A gazdaságilag nem aktív népességből hosszabb távon több százezer embert lehetne visszavezetni a munkaerő-piacra a felsőoktatásban részt vevők számának csökkentésével, illetve a rokkantnyugdíjazási rendszer felülvizsgálatával - mondta az MTI-nek kedden Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. vezető elemzője, aki szerint idén akár 80-100 ezer új munkahely is létrejöhet.
Bár a válság utáni időszak egyik leginkább figyelt területe, hogy a munkanélküliségi ráta elkezd-e érdemben csökkenni, nem biztos, hogy itt keresendő az igazi megoldás a világgazdaság foglalkoztatással kapcsolatos problémáira. A Gallup a napokban publikált elemzésében azzal érvel, hogy a munkanélküliség szintje helyett a munkaerőpiaci problémákat inkább az alulfoglalkoztatottság jellemzi jól. Miközben a világ több pontján éhséglázadások törtek ki a magas munkanélküliség és az élelmiszerár-robbanás miatt, és a fejlett világban is elhúzódó magas munkanélküliségre számíthatunk, az összefüggések vizsgálatához új szemléletre lehet szükség, állítják a kutatók.
A foglalkoztatottság drasztikus növelésére van szükség, az új munkahelyek többségének pedig a vállalkozásoknál kell létrejönniük - közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a mai napon.
"A kormány vállalta, hogy 2020-ig, tíz év alatt egymillió új, adózó munkahely megteremtéséhez lesz a vállalkozások partnere." - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A minisztérium szerint a foglalkoztatási cél továbbra is 2015-ig 400 ezer, 2020-ig egymillió új munkahely megteremtése.
A közfoglalkoztatás 2011-ben induló új rendszerébe a kormány várakozásai szerint összesen 220 ezer embert lehet bevonni, a program költsége idén 64 milliárd forint. Az új rendszerben segélyt csak az kaphat, aki nem munkaképes, vagy a munkavégzésben tartósan akadályoztatott.
A Költségvetési Tanács számításai szerint a 2014-re 400 ezer fős foglalkoztatás-bővítéshez a fiatalkorúak, a szülőképes korú nők és az idősek foglalkoztatásában van tér a nemzetközi összehasonlítások alapján, jelentősebb bővítés az idősebb korú, 55-64 éves korú lakosságnál lenne elérhető. A KT végigzongorázza a lehetséges munkaerőpiaci programokat és azok hatásosságát a nemzetközi tapasztalatok alapján. Kérdéses, hogy a megcélozható csoportnak megfelelő ösztönzőket jelentenének-e.
Októberben lényegében ugyanannyian, 2 millió 744 ezren dolgoztak a nemzetgazdaságban, mint egy hónappal azelőtt, mivel sem a költségvetési szférában, sem a versenyszektorban nem következett be érdemi foglalkoztatottság-változás - tette közzé ma az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal. A költségvetési szférában, pontosabban a minisztériumok és egyes háttérintézmények körében megindult és jövőre folytatódó létszámleépítések hatása az adatokon még nem látszik. Az adórendszerbeli változások ugyanakkor jól megfigyelhetők: a bruttó keresetek nemzetgazdasági szinten éves alapon mindössze 1,2%-kal, a nettó keresetek ugyanakkor 5,2%-kal emelkedtek. A 4,2%-osra gyorsult infláció miatt így a reálkeresetek éves növekedése mindössze 1%-osra lassult, ami az idei évben a második legalacsonyabb ütemnek számít. Az év első 10 hónapjának átlagában azonban 2,8%-os életszínvonal-emelkedésről beszélhetünk.
Áttekintve a magyar foglalkoztatási szerkezet jelenlegi helyzetét a Költségvetési Tanács frissen megjelent háttértanulmánya két fontos megállapításra ad okot. Egyrészt a foglalkoztatás bővítése korlátos, mivel az inaktív népesség jó része nehezen mobilizálható. Másrészt a magyar foglalkoztatás sajátosságaiból fakadóan a megvalósuló létszámbővítés nem hozna azzal arányos GDP-növekedést. A KT korábban is azt mondta, 2015-ig a kormány által ígért 400 ezer új munkahelyből csak 100 ezer valósulhat meg.
Jelentős népességnövekedéssel számol a kormány a következő tíz évben, legalábbis ez derül ki, ha megvizsgáljuk a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján közzétett Előzetes Nemzeti Intézkedési Terv (ENIT) célszámait. Tíz év alatt úgy jönne össze egymillió új munkahely, ha a népesség közben 140 ezer fővel gyarapszik, ami igen éles fordulat lenne ahhoz képest, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 320 ezer fővel csökkent a népesség. Ellentmondásoktól sem mentes az ENIT, az inkonzisztens százalékos és szövegezett célokból úgy tűnhet, mintha a kormány sem lenne magabiztos a 400 ezer új munkahely célkitűzésében.
2015-ig 400 ezer új munkahely jön létre Magyarországon - ígérte nemrég Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A Fidesz részéről már 2008 óta kampányígéret a 10 év alatt egymillió új munkahely létrehozása, ráadásul a kormány legújabb nyugdíj előrejelzései is egymillió plusz munkahellyel kalkulálnak tíz évre előre, így az ügy igen fontos lesz a következő években. Hasonló hazai tapasztalatok hiányában azonban nehéz elképzelni, honnan-miként jöhet össze néhány év alatt Magyarországon 400 ezer, tíz év alatt egymillió új munkahely. Ezért megnéztük, az Európai Unió más országaiban volt-e precedens hasonló mértékű bővülésre, és ha igen, annak mi volt a háttere.
Most éppen 18% felett van a profit a tavaly szeptemberben vásárolt BEN részvényeimen, gondoltam ránézek, hogy tartsam...
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív... 
Az SPB Befektetési Zrt. a hazai befektetési szolgáltatói piac egyik legpatinásabb, 25 éve a piacon lévő szereplője...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai Mi történt...
Indul az emelt NATO-kiadások rendszere, 5 százalék lesz az előirányzott szint. De a hadiiparban Európa versenyképtelen... 
Mindig nagyon érdekes számomra, hogy mennyi mérnök lép motiváltan a pénzügyi területre. Rengeteg informatikus (meglepően...
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
