A hitelpiac kiszáradását, a beruházások visszaesését, vállalatok ezreinek a csődjét és a munkanélküliség növekedését hozza el az MNB mai váratlan döntése – mondta a Portfolio-nak Parragh László, az MKIK elnöke azután, hogy a jegybank a legutóbbi kamatemelés után azt mondta, hogy nem emeli tovább a kamatot, mégis drasztikusan megemelte azt.
Egyre reálisabb veszélyként fenyeget a recesszió, a mögöttünk álló hónapokban rég nem látott bizonytalanság uralkodott és uralkodik a tőzsdéken, a globális események valósággal szétzúzták a befektetői hangulatot. Persze nem minden eszközosztály esett, a nyersanyagpiacon több olyan termék is van, amelyek árfolyama továbbra is jóval feljebb van év elejéhez képest, elsősorban az energiapiaci termékekre lehet itt godolni az Európára leselkedő energiaválság apropóján. Ilyen bizonytalan szituációban és "az ablakon kopogó recesszióval" a tudatban felértékelődhetnek a biztos pénzáramot generáló osztalékrészvények a befektetések területén, és mivel jelenleg az energiaszektor van a figyelem fókuszában, érdekes lehet megnézni a magas osztalékot fizető, legnagyobb energiavállalatok helyzetét és kilátásait.
Az energiaválság miatt gazdasági és társadalmi válság keletkezik Németországban 2023-ban a szövetségi kormány szerint. Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter szerdán Berlinben a kormány 2023-2024-es gazdasági előrejelzését ismertetve kiemelte, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága recesszióba süllyed jövőre.
Joe Biden egy keddi televízios interjúban úgy fogalmazott, hogy kis esély van recesszióra az amerikai gazdaságban, és ha lesz is, az nagyon csekély lesz - írja a Wall Street Journal.
A várt stagnálás helyett jelentősen csökkent a brit gazdaság teljesítménye augusztusban.
A JPMorgan Chase vezérigazgatója, Jamie Dimon a tegnapi tőzsdei esés közepette arra figyelmeztette a befektetőket, hogy szerinte belátható időn belül nem fog jobbra fordulni a helyzet a piacokon, és az S&P 500 tőzsdeindex akár további újabb 20 százalékot is eshet, mivel az amerikai jegybank kitart a szigorú kamatpolitikája mellett. A szakember szerint mivel lehetetlen kitalálni, hogy pontosan milyen rosszra fordulhatnak a dolgok mind a gazdaság, mind a tőkepiacok számára, a befektetőknek és a vállalatoknak fel kell készülniük a legrosszabb forgatókönyvre.
JP Morgan Chase vezérigazgatója, Jamie Dimon szerint jövő év közepére várhatóan recesszióba kerül az amerikai és a globális gazdaság is – számol be a hírről a Bloomberg.
A német ipari termelés augusztusban 0,8%-kal csökkent júliushoz képest, ennek egyik oka a magas energiaárak miatt szenvedő energiaigényes ágazatok termelésének további csökkenése - írja a Commerzbank. Mivel ezek a magánfogyasztásra is hatnak, amit a kiskereskedelmi forgalom csökkenése is mutat, a német gazdaság valószínűleg nem sokat növekedett a harmadik negyedévben. Télen pedig jelentős visszaesés várható.
Az euróövezeti bruttó hazai termék (GDP) csökkenésére utal az év hátra lévő részében a londoni S&P Global gazdaságkutató intézet gazdasági teljesítménymutatója – derült ki a szerdán. Az S&P Global Market Intelligence vezető közgazdásza a friss adatok alapján arra figyelmeztetett, hogy az infláció letörése érdekében végzett küzdelem során a döntéshozóknak egyre inkább azzal a kockázattal is szembe kell nézni, hogy ez a "kemény földet érés" gazdasági pályájához is elvezethet.
Egy hét alatt 13, csak az elmúlt három napban 9 százalékot emelkedett az olaj ára, a rali nem véletlen, a befektetők arra készültek, hogy a nagy olajkitermelő országok évek óta nem látott mértékben vágják vissza kitermelésüket. Kezdetben arról szóltak a hírek, hogy a kínálat szűkítése napi néhány százezer hordónyi lesz, ami inkább csak jelképes, jelzés értékű lépés lett volna, később azonban az OPEC-országok képviselőitől szivárgó információk alapján már napi 500 ezer, majd egymillió hordós csökkentésre lehetett számítani, a mai OPEC+-ülés előtt azonban már a napi 2 millió hordós termeléscsökkentés is az asztalon volt. Végül a nagy kőolajkitermelők arról állapodtak meg, hogy az előzetes híreszteléseknek megfelelően napi 2 millió hordóval csökkentik a kitermelést - írja a Wall Street Journal.
Varga Mihály pénzügyminiszter a szeptember végi közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy „2023-ra nehéz lesz növekedést tervezni”. Úgy tűnik, az MNB-nek mégis sikerült, amikor friss inflációs jelentésében 2023-ra 0,5-1,5%-os GDP-növekedést jelzett előre. A különböző banki és kutatói elemzések jellemzően recessziót valószínűsítenek a következő negyedévekre (az előző negyedévhez képest legalább két egymást követő alkalommal csökken a GDP), éves átlagban pedig általában stagnálást várnak. Sokkal valószínűbbnek látszik azonban, hogy az idei 4,5% körüli növekedést jövőre akár 3,5%-os GDP-csökkenés követheti. Ez utóbbit a látványosan romló egyensúly, az ennek csökkentése érdekében már meghozott, folyamatban levő és várható megszorítások, valamint az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzet, a romló külső konjunktúra indokolja. Az EU-transzferekhez való, legalább részleges hozzáférés feltételezése is csak fékezni tudja a visszaesést, a remélt megállapodás elhúzódása és valószínű feltételessége, valamint az utófinanszírozás miatt.
Egyre pesszimistábbak az amerikai cégvezetők az elszabaduló infláció és a Fed kamatemelései közepette – derül ki a KPMG friss felméréséből.
A jelek szerint az infláció Európában sokkal tartósabb lehet, illetve a recessziós kockázatok is erősebbek, mint az Egyesült Államokban – írja a Bloomberg. Az ok pedig elsősorban az energiaválság.
Felülvizsgálta a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését a napokban az ING Bank. Virovácz Péter, a bank vezető közgazdásza ebben azt írja: Magyarország egyre közelebb kerül a recesszióhoz, miközben az infláció további emelkedésére kell felkészülni. A két legnagyobb, magyar gazdaságot övező kihívás pedig az EU-val kötendő megállapodás és az energiakrízis.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Az év második fele erős visszaesést hoz a magyar gazdaságban - amennyiben a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében közzétett előrejelzése megvalósul.
A világgazdaságban a lassulás egyértelmű jelei látszanak, melyek azonban nem ugyanúgy jelennek meg az egyes régiókban. Európát az energiaárak taszíthatják recesszióba, míg a tengerentúlon inkább a szigorodó monetáris kondíciók okozhatnak vissaesést – mondta a Portfolionak adott interjúban David Lubin. A Citi feltörekvő piaci vezető közgazdásza szerint Magyarországnak is megvannak a maga problémái, melyek miatt nehéz lesz az inflációt visszaterelni a normális mederbe.
Az elmúlt hetekben sok elemzést olvastam Európa és Magyarország helyzetéről, növekedési kilátásairól, melyek nagyjából közös nevezőre jutottak abban, hogy mennyire rendkívüli, hogy egy adott év első és második félévi teljesítménye között ennyire markáns legyen a különbség. Míg az első félév GDP-jét az orosz-ukrán háború február végi kitörése ellenére is lendületben tartotta a Covid-válságot követő újranyitás, a második félév kapcsán – jórészt az energiakrízisnek köszönhetően – a bizonytalanságokat hangsúlyozzuk és a gazdaságok földbeállása miatt aggódunk. Tavasz és a nyár után ősz és tél jön, és ez sajnos most a gazdasági kilátásokra is igaz. Analógiaként Berzsenyi közismert verse jutott az eszembe.
A vártnál nagyobbat esett a német Ifo gazdasági hangulatindex szeptemberben, a vállalkozásokat elsősorban az elszálló energiaárak és a recessziós félelmek aggasztják – derül ki a hétfőn közölt eredményekből.
Sajnos nehéz optimistának lenni a jelenlegi környezetben a gazdasági kilátásokat illetően, hiszen amikor körbe tekintünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a világ kimozdult korábbi egyensúlyi pontjából és még nem találta meg az újat. Egy ilyen időszakban az előrejelzés bizonytalansága jelentősen megugrik, és sokkal inkább érdemesebb szcenáriókban és valószínűségekben gondolkodni. Ráadásul rengeteg olyan elemet lehet felsorolni, ahol pengeélen táncolnak, illetve ahol nem feltétlen a gazdasági racionalitás határozza meg a döntéseket, hanem át van itatva politikai szándékokkal, érdekekkel.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
