Nagyon más elképzelések találkoztak egy dél-balatoni település egyik árverésre bocsátott ingatlanánál. Az árverésre hirdetett ingatlanon ugyanis a legutolsó licit a kikiáltási ár több mint ötszörösén áll, vagyis 15,6 millió forint helyett van, aki 82 millió forintot is megadna az 55 négyzetméteres házért, amit egyébként az árverés előtt 17 millió forintra becsültek.
Tervpályázatot írtak ki az MCC révfülöpi üdülőfejlesztésére, a pályamunkáknak a meglévő épületállomány felújítására, átépítésére, valamint az új épületekre kidolgozott terveket kell tartalmazniuk, emellett várják a beépítetlen, szabad területekre vonatkozó hasznosítási javaslatokat, táj- és kertépítészeti terveket is - írja az építészfórum.
Olyan mértékben drágultak meg az elmúlt két évben a balatoni ingatlanok, hogy sok helyen a budapestit is megelőzték az árak. Egyre több a vízparti telkeken épülő társasház, amelyek árazása a budai kerületekkel vetekszik. Úgy tűnik, a vásárlók egy része a fővárosból kiszakadva második otthonaként vásárol itt lakást, sőt vannak, akik egyenesen a főváros agglomerációjaként beszélnek róla. Mennyi ennek a valóságalapja? Mit jelent ez a népszerűség az épülő lakások számában és azok árazásában? Hol érdemes Magyarországon nyaralót néznie annak, aki kisebb költségvetésből gazdálkodna? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett Orosz Márton, a Portfolio heti podcastjának házigazdája Futó Péterrel, lapunk ingatlanpiaci elemzőjével.
Tavasszal hagyományosan élénkül a nyaralók iránti kereslet és idén sincs ez másként, azonban kérdéses, hogy a tavaly tapasztalt, robbanásszerű növekedés meddig tarthat még. A Balaton parti települések továbbra is a figyelem központjában állnak, azonban a Tisza-tavat is egyre többen fedezik fel maguknak, a Velencei-tóról pedig elmondható, hogy gyakorlatilag Budapest agglomerációjának részévé vált - írja az OTP Ingatlanpont.
Lassan már nemzeti sporttá válik a magáningatlan-beruházások cégvagyonból történő megvalósítása. Bár a megoldás kecsegtetőnek tűnik, az rengeteg kockázatot hordoz magában. Az ilyen konstrukciókat ráadásul a NAV célkeresztbe vette.
A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedése nem csupán a betörések esélyét, hanem a meghibásodások és az elemi károk helyreállításának költségeit is jelentősen megnöveli. Amiatt is célszerű mielőbb megkötni a nyaralóbiztosítást, mert a biztosítók nem azonnal nyújtanak védelmet: a szerződés megkötésére 15 nap áll a rendelkezésükre – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Drasztikus áremelkedés zajlik a nyaralóövezetekben a pandémia első hulláma óta, legutóbb a Velencei-tavi ingatlanok drágultak jelentősen, de a Balaton déli partján épült új lakások négyzetméterárai is kiugróan magasnak számítanak. Az árakat a kereslet húzza felfelé: egyrészt minden üdülőövezet kedvelt célpontja lett a befektetőknek, másrészt a magánszemélyeknél is jellemzővé vált, hogy a fővárosi, városi agglomerációk helyett inkább nyaralókba költöznek ki. Az erős érdeklődés már évek óta tart, a járváány azonban még egy lapáttal rátett erre. Az OTP Ingatlanpont elemzése alapján a nyaralóövezetekben minden ingatlantípus iránt jelentős a kereslet, például a telkek, vagy a felújításra szoruló ingatlanok, az építőanyagok drágulása és a szakemberhiány ellenére is vonzó célpontok a vásárlók számára.
A pandémia hatására bekövetkezett fogyasztói szokások változásával tovább nőtt a nyaralók iránti kereslet. Az örök kedvenc továbbra is a Balaton, az ottani ingatlanárak egyre inkább közelítenek a fővárosi árakhoz. A Duna House elemzése a nyaralópiac legfrissebb folyamatait mutatja be.
Egy 100 négyzetméteres budapesti lakásért 34 százalékkal rövidebb ideig kell dolgozni a nettó átlagfizetések alapján, mint Portugália fővárosában, Lisszabonban. Ugyanakkor a nyaralóknál fordított a helyzet - derül ki az ingatlan.com a Magyarország-Portugália labdarúgó EB nyitómérkőzés apropóján készített összeállításából. Az elemzés az országos nettó átlagfizetések fényében összevetette a két ország fővárosi és legnépszerűbb népszerű nyaralócélpontok ingatlanárait.
A hosszú otthon töltött idő valószínűleg sokak számára hozott változást abban, hogy milyen környezetben szeretnének lakni. Egyre többen vágynak egy csendesebb, a városközponttól távolabbi helyre, ami ráadásul beleilleszkedik a sok munkahely által hosszú távon is fenntartott home office jelenségébe. Egy másik népszerű alternatíva, hogy meghagyják a városi életformát, de menekülőútvonalként egy nyaralót vásárolnak, vagy építenek vízpart mellett, erdőszélen, vagy akár a szimpatikusabb falvak egyikében. A nyaralókínálatot nézegetve feltűnhet, hogy sok, ezek közül nem hagyományos téglaház, hanem fa-, vagy acélszerkezettel (pl. konténerház) rendelkezik. Utánajártunk, hogy mire számíthat az, aki ilyen nyaralót vesz, vagy épít fel magának. Lazításként pedig mutatunk pár Budapesthez közeli helyszínt, ahol már régóta élvezhetik nyaralóikból, faházaikból a tulajdonosok a közvetlen vízparti környezet élményét.
Időben célszerű gondoskodni a téli időszakban magukra hagyott nyaralóépületek biztosításáról, a nyaralóövezetek kiürülésével párhuzamosan ugyanis jelentősen megnő mind a betörések kockázata, mind az elemi károk és meghibásodások által okozott károk helyreállítási költsége - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Azonnal hazaindult rengeteg magyar a görög tengerpartról, hogy elkerüljék a szeptember elsejétől kötelező kéthetes karantént. Erről beszélt egy utazásszervező az RTL Híradónak.
Fonyód környékén megháromszorozódtak a lakó- és üdülőingatlanárak az elmúlt tíz évben, és a Balaton-parton átlagosan is majdnem kétszeresére emelkedtek, miközben a Velencei-tónál 50 százalékkal, a Tisza-tónál pedig 9 százalékkal nőttek – derült ki a Takarék Index elemzéséből. A Balaton és a Tisza-tó között már több mint négyszeres az átlagos árkülönbség. Míg több Balaton-parti településen félmillió forint feletti, addig Poroszlón 70 ezer forint az ingatlanok átlagos négyzetméterára.
Nem lehet eltiltani a balatoni nyaralótulajdonosokat attól, hogy ingatlanjukat felkeressék a koronavírus-járvány idején, de nekik is be kell tartani a korlátozásokat - mondta Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere szombat reggel az M1 aktuális csatornán.
A járvány napjaiban sok nagyvárosi családban merül fel a vidéki üdülőbe, telekre való tartós kiköltözés gondolata. Az országon belüli mozgások, költözések is növelik azonban a járvány terjedésének esélyét, a jószándékú családi döntések kedvezőtlenül hathatnak a rosszabb egészségi állapotúakra. Ebben az elemzésben azt vizsgáljuk, hol vannak a legmagasabb mortalitási kockázatú lakó- és üdülőkörzetek, és az üdülőkbe való kiköltözés hol veszélyeztetheti leginkább a helyi népességet.
Sokakat érinthet, hogy vajon büntetnek-e azért, ha valaki nem a bejelentett lakcímén tartózkodik, vagy éppen levonult a nyaralójába, hétvégi házába a koronavírus járvány miatt bevezetett kijárási korlátozás idején. Az operatív törzs mai sajtótájékoztatóján úgy tűnik, erre is választ kaphattunk.
Sürgős központi segítséget vár Lengyel Róbert siófoki polgármester a kormányzattól, az operatív törzstől és minden más illetékestől. A városban dolgozók közül sokan máris elveszítették munkájukat, a testület tartalékai hosszú távon kimerülőben vannak.
Szárnyait bontogatja a Velencei-tavi kistérség, amely elhelyezkedésének köszönhetően robbanásszerű fejlődésen mehet végbe a következő 5-10 évben. Az érintett önkormányzatok egyelőre nem nagyon tudnak mit kezdeni a növekvő számú betelepülő adta helyzettel, a vállalkozói tőke és a magánerős építkezések viszont virulnak. Sorozatunk újabb részében azt nézzük meg, mi lett és mi lehet reális az egymás után felbukkanó tervekből.
A nyár végével a nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedése megnöveli mind a betörések, mind a meghibásodások által okozott károk kockázatát, ezért a nyaraló-biztosításokat jóval a téliesítés előtt célszerű megkötni - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-hez eljuttatott közleményében.