Aggasztó bizonytalanságok lengik körbe Indonézia 32 milliárd dolláros tervét, amely szerint a délkelet-ázsiai ország szeretné áthelyezni a központját Jáva szigetéről Borneóra. Az elmúlt napokban a projekt két vezetője távozott a pozíciójából, pedig két hónap múlva már avatni kellene Nusantarát – írja a South China Morning Post.
Megfenyegették Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt koalíciós partnerei, hogy ha enged Joe Biden amerikai elnök nyomásának és leállítja a gázai katonai műveleteket, bedöntik a kormányt – írja a CNN.
Indiában hat héten keresztül tartották meg a világ legnagyobb általános választását, amelyen közel 1 milliárd ember adhatta le a voksát valamelyik jelöltre. A több fordulóban megrendezett voksolás június 2-án ért véget, az előzetes eredmények szerint pedig nem lehet változásra számítani az ország élén – közölte a Nikkei Asia.
A levélben szavazóknak figyelniük kell arra, hogy pontosan töltsék ki az azonosításukhoz szükséges nyilatkozatot és írják is alá, továbbá ne felejtsék el leragasztani a borítékot, mert különben a szavazatuk érvénytelen lesz.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén határozatot fogadott el a palesztin állam elismeréséről, és végső jóváhagyásra a parlament elé terjesztette - közölte Robert Golob szlovén kormányfő a kabinet ülését követően.
A spanyol parlament véglegesen elfogadta a szeparatista katalán politikusok és aktivisták számára közkegyelmet biztosító amnesztiatörvényt csütörtökön Madridban. A kisebbségi koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) által több mint hat hónapja benyújtott javaslatot 177 igen és 172 nem szavazattal hagyta jóvá az alsóház - írja az MTI.
Ukrán és amerikai tisztviselők is egyre szélesebb körben próbálják meggyőzni Joe Biden amerikai elnököt arról, hogy engedélyezze amerikai fegyverek használatát Oroszország nemzetközileg elismert területei ellen – írja a Newsweek.
Nagyszabású rendőrségi razzia volt az Európai Parlament épületeinél Brüsszelben és Strasbourgban – írja a Politico. A hatósági akcióra azért került sor, mert egy EP-alkalmazott a gyanú szerint összeköttetésben volt az orosz propaganda-gépezettel.
A kínai politikával és a Tajvannal foglalkozó szakértők január eleje óta kiemelten foglalkoztak azzal, hogy a május 20-i nap kiemelkedő fontosságú lesz. Ekkor iktatták be ugyanis azt a Laj Csing-töt elnöknek, akinek a személye a legkevésbé sem felel meg Peking érdekeinek. A politikus ugyanis rendszeresen hangoztatja, hogy a sziget sorsáról csak annak lakói dönthetnek, ezt pedig a keleti nagyhatalom vezetői nyílt szeparatista hozzáállásnak tekintik. Az elnöki ceremóniát követően aztán radikális húzással fitogtatta az erejét Kína: kétnapos hadgyakorlat indult a sziget körüli vizeken. A történet viszont itt még nem ért véget, és a jövőben sincs kilátás arra, hogy lényegesen közeledjenek a felek, ez pedig egy potenciális háborúval fenyegeti az egész térséget.
Franciaország katonai kiképzőtiszteket küld Ukrajnába, első körben azért, hogy szemügyre vegyék az ország katonai képzési infrastruktúráját, vélhetően előkészítve ezzel egy hosszabb távú, nem harctéri küldetést. Lengyelország is mérlegeli ezt a lehetőséget, a balti államokhoz hasonlóan. A NATO támogatja az ukrán hadsereg által használt nyugati fegyverek Oroszország területe elleni használatát és az ezt tiltó korlátozás feloldását kérik a tagállamoktól, hasonlóan járt el a nap folyamán az Európai Unió is. Oroszország számára mindez egy vörös vonal átlépését jelenti. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Húsz nappal a parlamenti választásokat követően megalakult az északmacedón parlament kedden, a házelnök az albán nemzeti kisebbség képviselője, Afrim Gashi lett.
Felülbírálta a georgiai parlamentben a kormánytöbbség kedden a külföldi befolyásról szóló törvény ellen emelt elnöki vétót, és eredeti formájában ismét megszavazta a javaslatot.
Ismét arra kérte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a katonai szövetség tagjait, hogy engedélyezzék a nyugati fegyverek Oroszország területe elleni használatát az ukrán hadsereg számára, és hozzátette: szerinte ez nem fog NATO-orosz háborúhoz vezetni.
A kormány a koronavírus-járvány első hullámában nagy összegért beszerzett lélegeztetőgépeinek jelentős részét máig raktárakban tárolja, egy részét külföldre adományozta vagy eladta, most viszont az alvási zavarok kezelésére alkalmas berendezésekké való átalakításukat tervezi - írta a 24.hu.
A Guardian megszólaltatta a brit tengerészet korábbi vezérkari főnökét a konzervatív kormányzat azon választási ígéretével kapcsolatban, hogy katonai vagy polgári szolgálatra kötelezhetik a 18. életévüket betöltő fiatalokat. Az admirális szerint az ötlet "alapvetően bolondság", míg Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője hétfői beszédében kétségbeesettnek titulálta azt.
Tízezrek tüntettek vasárnap Jerevánban Nikol Pasinján lemondását követelve, mert az örmény kormányfő jóváhagyta több határfalu átadását Azerbajdzsánnak.
Megerősítette Jeremy Corbyn, a Munkáspárt korábbi vezetője, hogy volt pártjával szemben is elindul abban a parlamenti körzetben, amelyet 1983 óta képvisel - írja a BBC.
Rishi Sunak brit miniszterelnök tegnapi, a végére zuhogó esőben tartott beszédében bejelentette: a várakozásoknál hamarabb, július 4-én rendeznek parlamenti választást az Egyesült Királyságban. Az előrejelzések szerint óriásit bukhatnak a 2010 óta hatalmon lévő konzervatívok, a Munkáspárt pedig vörösre festheti az ország választási térképét. A legtöbben úgy vélik, hogy a kérdés mindössze annyi, mekkora többsége lesz a Keir Starmer vezette pártnak, noha a saját politikai karrierjét kockára tevő Sunak azt hangoztatta, hogy a konzervatívok harcolni fognak.
Az osztrák parlament előtt, bizottsági meghallgatáson vett részt Rene Benko, a Signa ingatlanbirodalom alapítója, ahol a korábbi kormányzati kedvezményekkel kapcsolatos ügyekről is kérdezték. Az osztrák Signa az európai ingatlanpiaci válság legnagyobb áldozataként küzd a túlélésért.
Valószínűleg július 4-én lesznek az idei brit parlamenti választások – írja egymástól függetlenül több brit és amerikai hírlap. Rishi Sunak miniszterelnök később hivatalosan is bejelentette a dátumot.
Cikkünk folyamatosan frissül a Közel-Kelet legfontosabb híreivel.
Nem ők bombáztatták le Izraellel az országot.
Mutatjuk, miért.
Kösz, Irán.
Érdemes közelebbről is megnézni a számokat.
