül jelenti be a központi közigazgatásban dolgozók 15-20%-os leépítését. A kabinet azonban azzal érvel, hogy a rendszerben lévő párhuzamosságokat akarják megszüntetni és a digitalizáció terjedése miatt feleslegessé váló munkahelyeket akarják megszüntetni.
A nyári munkaügyi akcióellenőrzésen a vizsgált 1037 munkáltató 80 százalékánál és az ellenőrzött 3119 munkavállaló 72 százalékánál találtak szabálytalanságot az ellenőrök, a legtöbb problémás eset az építőiparban volt, jellemzően a feketefoglalkoztatás miatt - ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya a tárca honlapján.
Már a foglalkoztatottak 22%-áról a magyar állam gondoskodik, ami 3%-pontos emelkedés 2000-hez képest - tűnik ki az Eurostat adataiból. Ezzel olyan hatalmassá vált a magyar állam, hogy az EU élmezőnyébe verekedtük magunkat. A helyzet azonban korántsem olyan kétségbeejtő, mint ahogy első ránézésre tűnik: a KSH-tól kapott adatok alapján megtudtuk, hogy csaknem 960 ezren dolgoznak a magyar államnak, közfoglalkoztatottak nélkül azonban "csak" 774 ezren, ami 17%-os állami foglalkoztatást jelent. Habár ez a ráta már alig haladja meg az EU-átlagot, a közszférában dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való átterelésére biztos, hogy nincs jobb időszak, mint a jelenlegi gazdasági ciklus.
A Magyar Közlönyben jelent meg három napja az Alkotmánybíróság határozata, miszerint alaptörvény-ellenes a napelemes...
2025-ben a hazai energetikai fejlesztések soha nem látott mértékű támogatást kapnak.
- Miután nyugdíjba megy, sosem lesz hasonló, Buffett 60 éven keresztül évi 20 (!) százalékot hozott, a piaci átlag... 
A beszámolókészítés a vállalati könyvelés egyik legösszetettebb, évente ismétlődő feladata. Az éves pénzügyi... 
Február 11-én vásároltam a mostani csomagom első adagját, szerintem három hónapig még sosem tartottam a MARA-t...
Tegyük fel, hogy egy amerikai cég importál egy láda juharszirupot Kanadából, amiből boldog amerikai nagymamák, szép...
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
