Orbán Viktor kormányfő szerdán bejelentette, hogy öt kérdésben népszavazást kezdeményez a kormány a gyermekvédelminek mondott törvényről azért, hogy érvelése szerint ismét megállítsák Brüsszelt.
Elbukott az a svájci népszavazási kezdeményezés, melynek értelmében adót vetettek volna ki a klímaváltozást okozó üzemanyagokra, a földgázra és a repülőjegyekre. A fentieken túl a választók nemet mondtak arra is, hogy betiltsák a szintetikus növényvédő szerek, illetve hogy a svájci gazdák csakis akkor kaphassanak állami támogatást, ha nem használnak szintetikus növényvédő szereket – írja a Reuters.
Szűk többséggel várhatóan elutasítják a svájci választópolgárok a vasárnap tartott népszavazáson azt a javaslatot, melynek értelmében adót vetettek volna ki a klímaváltozást okozó üzemanyagokra, a földgázra és a repülőjegyekre - derül ki a vasárnap este közzétett exit poll-felmérésből.
Svájc lehet az első európai ország, illetve a világ második állama Bhután után, ahol betiltják a szintetikus növényvédő szerek használatát, ha a mai népszavazáson a kezdeményezést támogatók kerülnek többségbe. Az ellentábor, a gazdaszervezetek és az agrokémiai cégek érvelése szerint a tilalom bevezetése a terméshozamok csökkenését, és így az élelmiszerárak emelkedését okozhatja. A referendumon egy másik környezetvédelmi kérdésről is szavaznak a svájciak, amely szerint csak azok a gazdák kaphatnának állami támogatást, akik nem alkalmaznak szintetikus növényvédő szereket. Meglepőnek tűnhet, de a biogazdaságokat tömörítő svájci szervezet ez utóbbi kezdeményezést nem támogatta, mivel szerinte az ökológiai gazdaságok számának nem a keresletre alapozódó növelése alááshatja a bioélelmiszerek magasabb árát.
A kormány támogatja, hogy ha a beruházás feltételei már ismertek, akkor a budapestiek 2023-ban népszavazáson dönthessenek, hogy akarnak-e Fudan Egyetemet - nyilatkozta Gulyás Gergely a Mandinernek adott interjúban.
Történelmi választást tartanak a mostani hétvégén Chilében. Az andoki ország ugyanis a világon elsőként úgy szabályozta alkotmányozási folyamatát, hogy az új alaptörvényt megszövegező alkotmányozó nemzetgyűlésben biztosítja a nemi egyenlőség elvét, vagyis ugyanannyi számú férfi és nő kap majd helyet a testületben. A tegnap kezdődött kétnapos voksolás további kiemelt jelentőségét az adja, hogy a most megválasztandó képviselők fogják megalkotni a még a Pinochet-diktatúra idején, 1980-ban elfogadott alkotmányt felváltó új alaptörvényt, amelynek elfogadása a 2019 őszén kirobbant tüntetéshullám egyik fő célja volt.
Svájc kapcsolata az Európai Unióval legalábbis bonyolult. Szomszédai – Liechtenstein kivételével, amely azonban tagja az EU-t és az EFTA tagjait tömörítő Európai Gazdasági Térségnek – mind uniós tagállamok, a svájciak népszavazáson mégis úgy döntöttek 1992-ben, hogy nem akarnak csatlakozni az unióhoz. Ehelyett mintegy 120 kétoldalú megállapodás szabályozza kapcsolatukat. Ezeket 7 éve tartó tárgyalásokon próbálják egy átfogó megállapodással kiváltani. A közvetlen demokrácia svájci szerepe se mindig könnyíti meg a tárgyalásokat. Látszólag három kérdésben kellene megállapodni, de az igazi gondot az egyes pártokon belül is szélsőségesen eltérő elképzelések és az ebből eredő bizonytalan tárgyalási pozíció jelenti.
A Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 63 mandátumhoz jutott a 129 fős parlamentben a szombat esti modellszámítások szerint, így bár nincs meg az abszolút többsége, de a szintén függetlenségpárti a skóciai Zöldekkel ez már össze fog jönni, hiszen ők 9 mandátumot szereztek a 2016-os 6 mandátumhoz képest. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, az SNP vezetője így rendkívüli és történelmi jelentőségű győzelmének nevezte az eredményt, hiszen lényegében megnyílhat az út a skót függetlenségi népszavazás felé, azaz a Nagy-Britanniától való elszakadás felé. Ezt azonban a központi londoni kormány bizonyára minden erejével blokkolni fogja, hiszen mutogathat például arra is, hogy az SNP-nek egyedül nem lett meg az abszolút többsége.
Palkovics László innovációs miniszter kezdeményezi, hogy a Fudan kiemelt beruházás legyen – tudta meg az atv.hu.
A május 6-i skót parlamenti választás egyetlen igazi kérdése, hogy a jelenleg kisebbségben kormányzó függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt (SNP) egyedül is abszolút többséget szerez-e az edinburghi parlamentben, vagy más függetlenségpárti erőkkel kiegészülve lesz meg az elszakadáspárti képviselők többsége. Az előbbi esetben jelentős nyomás nehezedne Boris Johnson brit kormányfőre, hogy eddigi álláspontját felülírva engedélyezze a második skót függetlenségi népszavazás kiírását. Az SNP-nek eddig egyszer, 2011-ben sikerült abszolút többséget elérnie, ami után David Cameron akkori brit kormányfő áldását adta a végül az Egyesült Királyságban maradni kívánók győzelmét hozó 2014-es függetlenségi referendum megtartására.
Bekerülhet a svájci alkotmányba, hogy nyilvános helyen, üzletekben és vendéglátóhelyeken tilos az arcot eltakaró ruhadarab viselése, miután vasárnap a svájci választópolgárok többsége támogatta az erre vonatkozó javaslatot. A burka és a nikáb viselésének tilalmát a választók 52 százaléka támogatta a vasárnap tartott népszavazáson.
Újabb függetlenségi népszavazásról szóló tervezetet terjesztett elő vasárnap a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP). A dokumentum szerint ha a májusi skóciai parlamenti választás után ismét az SNP alakíthat kormányt, Skócia újból kérni fogja a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának kizárólagos hatáskörét.
Helyi népszavazásokat indítanának a települések országszerte azért, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő európai uniós segélyalap legalább felét az önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan - jelentette be szombaton a főpolgármester.
Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az ingyenes koronavírustesztre vonatkozó népszavazási kérdést csütörtökön.
Bevezetik a minimálbért Genfben, és rögtön a világon a legmagasabbat: a Genf várost magába ölelő azonos nevű kanton lakosai a vasárnap tartott népszavazáson jóváhagyták, hogy a teljes munkaidőben dolgozók óránként legalább 23 svájci frankot (25,21 euró) kapjanak, ami heti 41 órás munkaidővel számolva 4086 frankos, vagyis csaknem 1,4 millió forintos havi fizetést jelent.
A svájci szavazók elutasították az Európai Unió állampolgárainak svájci letelepedését és munkavállalását korlátozó javaslatot a vasárnap tartott népszavazáson.
Várhatóan 63-37% arányban elutasítják a svájciak azt a kezdeményezést, hogy az uniós állampolgárok szabad munkavállalási joga megszűnjön – írja a CNBC az SRF svájci televízió exit-pollja alapján.
Rekord alacsony szintre csökkent a lakossági befektetők brit részvényalapokban tartott pénze, miután a megtakarítók közel 1,3 milliárd fontot vontak ki a kategóriából a Brexittől és a koronavírustól való félelem miatt – írja a Financial Times.
Az olasz népszavazással egybekötött helyhatósági választás nem okozott nagy megrázkódtatást a kormánykoalíció számára, ezzel a rövid távú politikai kockázatok csökkentek az országban. A választási törvény reformja az egyike lehet azok közül a szükséges reformok közül, amelyeket az EU a helyreállítási alap támogatásaiért cserébe elvár az országtól – írja elemzésében az ING Bank.
Az olaszok többsége igent mondott a parlament létszámának csökkentéséről kiírt népszavazáson, a hét tartományban rendezett helyhatósági választásokon Veneto és Liguria a jobbközép, Campania a balközép kezén maradt, Marchéban és Valle d'Aostában a jobboldal, Toszkánában a baloldal vezet, Pugliában pedig az utolsó szavazatig tart a verseny - derült ki a hétfőn közzétett exit pollok eredményeiből.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Egyértelműen fogalmazott.
Két hónapig sem bírta.
Jelentős emelést jelentett be az alapító.
Harminc százalékos visszaesés.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
