A G7 miniszterei pénteken felszólították az OPEC-et, hogy felelősségteljesen lépjen fel az ukrajnai orosz invázió okozta globális energiaválság enyhítése érdekében, miközben bejelentették, hogy áttörést jelentő elkötelezettséget vállaltak a szénenergiával működő energiaellátás fokozatos megszüntetésére.
Az OPEC+ olajkitermelő országok képviselői csütörtökön ülnek össze, hogy meghatározzák kitermelésük májustól érvényes szintjét. Az ülés több szempontból is fontos, ugyanis egyrészt nagy kérdés, hogy az orosz kőolajexport csökkenését tudják-e a nagyobb szereplők pótolni, és hogy mennyire elkötelezettek a fontos olajkitermelők az olajár stabilizálásában vagy abban, hogy a mostani szintekhez képest lejjebb szorítsák az olajárakat, a magas energiaárak ugyanis világszerte magas inflációt okoztak, és akár erőteljes gazdasági lassuláshoz is vezethetnek. Nagyot fordult a világ az olajkitermelők körül néhány hónap alatt, az Egyesült Arab Emírségek energiaügyi minisztere szerint tavaly még kitaszítottnak érezték magukat, most viszont szuperhősökként kezelik őket, mivel az olaj iránt újra nagy a kereslet.
Az Egyesült Arab Emírségek energiaügyi minisztere kitart Oroszország OPEC+ tagsága mellett, még akkor is, ha a világ országai megpróbálják megkerülni az olajexportőrt az Ukrajnában indított háborúja miatt.
Hosszú távú energetikai partnerségi megállapodást köt Németország és a világ legnagyobb földgázkitermelői közé tartozó Katar, amely hozzájárul Németország "Putyin-mentes" energiaellátásának kiépítéséhez - nyilatkozott a német gazdasági és klímavédelmi miniszter vasárnap Dohában.
Az OPEC és szövetségesei áprilisra vonatkozóan a várakozásoknak megfelelően, újabb szerény kínálatnövelésben állapodtak a mai ülésen, amelyet beárnyékolt a háború által kiváltott piaci turbulencia.
Az ukrán-orosz helyzet élesedése apropóján komoly esést láthatunk a világ tőzsdéin, széles körben elromlott a hangulat a piacokon. Azt azonban nem lehet mondani, hogy mindent adnának a befektetők, például több nyersanyag világpiaci ára is emelkedik. Úgy tűnik, hogy sok idő után ismét felvette a menekülőeszköz szerepét az arany és az ezüst, de a keleti konfliktus elfajulásának köszönhetően 100 dollár körüli szintre ugrott az olaj ára is, míg egy nemrég meghozott orosz exporttilalom apropóján a szántóföldi növények ára is komoly emelkedésen van túl.
Bár sok befektető a határidős olajpiacot figyeli, azonban a Bloomberg arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ egyik legfontosabb olajtípusának ára épp most ütötte át a hordónkénti 100 dollárt, és minden jel arra mutat, hogy még magasabbra fog emelkedni.
A Nyugat és Oroszország közti feszültségek állnak a növekvő olajárak mögött, s nem pedig alapvető üzemanyaghiány, amely igazolná a termelés növelését a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli nagy olajtermelő országok OPEC+ néven ismert informális közösségétől - jelentette ki hétfőn Szuhail al-Mazroui, az Egyesült Arab Emírségek energiaügyi minisztere.
Bár az orosz-ukrán konfliktus jellemzően kedvező az olajáraknak, ma mégis esik a Brent árfolyama, miután múlt pénteken több mint hét éve nem látott szintre került a jegyzés azon aggályok közepette, hogy egy esetleges ukrajnai orosz invázió olyan amerikai és európai szankciókat válthat ki, amelyek hatással lennének a világ egyik vezető olajtermelőjének exportjára - írja a Reuters.
Az OPEC+ története eddigi legrövidebb ülésén arról döntött, hogy márciusban napi 400 ezer hordóval növeli a kitermelést, azaz marad kitermelés fokozott növelésénél, pedig egyes várakozások szerint - főleg az USA és India irányából - a 8 éves csúcson lévő olajárak indokolnák, hogy a kínálati oldalt gyorsabban bővítse a kartell. A változatlan termelésemelés bejelentésének hatására a Brent árfolyama rövid ideig ismét 90 dollár/hordó fölé szökött. Bár a növelés mértéke szerénynek mondható, az OPEC+ csoporton belül számos termelő így is küzd a kvóták teljesítésével.
A világ nagy olajkitermelő országai várhatóan ezen a héten újabb mérsékelt kibocsátás-növelést hagynak jóvá, de ismét nehézségekbe ütköznek, hogy az összes extra készletet eljuttassák a forrongó nyersolajpiacra, írja a Bloomberg.
Az olaj szerdán hét év óta először érte el a 90 dolláros hordónkénti árat, amit a szűkös kínálat és az Oroszország és Ukrajna közötti növekvő politikai feszültség támogatott, ami tovább növelte a már amúgy is feszült piac további zavarai miatti aggodalmakat.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellen kívüli nagy olajtermelők informális szövetsége, az OPEC+ kedden úgy döntött, hogy februárban napi 400 ezer hordóval növeli az olajtermelést - áll az OPEC sajtóközleményében.
Az manapság már nem vita tárgya a világ országai között, hogy radikálisan vissza kell fogni az üvegházhatású gázok kibocsátását annak érdekében, hogy az emberiség felülkerekedjen a klímaváltozás problémáin. Annak kapcsán azonban jelentős vita kezd el kibontakozni az egyes államok között, hogy a klímabarát működésre történő átállásban mennyire megengedett bizonyos fosszilis energiaforrások ideiglenes használata, mint a földgáz. Külön megosztja a világot az atomenergia kérdése, amely ugyan nem szennyezi a légkört, de más szempontból igenis kockázatos technológiának minősül. A Nemzetközi Energia Ügynökség minden esetre optimista, szerintük valóban elérhető 2050-re a klímasemleges állapot, ehhez azonban végleg fel kell hagyni a fosszilis energiaforrások használatával.
Az Egyesült Államok várhatóan kedden jelenti be, hogy nyersolajat kölcsönöz a biztonsági készletéből annak a tervnek a részeként, amelyet az energiaárak csökkentése érdekében dolgozott ki a legnagyobb ázsiai energiafogyasztókkal - mondta egy, a helyzetet ismerő Biden-kormányzati forrás a Reutersnek.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően az OPEC+ olajtermelők visszautasították a kínálat növelésére vonatkozó amerikai felhívást, és ehelyett fenntartották a világjárvány miatt leállított termelés fokozatos visszaállítására vonatkozó terveiket.