Újabb mérföldkőhöz érkezett Paks II. építése: augusztusban megérkezett az első nagyberendezés, a zónaolvadék-csapda, amely a legkorszerűbb passzív biztonsági berendezések egyike. A 730 tonnás eszköz az orosz Energotex gyárból igazi nemzetközi logisztikai projekt keretében 42 nap és több mint 4000 kilométer út után jutott el Paksra. A gyártást rendkívül szigorú dokumentációs és engedélyeztetési eljárás előzte meg: a folyamat végén az átadott gyártási dokumentáció jegyzőkönyvekkel, műbizonylatokkal, hőkezelési diagramokkal együtt összesen közel 500 kilogrammot nyomott. A következő nagyberendezés, amelyik elkészül, várhatóan az 5-ös blokk reaktortartálya lesz, mely már az alapanyaggyártási fázisban van a Szentpétervár melletti Kolpinóban. A félkész termék elkészülte után kerül át Volgodonszkba, ahol elnyeri végleges állapotát. Paks II. építéséről szóló cikksorozatunk második részében Bánki Attilával, a Paks II. Zrt. gyártandó és beszerzendő rendszerek, rendszerelemek programelem-felelősével tekintettük át az építkezéshez tartozó berendezések főbb mérföldköveit, a nyomottvizes technológia működését, és a zónaolvadék-csapda műszaki részleteit.
A kedvezőbb árral, és a hitelesebb vállalási határidővel nyert a dél-koreai KHNP a francia EDF és az amerikai Westinghouse előtt a minap lezárult cseh atomerőmű tenderen, és az Európai Unióban számos projektben is nagyon nyomulnak – mutat rá körképében a Financial Times. Az atomenergia magyar energiamixbeli szerepéről és a dekarbonizációs erőfeszítésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Vlagyimir Putyin orosz elnök üzbegisztáni látogatása során módosították az üzbegisztáni atomerőmű építéséról szóló korábbi kormányközi megállapodást, amely szerint egy kis teljesítményű atomerőmű épül Üzbegisztánban orosz technológiával - derült ki a Roszatom keddi közleményéből. A projektre már le is szerződött a két ország, amely értelmében egy hat blokkból álló, 330 MW-os összkapacitású erőmű épül fel a következő években a sarkvidéki atomjégtörő hajókon már kipróbált technológia nyomán.
Ukrajna már az idén megkezdi a legnagyobb európai atomerőmű építését a lengyel határtól mintegy 180 kilométerre fekvő Hmelnickij városnál - jelentette be hétfőn Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter.
Úgy lett az év egyik legjobb tőzsdei sztorija az atomenergiából, hogy tulajdonképpen sosem volt belőle nagy sztori vagy felhajtás: nem sereglettek hiénaként a sugárzó uránérc köré a nagy megmondóemberek és nem puffogtattak hajmeresztő célárakat (mint például egy bitcoin vagy egy Tesla esetében), ha éppen felfelé mozdult el az árfolyam. Márpedig az egyre hangsúlyosabb klímavédelmi törekvéseknek és az ellátásbiztonság felértékelődésének köszönhetően rendesen összeálltak a csillagok 2023-ban az atomenergia felett, és a kilátásokat elnézve talán nem nagy túlzás azt mondani, hogy fényes jövő áll a szektor előtt. De mégis hogyan lett a kegyvesztettből üdvöske, miért láthatjuk az atomenergia reneszánszát, és mik befolyásolhatják a jövőt ezen a téren? Év végi összefoglaló elemzésünkben ezeknek járunk utána.
Észak-Korea minden valószínűség szerint egy új atomreaktort helyezett üzembe a Jongbjonban működő fő nukleáris komplexumában - közölte Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője csütörtökön.
Állítólag súlyos, a reaktor primerkörét érintő problémákat titkolhatott el a Roszatom a fehérorosz Asztravec erőmű esetében. A Bloomberg beszámolója szerint az ioncserélő gyantával voltak problémák, ami akár a reaktormag leolvadását is elindíthatja. A súlyos problémák az orosz-ukrán háború első napjaiban buktak ki a Paks II. mintaprojektjének számító létesítményben, de nem tudni, hogy a problémákat azóta sikerült-e kijavítani, illetve hogy azok más erőműveknél is kibukhatnak-e. A Roszatom szerint viszont még nem is volt terhelve az erőmű a megadott időpontban, és cáfolják, hogy bármilyen súlyos meghibásodás történt volna.
Ma is kiadta szokásos, napi hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium. Ezúttal az ukrán energia-infrastruktúráról értekeznek.
A francia atomenergia-hivatal (ASN) 10 évvel meghosszabbította és így 50 évre emelte az ország egyik első atomerőműblokkjának működési engedélyét - jelentette be Agnes Pannier-Runacher energetikai átmenetért felelős miniszter hétfőn a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon.
A Roszatom az atomenergia részarányát 2045-re 25%-ra kívánja emelni Oroszországban a jelenlegi 20%-ról és a Pakson is épülő nagy teljesítményű blokkok mellett az új fejlesztésű, kis teljesítményű moduláris reaktoraival (SMR) a későbbiekben az exportpiacokra is kilép – jelentette ki Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója a XXVI. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.
Az orosz hatóságok nyilatkoztak arról, hogy a Nova Kahovka-i gátrobbantás után mennyi ideig lehet még biztonságosan hűteni a zaporizzsjai atomerőművet.
Az orosz kémelhárítás közölte, őrizetbe vett két ukrán szabotőrt - írta meg a Reuters. Elmondásuk szerint a szabotőrök két atomerőmű áramvezetékeinek felrobbantását tervezték, hogy leállítsák a reaktorokat, ezzel is kínos helyzetbe hozva Oroszországot a győzelem napi események előtt.
Az orosz nukleáris szabályozó hatóság engedélyezte az első orosz szárazföldi kis teljesítményű moduláris atomreaktor – angol rövidítéssel SMR - felépítését Jakutföldön, az Oroszországi Föderáció távol-keleti régiójában - derült ki a Roszatom közleményéből. A várhatóan 2028-ra elkészülő orosz létesítmény az egyik első képviselője lesz a világszerte gyors ütemben fejlesztett innovatív technológiának.
Automatikusan leállt a japán Takahama atomerőmű, miután vészjelzést adott egy fontos rendszer.
Japán a globális energiaválságban egyre inkább az atomenergiára támaszkodik. A kormány csütörtökön elfogadott irányelve előírja a meglévő reaktorok élettartamának meghosszabbítását az eredetileg megszabott 60 éven túl. Mindemellett Japán megkezdi következő generációs atomerőművek építését is, amelyekkel hosszabb távon le fogják váltani a jelenleg működőket is.
A hideg időjárás hétfőn áramkimaradásokhoz vezethet Franciaországban, mivel a javítási munkálatok miatt az atomenergia újraindítása késik, így jelenleg nincs elég áram a kereslet kielégítéséhez – írja a Reuters.
Mutatjuk, mit vett és mit adott el a legenda.
Szujó Lászlót a Hörmann Hungária Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
A nemzetközi hírekre koncentrálunk.
A Magyar Atlanti Tanács konferenciáján térségünk biztonsági kérdéseit vitatták meg.
De már nincs visszaút.
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
Játékosság, kreativitás és pozitív hozzáállás a kulcs a Munch és a Maradék nélkül csapata szerint.
