Húsz éve, az afganisztáni NATO-invázió óta nem fordult elő olyan, hogy a tálibok nagyvárosokba jutottak volna be jelentős erővel, most viszont három nagyvárost is támadás alá vettek és Laskargah kis híján el is esett a hétvégén.
A mianmari katonai hatalom brutalitásának következményeire figyelmeztetett kedden Michelle Bachelet, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának vezetője.
Jövő héten ünnepli függetlensége kikiáltásának 10. évfordulóját Dél-Szudán, a világ legfiatalabb állama. Az ország önálló államiságának egy évtizedét jórészt polgárháború, vagy összecsapásokkal kísért törékeny békefolyamat jellemezte, így a kelet-afrikai országban valójában nincs nagyon mit ünnepelni. A polgárháború közel 400 ezer ember halálát okozta, illetve mintegy 4 millió embernek kellett elhagynia lakhelyét. Az ENSZ áprilisi jelentése szerint a 2018-ban aláírt békemegállapodást követő törékeny rendezési folyamat lassúsága miatt ismét háborús helyzet alakulhat ki az országban. A polgárháború mellett az utóbbi időszakban a heves áradások, illetve a koronavírus-járvány is súlyos problémákat okozott a 11 milliós államban: minden korábbinál magasabbra, több mint 60 százalékra nőtt azok száma, akiket súlyos élelmezési gondok sújtanak, közülük 100 ezren „éhezéshez közeli” helyzetben vannak, ami miatt Dél-Szudánban az „éhínség évének” nevezik az ideit.
Az afgán kormányerők 24 órán belül több mint 300 tálib lázadót öltek meg harcban Afganisztán több tartományában - közölte szombaton a kabuli védelmi minisztérium.
Embertelen bűncselekményekkel vádolták meg Oroszország Afrikában tevékenykedő zsoldosait egy friss ENSZ-jelentésben. A nemzetközi szervezet elemzői szerint a hivatalosan csak kiképzési feladatokat ellátó fegyveresek valójában tevékenyen részt vesznek a Közép-afrikai Köztársaságban zajló harcokban, civileket öltek meg, fosztogatnak és más súlyos háborús bűncselekményeket követnek el. Oroszország mindent tagad, és azt állítja, hogy csak a megtépázott afrikai ország békéjét akarják helyre állítani, valójában azonban a színfalak mögött a Közép-afrikai Köztársaság gazdag gyémánt- és aranylelőhelyeiért folyhat a harc, melyekből hatalmas szeletet szerezhet meg hamarosan egy Putyin-közeli oligarcha.
Bár a tavaly októberben megkötött tűzszünetet követően viszonylagos nyugalom állt be az évek óta polgárháborúval sújtott Líbiában, azonban azóta sem sikerült érvényt szerezni a tűzszüneti megállapodás fontos eleméről, amely az országban tartózkodó több mint 20 ezer külföldi katona, zsoldos kivonását írja elő. A szerdán megrendezendő, a nagyhatalmak és a térségbeli államok részvételével zajló, a líbiai rendezést célzó második berlini konferencia egyik fő témája ennek elősegítése lesz. Az idő sürget, ugyanis decemberben elvileg parlamenti és elnökválasztást tartanak az országban, amelynek rendezett megtartását igencsak elősegítené a jelentős részben Törökország és Oroszország által idevezényelt külföldi harcosok kivonása, amelyek Szíriához hasonlóan itt is a frontvonal ellentétes oldalán avatkoztak be a konfliktusba.
Óriási többséggel Bassár el-Aszad hivatalban lévő elnök nyerte meg a szíriai elnökválasztást tisztségviselők csütörtök esti bejelentése szerint és a vártnak megfelelően, így negyedik hétéves mandátumát kezdheti meg.
A gerillacsoportokkal is kapcsolatokat kereső mianmari tüntetők fegyverkezésére hívta fel a figyelmet hétfőn az ENSZ mianmari különmegbízottja, nem zárva ki egy esetleges polgárháború kialakulását sem az ázsiai országban.
Szerdán elnökválasztást tartanak Szíriában, amelynek eredménye előre megmondható a nyugati országok és a szír ellenzék által csupán színjátéknak nevezett voksoláson. A 2000 óta hatalmon lévő 55 éves Bassár el-Aszad győzelmével kapcsolatban csak az lesz a kérdés, hogy pontosan mekkora többséggel nyeri meg a választást. A negyedik hétéves elnöki ciklusára készülő államfő a közel-keleti térség nagy politikai túlélőjének számít, akit a 2011-es Arab Tavasz, illetve az azt követő polgárháború sem mozdított el posztjáról. Moszkva és Teherán hathatós katonai támogatásával Aszadnak sikerült elérnie, hogy mára már az ország területének 60 százalékát ismét ellenőrzése alatt tartja. Az ország gazdasági, szociális helyzete azonban siralmas, Aszad a választások előtt az állami alkalmazottaknak adott külön juttatással, illetve a kisebb bűncselekményekre vonatkozó amnesztiával próbálta javítani a közhangulatot.
A mianmari katonai junta elleni tüntetőket célzó brutális fellépés megszülte a várt reakciót: sorra alakulnak az újabb és újabb milíciák, forradalmár-brigádok az országban, melyek célja, hogy fegyveresen szegüljenek szembe a puccsistákkal. A lázadók az évtizedes gerilla-hadviselési tapasztalattal rendelkező szeparatista mozgalmak jelentős részének támogatását is élvezik, akik fegyverrel és kiképzéssel is segítik a készülődést a junta elleni hadviselésre. Közben maguk a szeparatista gerillák is egyre aktívabbak: már több mint egy tucat katonai bázist csavartak ki a hadsereg kezéből, a junta több zászlóaljnyi katonát vesztettek már el a felkelőkkel való összecsapások során. A katonai vezérkar elkezdett sakkozni annak érdekében, hogy diplomáciával deaktiváljon néhányat a mintegy két tucat mianmari milícia-csoport közül; ha nem járnak sikerrel, könnyen lehet, hogy az év végére kaotikus, Szíria-szerű polgárháború bénítja meg az országot.
Polgárháborús helyzet alakult ki Izrael számos pontján, zsidók és arabok csoportjai csaptak össze, autókat gyújtottak fel, a másik csoporthoz tartozókat bántalmaztak súlyosan - jelentette az egyik izraeli kereskedelmi televízió a szerda esti híradójában.
Ostromállapotot hirdetett péntek éjjel a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke, Félix Tshisekedi az ország keleti részén található Ituri és Észak-Kivu tartományban az elharapódzó erőszak miatt, amelyben már több százan haltak meg és másfélmillióan váltak földönfutóvá.
Egységes nemzetközi fellépés hiányában fokozódik az erőszak Mianmarban a februári puccs nyomán, és az a veszély fenyeget, hogy az állam működése leáll - tájékoztatta pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsát Christine Schraner Burgener, a világszervezet jelentéstevője.
Aktív rendőri szolgálatot ellátó személyek segítik az Oath Keepers nevű amerikai milíciát – ismerte el a szervezet egyik vezetője, Jim Arroyo a CBS-nek adott interjúban. A vezető arról is beszélt, hogy a polgárháború reális eshetőség Amerikában, ezért készen kell rá állniuk.
Vadászpuskákkal, gyújtópalackokkal és késekkel szálltak szembe a tüntetők a mianmari katonai junta által kivezényelt katonákkal az északnyugat-mianmari Taze városában, a helyi média csütörtöki híradásai szerint az összecsapásban legalább tizenegy tiltakozó életét vesztette.
Keményen kritizálta az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere az Egyesült Államokat, amiért szerinte a szír kormányra kirótt szankciók gátolják a békefolyamatot Szíriában – írja az Al-Jazeera.
Az Egyesült Államok kedden szankciókat vezetett be a Jemenben harcoló, Irán támogatta húszi síita felkelők két parancsnokával szemben, azzal vádolva őket, hogy súlyosbították a jemeni humanitárius helyzetet.
Az amerikai haditengerészet nagy mennyiségű csempészett fegyvert foglalt le két kisebb hajóról Szomália partjainál - jelentették be kedden.
Joe Biden elnök hamarosan bejelenti azt, hogy az Egyesült Államok minden támogatást felfüggeszt a Jemenben zajló „támadó hadműveletek” részére – mondta el Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Ház sajtótájékoztatóján.
A sorsdöntőnek számító januári georgiai szenátusi pótválasztások kampánya egy olyan politikai hirdetést is kitermelt, amelyben egy republikánus a Marvel-filmek szuperhősét, Thort idézve veszi fel a harcot az Antifa aktivistáival szemben, akiket az akciófilmek trailerére hajazó videó a demokratákkal mos össze. A szélsőbaloldali mozgalom jelentette veszélyre való hivatkozás már Trump elnökválasztási kampányának is lényeges eleme volt. A távozó elnök a George Floyd halálát követő zavargások fő felelősévé tette az erőszakos akcióktól sem visszariadó mozgalmat. Szakértői elemzések, bírósági adatok azonban azt mutatják, az Antifa szerepe korántsem volt ilyen domináns a tüntetéssorozatokban, amelyeket szélsőjobboldali csoportok is kihasználtak arra, hogy erőszakos cselekményeket kövessenek el.
Exkluzív cikket írt hozzánk az évfordulóra Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa.
Kedd este jelent meg a döntés.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
