A koronavírus-járvány egyik fontos, az egyénre gyakorolt következménye lehet a lelki/mentális megterhelések előfordulása, gyakoribbá válása. Van, aki például nehezebben viseli az otthoni munkavégzésre való átállást, az elzártságot, vagy épp felerősödnek ezekben a személyes konfliktusok. Ezekben a helyzetekben segít rászorulóknak egy új együttműködés.
Újabb meghatározó elmélet dőlt meg a pszichológiában, miután kutatók egy csoportja vette a fáradságot, és megvizsgálta a valóságot. Eddig sokan azt hitték, hogy az emberek simán keresztülnéznek a bajba jutott társukon, nem segítenek neki, főleg ha mások is jelen vannak az esetnél. Ezt a vélekedést egy nyílt utcán történt, brutális késes gyilkosság indította el még a 60-as években, amit követően arra jutott a szociálpszichológia, hogy az emberek erősen hárítják a felelősséget. A jelenséget el is nevezték járókelő-effektusnak. Csakhogy egy friss kutatás alapján most úgy tűnik, ez az egész egy totális tévedés. Biztonsági felvételek százait vizsgálva kiderült, hogy 10 esetből 9-szer az emberek igenis segítenek a másikon. Sőt, ha csoportban vannak, akkor erre csak tovább nő az esély. Talán mégsem olyan rosszak az emberek, ahogy a pszichológusok gondolták.
Régóta sejtjük, hogy a túlzott facebookozás nem tesz jót az embereknek, mára pedig kezd kikristályosodni, hogy ez tényleg így van. A legújabb kutatások immár kísérleti alapon bizonyították, hogy a túl sok közösségi médiahasználat árt az emberek pszichéjének: egyre többen lesznek miatta frusztráltak, vagy esnek depresszióba. Sőt, ma már azt is sejtjük, hogy mi állhat a háttérben. Úgy tűnik, hogy az egymás méricskélése egy ősi ösztön, ami nagyon fontos az embereknek, de a Facebookon sajnos hamis életképekkel találkozni, ami önértékelési zavarokat és elégedetlenséget szül. Az Egyesült Államokban már van, aki törvényileg korlátozná a Facebookon tölthető időt, de ez persze temérdek kérdést vet fel, és nem valószínű, hogy egyhamar jóváhagyásra kerül. Ugyanakkor igencsak elgondolkodtató, hogy az eddigi kutatások szerint valóban jót tenne az emberiségnek, ha kevesebb időt töltene virtuális közösségekben.
Elemi ösztöneinkre épít a plázák és a bennük lévő üzletek marketingje. Érzelmi és értelmi szempontokat érvényesítenek, legálisan, de nagyon trükkösen. Sorozatunkban azt nézzük meg, hogy miként változnak a vásárlási szokásaink és hogyan igazodnak ehhez a magyar bevásárlóközpontok üzemeltetői. Az előző részben az éttermek előretörésének titkairól írtunk, most pedig a vásárlásaink pszichológiai mozgatórugóiról, a motivációkról lesz szó és arról is, hogy miért menekülünk egy központból.
Sosem volt még ennyire népszerű a pszichológia, mint napjainkban. A pszichobulvár jól csengő, de valójában sehová sem vezető tézisei helyett a valódi pszichológiatudomány ismeretének segítségével az emberek életének számos területén érhetünk el pozitív változást. Magyarországon a pszichológia egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlődő központja a Mindset Pszichológia. Piacvezető médium, tanácsadóközpont, terápia, újgenerációs szervezetfejlesztés, oktatás, kutatás és rendezvényszervezés egyetlen fiatalos, erős brand alatt. Partos Bencével és Arany Bencével, a Mindset Pszichológia alapítóival és tulajdonosaival beszélgettünk a Mindset eddigi 3 évéről, az általuk megalkotott új médiamodellről, az y és z generáció valódi igényeiről, valamint arról, hogyan hoztak létre pár év alatt egy országos szakmai mozgalmat. Interjú.
Találkoztál már olyan emberrel, aki mindig a legnagyobb határozottsággal szajkózza a saját butaságát? Nem vagyunk meglepve, ha igen, hiszen ez nemcsak, hogy gyakori jelenség, de még a területek közül sem válogat. Legyen szó tudományról, vezetésről, vagy éppen csak egy szöveg értelmezéséről, valamiért mindig van, aki a teljes sötétségből is büszkén magyaráz. Kutatásoknak hála, immár értjük az okát. Egy kognitív torzítás hatására minél kevésbé ért valaki egy dologhoz, annál hajlamosabb túlbecsülni a saját tudását. Méghozzá azért, mert a hozzá nem értés ellehetetleníti a helyes önértékelést is. Ha tehát legközelebb ilyen emberrel találkozunk, ne boruljunk ki, csak vegyük észre, hogy a Dunning-Kruger-hatással állunk szemben.
Nincs egyszerű dolgunk, ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként lehet meggazdagodni. Nem csak azért, mert életviteltanácsadók és üzleti guruk tömkelege hirdeti a kétes igéit, hanem mert a tudományos világ alig foglalkozik ezzel a nehezen strukturálható kérdéssel. Még sincs azért minden veszve: vannak kutatások, amik rámutattak például, hogy a határozott életcéllal rendelkezők pénzügyileg sokkal sikeresebbek lesznek a jövőben. Továbbá kirajzolódni látszik az is, hogy mely foglalkozási formák vannak a leginkább jelen a felső egy százalék köreiben. Sőt, abba is betekintést nyerhetünk, hogy az igazán sok pénzt nem is a jó fizetés teremti elő, hanem az, ha be merünk szállni a vállalkozások és a tőkepiac világába.
A Sikeres Kereskedő egy átfogó kiadvány, mely a vételi és eladási pontok meghatározásának módjáról, stratégiaépítésről és a tőzsdepszichológiáról szól.
A Wall Streeten végzett friss kutatás szerint a pszichopata hedge fund menedzserek rosszabbul teljesítenek versenytársaiknál - írja a Bloomberg.
Az igazi kihívást a kereskedésben nem a bizonytalan környezet, nem a sok, árfolyamot befolyásoló információ okozza. Amikor a veszteséges kereskedőket vizsgáljuk, akkor rendre kiderül, hogy a legnagyobb homokszem, ami a pénzgyárnak gondolt szerkezetbe került az nem más, mint az illető saját maga, vagy ha úgy tetszik, a saját elméje.
Aki a tőzsdén akar befektetni, annak nem mindegy, hogy mennyire szeret kockáztatni. Ki gondolná, hogy az olyan dolgok is befolyásolják a kockázatvállalási hajlandóságunkat (és ezzel a potenciális kereskedési sikereinket), mint a súlyunk, vagy a magasságunk? Egy friss kutatás talált összefüggést a tőzsdei aktivitás és a befektető alkata között, de a kapcsolat nem olyan egyszerű, a gyerekkorban keresendő a magyarázat - írja a Marketwatch.
A mozifilmek alapján azt hinnénk, hogy a pszichopaták nagy része rács mögött van, miközben a helyzet az, hogy a pszichopata hajlamú emberek többsége nem bűnöző. Sőt, mindennapjaink részét képezik, köztünk élnek: ügyeket intéznek, kezelnek, műtenek minket, főznek, és igen komoly pozíciókat töltenek be.
A karácsony közeledte különösen stresszes időszak, amikor a munkahelyeken az év végi zárások miatt, otthon a tennivalók sokasága miatt felerősödnek a lelki problémák, a teljesíthetetlen elvárások nyomán erősödő szorongás. Ilyenkor különösen nyomasztó lehet a magány. Pedig az ünnep azért van, hogy jól érezzük magunkat. Mindenki a maga módján.
Mi zajlik le a befektető fejében, amikor döntést kell hoznia? Milyen tényezők befolyásolják az éppen aktuális gondolkodását? A 15 kereskedői típus közül Ön melyikbe tartozik? Melyek a leggyakoribb kereskedői hibák? Ezekre a kérdésekre ad választ a Portfolio.hu füzetek sorozat legújabb, Magyarországon hiánypótló kiadványa. Olyan hasznos tippek is megtalálhatók benne, amelyek segítségével elkerülhetőek a nagyobb kereskedési veszteségek.
A kiadvány ára: 2,490 Ft helyett 1,990 Ft.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Rafah sorsa továbbra is lebeg a levegőben.
Az EU legalapvetőbb rendszere vált diszfunkcióssá.
A kormány már jövő héten tárgyal az új benzinárstopról.
A Karmelitában járt Viola Amherd.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
