Új kutatások arra világítanak rá a gyakran a "Föld gonosz ikertestvérének" is nevezett Vénusszal kapcsolatban, hogy a feltételezések ellenére valószínűleg soha nem voltak adottak a feltételek, hogy az égitest felszínén az általunk ismert élet alakulhasson ki. Egy Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány szerint a bolygó belseje száraz, ami arra utal, hogy nem rendelkezett folyékony vízzel teli óceánokkal, amelyeket hagyományosan az élet kialakulásához szükségesnek tartanak - írta meg a The Guardian.
A Naprendszer két külső óriásbolygójáról, az Uránuszról és a Neptunuszról napjainkig keveset tudunk más, közelebbi égitestekhez képest. A NASA közel 50 éve útnak indított Voyager 2-es űrszondájának megfigyelései óta rejtély övezi például a két óriás belső szerkezetét és mágneses mezejét. Egy frissen megjelent kutatás elméletei szerint a két, Naptól távoli óriásbolygó belsejében hatalmas óceánok rejtőzhetnek, amely magyarázatot adhat a különleges mágneses mezőjükre. A tudósok szerint ez a hipotézis új megvilágításba helyezi a Naprendszer külső bolygóinak kialakulásáról és fejlődéséről alkotott tudásunkat - számolt be a New York Times.
Egy új kutatás szerint egy 3,26 milliárd éve a Földbe csapódó hatalmas meteorit jelentősen elősegíthette a bolygó korai szakaszában az életformák fejlődését. A dinoszauroszokat kiírtó meteoritnál 50-200-szor nagyobb szikla becsapódását követően létrejövő óriási cunami olyan vegyületeket szabadított fel a bolygón, amely segíthette az akkor még rendkívül kezdetleges földi élet fejlődését - írta meg a Live Science.
A NASA New Horizons űrszondája fontos méréseket végzett az univerzum fényességéről, ami segíthet megerősíteni a világegyetem felépítéséről szóló elméleteket. A kutatók eredményeiket a The Astrophysical Journal című folyóiratban tették közzé - írja a Live Science.
Tudósok szimulációi szerint nagyjából 15 kilométer vastag, tömör gyémántréteg lehet a Merkúr felszíne alatt, amely több rejtélyes jelenséget is megmagyarázhat a Naprendszer legkisebb bolygójával kapcsolatban - írka a LiveSciene egy nemrég megjelent tanulmány alapján.
Csillagászok foszfin és ammónia molekulákat találtak a Vénusz felhőiben, amelyek a kutatók szerint akár életformák jelenlétére is utalhatnak a Naprendszer második bolygóján - számolt be a The Guardian.
Egy Mars körül keringő űrszondának eddig soha nem látott részletességgel sikerült lefotóznia az Aganippe Fossa nevű kanyont vörös bolygón. Ugyan szurdok már közel egy évszázada ismert a csillagászok körében, egyelőre csak feltételezések vannak arról, hogyan jöhetett létre. Most először nyílt lehetőség arra, hogy ilyen közeli és részletes felvételeket készítsenek a képződményről - számolt be az IFLScience.
A Boston és a Harvard kutatói megtalálhatták a jégkorszak okát. A felfedezés szerint a távoli űrből, a Naprendszeren túlról érkező hatások lehetnek felelősek a Föld klímájának extrém megváltozásáért - írja az Interesting Engineering.
Ezen a héten egy felhőkarcoló méretű aszteroida, a 2008 OS7 és több kisebb társa is biztonságos távolságból, 1,7 millió kilométerre halad el a Föld mellett - tudósított a The Guardian.
Egy nemzetközi kutatócsoport az ELTE kutatóinak közreműködésével eddig nem ismert térszerkezeteket, óriás "mágneskígyókat" talált a Nap mágneses terében - közölte az ELTE az MTI-vel szerdán. A felfedezés közelebb viheti a kutatókat a Nap egyik legmakacsabb rejtélyének megértéséhez, a kígyószerű mintázatok megmagyarázhatják, hogy a várakozással ellentétben miért sokkal forróbb a Nap légköre, mint a napfelszín.
Az előrejelzések szerint szeptemberben akár szabad szemmel is látható lehet az északi égbolton a váratlanul felbukkant és felfedezett C/2023 P1 (Nisimura) üstökös – írták a csillagaszat.hu portálon.
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) az exobolygók elnevezésére kiírt pályázatán elfogadta a magyar csapat javaslatát, így a Komondor és a Puli nevet viselheti a jövőben a Vadászebek csillagképben található HAT-P-12 csillag és a HAT-P-12 b bolygó - közölte a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az MTI-vel csütörtökön.
A következő 100 évben nem fenyegeti a Földet aszteroida becsapódása - közölte legújabb bolygóvédelmi stratégiájában az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).
A NASA nemrégiben bejelentette, alig 200 fényévre felfedezték minden idők legnagyobb szuperföldjét. A most megtalált exobolygó (Naprendszeren kívüli) ráadásul új fényt vethet a bolygókutatás egyik legfurcsább rejtélyére – írta meg a sciencealert.com.
Az áprilisi napközelsége után májusban földközelbe kerülő C/2021 O3 (PANSTARRS) nevű üstökös az előrejelzések szerint május elején szabad szemmel is látható lesz, majd kis távcsövekkel egész nyáron át megfigyelhető lesz az északi égbolt csillagképei között - írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos tanácsadója a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében.
Többszöri halasztás után felbocsátották szombaton a James Webb-űrteleszkópot az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Francia Guyana-i Kourouban lévő indítóállomásáról egy Ariane-5 rakéta fedélzetén. A rakéta indítását a Le Monde francia napilap honlapján élőben közvetítette.
Teljesen elfoglaltak egy régiót.
Ez mérföldkő a cég szerint.
A ZF év elején már hazánkban is jelentette be leépítést.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
A butorlánc két vezetőjével beszélgettünk.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
