Varga Mihályt - miután bejelentette a Budapest Bank állami megvásárlását - csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján több aktuális témában is kérdezték. A boltok vasárnapi bezárásáról szóló javaslatról elmondta, hogy a kormány álláspontja világos, támogatja azt. A magánnyugdíjpénztárak ügyében kijelentette, hogy a kormány korrekten jár el a bent lévő 60 ezer emberrel.
A 2014. december 31-ével megszűnő korkedvezményes nyugdíj eltörlése ellen tüntettek ma a közlekedési szakszervezetek Budapesten. Az ágazatban dolgozókat tömörítő szervezetek képviselői azonnali egyeztetést kezdeményeztek a szaktárcával. Ha nem lesz megegyezés, felfüggeszthetik a munkát az ágazatban dolgozók.
A múlt heti, magánnyugdíjpénztárakat érintő törvényjavaslat miatt megszűnésre van ítélve a teljes szektor. Ennek következtében a tagok vagyona az államhoz kerülne, így a költségvetés jövőre 200 milliárd forintos egyszeri bevételhez jutna. Ezért megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy ez mit okoz a számokban.
A magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó új szabályozás hatálya nem lesz visszamenőleges - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI megkeresésére. Mivel a törvény nem visszamenőleges lesz, így feltehetően a kihirdetést követő hatályba lépés dátumától indul a hat hónapos periódus, amikor is a kormány vizsgálja a tagdíjat fizetők arányát. Ez pedig azt jelenti, hogy a magánnyuugdíjpénztári tagok nyertek maguknak néhány hónapot.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfő reggel az MTV műsorában is elmagyarázta a pénteken benyújtott törvényjavaslat magányugdíjpénztárakra vonatkozó részét. Úgy érvelt: választhatták volna a cseh példát, ahol 2016 januárjától megszűnnek ezek a pénztárak, ám a magyar kormány nem ezt választotta szerinte. A Portfolio véleménye pedig erről az: lényegében ugyanaz lesz a törvényjavaslat gyakorlati következménye.
Az utóbbi években véghezvitt szigorítások a nyugdíjrendszerben beértek, a friss adatok alapján sikerült a férfiak esetében a korcentrumot a kötelező korhatár fölé emelni, bár a nők kedvezményes nyugdíjazása ezt a hatást részben ellensúlyozta. Tavaly nyugdíjra és egyéb ellátásokra összesen a GDP közel 12%-át fizette ki az ország, a fenntarthatóságot nehezíti hosszabb távon a társadalom öregedése és az alacsony születésszám. Elgondolkodtató, hogy a KSH adatai szerint az EU-s átlagnál a keresetekhez képest magasabb nyugdíjat ad a rendszer, azonban a nyugdíjak vásárlóértéke merőben elmarad a nemzetközi összehasonlításokhoz képest. A cikkből többek között az is kiderül, hogy melyik megyében a legjobb nyugdíjasnak lenni.
A hazai nyugdíjrendszer 20-30 évig még kitart, de azt követően a romló demográfiai tendenciák miatt nem lehet elkerülni az állami nyugdíjak visszaesését. Egyszerűen nem lesz elég járulékfizető a mostani szintekhez hasonló nyugdíjak kifizetésére, megoldás lehetne az állami kötelezés és/vagy az öngondoskodás felértékelődése. A fő probléma az, hogy nincs elég pénze a lakosságnak nyugdíj-megtakarítások felhalmozására, de a Portfolio Öngondoskodás 2014 konferencia alapján van azért ok a bizakodásra.
Miután Balog Zoltán EMMI-miniszter kedden közölte, hogy 2,2%-os nyugdíjemelés jön, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön már azt mondta, hogy az infláció 2015-ben 1,8% lehet. Ez utóbbi más nyugdíjemelést jelentene. Ezek alapján nagyon jól járhatnak 2015-ben is a nyugdíjasok.
Jövőre 2,2 százalékkal emelkednek a nyugdíjak - jelentette be az emberi erőforrások minisztere keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a kormány 2,2%-os éves átlagos inflációval kalkulál jövőre.
A hazai nyugdíjrendszer a következő másfél évtizedben egyensúlyban maradhat, azonban 2030-tól a rendszerben meglévő feszültségek kiéleződnek. A fiatalabb korosztályból mintegy 1 millió fő hiányzik, ami azt jelenti, hogy bármennyit is dolgoznak is ezek az emberek, csak jóval kevesebb járulékot lehet majd beszedni a teljes nyugdíjrendszer fenntartására. A megoldás Botos Katalin szerint az, ha a 30-as generáció elkezd öngondoskodás formájában megtakarítani, míg az állam részéről a gyermekvállalás és a foglalkoztatás terén kellene előrelépni - derült ki a Ma Reggel című műsorból.
Az új uniós statisztikai módszertan miatt nemcsak a GDP-számokat kellett átírni, hanem a 2011-ben, az államhoz került nyugdíjvagyon elszámolását is. Ezért a három évvel ezelőtti jókora költségvetési többlet egy csapásra jelentős mínuszba fordult.
Az Idősügyi Tanács alakuló ülésén a miniszterelnök is beszédet mondott, véleménye szerint kivételes pillanathoz érkeztek, a nyertes önkormányzati választásokat követően lesz 3,5 nyugodt év, amikor lehet hosszabb távon is gondolkozni bizonyos kérdésekben. A tanácsnak ezért meg kell újulnia, nagyon sok olyan kérdés van, amelyre a következő években választ kell találni. Kiemelten fontos Orbán Viktor szerint, hogy a generációk közötti távolság csökkenjen, a szolidaritásnak erősödnie kell. A társadalom öregedését nem szabad bevándorlási politikával kezelni, inkább növelni szükséges a születésszámot és kiaknázni az országon belüli rejtett erőforrásokat.
A gyermekvállalástól is függő nyugdíjrendszer koncepciója már korábban felmerült szakértői körökben, az utóbbi hónapokban azonban nagy port kavart a Népesedési Kerekasztal javaslata, amelyet a kormányhoz is eljuttattak a tervezek készítői. Varga Mihály július végén egyértelműen úgy nyilatkozott egy sajtótájékoztatón, hogy a kormány nem tervez változtatást a nyugdíjrendszerben. A parlament oldalán megjelent képviselői kérdésre válaszul a nemzetgazdasági miniszter ezt a véleményt újfent megerősítette.
Az utóbbi napokban azt lehetett hallani, hogy a kormány akár már ősszel dönthet a Népesedési Kerekasztal javaslatáról, azonban ma Varga Mihály úgy nyilatkozott, hogy a nyugdíjrendszerünk stabil és nem terveznek változtatást. Sem a nyugdíjrendszerben, sem a nyugdíjak összegét illetően.
Nagyon oda kell figyelnie a biztosítási piacnak a nyugdíjcélú termékek költségszintjére, nehogy kiderüljön később, hogy ezek is túl drágák az ügyfeleknek - hívja fel a figyelmet Holtzer Péter. A nyugdíjszakértő szerint a következő évek élénkebb vitát hozhatnak a magyar nyugdíjrendszer jövőjéről, mint az elmúlt négy év.
Nagy valószínűséggel a lengyel kormány is megpecsételi a kötelező nyugdíjalapok sorsát, igaz a szeptemberi nyugdíjreform visszafordítás végleges menetrendjét még nem ismerjük, de a visszalépések megnyitását követően sok jóra nem lehet számítani. Holtzer Péter nyugdíjszakértő szerint a régió országaiban továbbra is ketyeg a nyugdíjbomba, az országok nem voltak képesek átlépni a saját árnyékukon, amit jól mutat, hogy a pénzügyi szükség oltárán sokan beáldozták a nyugdíjrendszer második pillérét. A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal korábbi elnöke szerint nem lehet arra számítani, hogy óriási méretekben kezd a magyar lakosság nyugdíjcélra megtakarítani, mivel ehhez egy felhasználóbarát, szimpla, olcsó, botrányoktól mentes rendszer kellene. A nemzetközi tapasztalatok egyre inkább azt mutatják, hogy egy kvázi-kötelező rendszer lehet a nyerő konstrukció, ahol a magán megtakarításokat a munkáltató és az állam is kiegészíti, a kilépés lehetséges, viszont komoly következményei vannak.
A palládium piaca 2025-ben egy átalakuló keresleti és kínálati környezetbe került, amelynek hátterében elsősorban...
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) a 2021-2027 közötti uniós költségvetési...
Nagy lendülettel és talán még nagyobb reményekkel indult Donald Trump második elnöksége. Értékeljük az eddigi... 
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív... 
Az édesvíz szerepe a globális gazdasági térben új megközelítést igényel. Nem kizárólag erőforrás, nem pusztán...
A nyári hőség hatására jelentősen megnő a földgáz iránti kereslet, főként az áramtermelés miatt, amelyben...
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
