Érdekes számokat hozott a június, az utolsó szocho-mentes hónap a magyar megtakarításoknál. Bár minden értékpapír kategória számait még nem ismerjük, az biztos, hogy a lakossági állampapírok elvesztették a népszerűségi csatát a befektetési alapokkal, azokon belül is elsősorban a kötvényalapokkal szemben. Nézzük, mit mutatnak a számok.
A július 1. után tett eseti díjbefizetések hozamára is kell szochót fizetni a megtakarítási célú életbiztosításoknál, akkor is, ha a szerződést már korábban aláírták – tisztázta a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kérésére a Pénzügyminisztérium.
Tavaly óta minden hónapban egyre nagyobb és nagyobb lakossági megtakarítások áramlottak Diszkont Kincstárjegyekbe, a május viszont fordulatot hozott: bő másfél év után most először csökkent a magyarok DKJ-állománya. Mindeközben a háztartások állampapír-állománya továbbra is bőven ezermilliárd felett alakul, és a kötvényalapok iránti kereslet is töretlen. Kérdés, mit mutat majd a június, mint az utolsó „békehónap” a szocho előtt. Van azért, amit már tudunk.
Tavaly rájárt a rúd a vegyes alapokra, idén azonban a kedvező kötvény- és részvénypiaci folyamatok már szép hozamokat jelentettek a befektetőknek. A legjobban teljesítő sorozatok között 13% felett volt a legjobb elérhető hozam, de a legjobb alapok többségének teljesítménye minden esetben 10% felett alakult féléves időtávon. Ennek ellenére a kategóriáért valamiért nem kapkodnak a befektetők.
Rekord értékesítési számokat hozott a június a kötvény- és pénzpiaci alapok számára, láthatóan sokan igyekeztek még az utolsó pillanatban mentesülni a szocho-fizetési kötelezettség alól. Mindeközben az első félévben látott csökkenő hozamszintek pozitívan hatottak a kötvényalapok teljesítményére, különösen a hosszú kötvényalapok mentek nagyot, 15-16%-os hozamokat is elérve egyetlen félév alatt. A megmaradt pénzpiaci alapok is jól teljesítettek az első félévben, a legnagyobb kötvényalapok pedig elképesztő ugrást mutattak fel a kezelt vagyonukban.
Ritkán fordul elő, hogy annyi szabályozási változást hoz egyetlen nap a pénzügyeinkben, mint 2023. július 1-je. A hét legfontosabb, ma élesedő változás közül 2 a megtakarításainkat, 2 a hiteleinket, 3 pedig a számlaszolgáltatásainkat érinti, ezeket foglaljuk most össze.
Van még pár órája lépni annak, aki nem szeretné július 1-től megfizetni a szochót a megtakarításira. Mostani cikkünkben felelevenítjük, mit is kell tudni az új szabályokról, mely befektetések után kell megfizetni az új adót, hol lehetnek kiskapuk, illetve milyen befektetések mentesülnek a jövőben is a szocho alól.
Nem helyes, ha a lakás-takarékpénztári termékek hozamát kizárólag az állampapírok vagy a bankbetétek kamatával vetjük össze – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjújában Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója. Sokkal inkább a részek harmóniájára épülő szimfonikus zenekar működéséhez hasonlít a lakás-takarékpénztárak értékajánlata - véli. A szakembert a szocho bevezetése és az aktuális állampapír-piaci változások mellett a versenytársi értékesítés újraindulása apropóján is kérdeztük, de a lakáskassza jövőjét meghatározó nyereségtermelő képesség is szóba került.
A Gránit Bank a látra szóló és lekötött forint betétek mellett a dollárban vagy euróban lekötött megtakarítások kamatát is megemelte. A pénzintézet tájékoztatása szerint a 12 hónapos lekötésű USD betétekre 4,00%-os éves kamatot, az EUR betétekre pedig évi 3,00% kamatot kínál. Mindemellett a Kamat Plusz számlával rendelkező ügyfeleknek a bankszámlán lekötés nélkül tartott pénzre – a magyar piacon kifejezetten magasnak számító - jelenleg évi 8,00 %-os (a mindenkori jegybanki alapkamat mínusz 5,00%) kamatot ad. A megemelt betéti kamatokkal azokat az ügyfeleket is célozzák, akik a következő napokban még szocho mentesen szeretnék gyarapítani félretett pénzüket.
Ma tette közzé friss inflációs jelentését az MNB, amelyben a jegybank az idei és a jövő évi inflációs várakozását is megemelte. Ha igaza lesz az MNB-nek, emelkedhet a PMÁP-pal elérhető kamat is. Sőt, elérkeztünk oda, amikor már 2-3 hónapra is érdemes prémium állampapírban tartani a pénzünket.
Azok a megtakarítással kombinált életbiztosítások, amelyeket egy héten belül elindítanak, még biztosan mentesülnek a kamatjövedelemre kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól. A változás előtti hetekben megélénkülő ügyfélérdeklődés hatására a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által megkérdezett közvetítők a júniusban szokásosnál csaknem 40 százalékkal több új életbiztosítási szerződés megkötéséről számoltak be - derül ki az FBAMSZ közleményéből.
A 13%-os szociális hozzájárulási adó (szocho) 2023. július 1-jétől már a lakossági kamatjövedelmekre is vonatkozik, vagyis a 15%-os személyi jövedelemadóval (szja) együtt már 28% adófizetési kötelezettség terhelheti például a betéti kamatokat. A döntés sokakat érint, hiszen a többi külön adózó jövedelemmel szemben, ahol az adófizetésnek van felső korlátja, a kamatjövedelem utáni szocho-t korlát nélkül meg kell fizetni. Az intézkedés a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet idején érvényes, ami egyelőre úgy tűnik, hogy 2023. november 26-ig tart, de azt sem lehet kizárni, hogy újra meghosszabbítják. A már meglévő megtakarítások, valamint a 2023. június 30-ig lekötött betétek és megvásárolt értékpapírok hozama azonban szocho-mentes marad, vagyis a következő pár napban megtakarításainkat még anélkül köthetjük le, hogy érintené őket a szocho-változás, érdemes tehát gyorsan reagálni. A Portfolio Fabriczki Ritát, az OTP Bank Megtakarítási termék- és szolgáltatás menedzsment területének vezetőjét kérdezte.
Július 1-től a magyar befektetők szochót is fizetnek a bankbetétek és bizonyos értékpapírok kamata és hozama után. Ha megismétlődik a múlt, akkor több százmilliárd forintnyi megtakarítás is megmozdulhat a bevezetés előtt, de ennek hatása bőven túlmutat majd a nyári hónapokon. Egyértelmű nyertesnek tűnnek hosszú távon az állampapírok, a befektetési alapoknak és az életbiztosításoknak a június hozhat kiugró számokat, a legnagyobb vesztesei pedig várhatóan az amúgy sem sokat fizető bankbetétek lesznek az intézkedésnek.
Sietniük kell azoknak, akik tervezik biztosítói megtakarítás elindítását, de még nem kötöttek szerződést. Ha mentesülni szeretnének a megtakarítások kamatjövedelmére kivetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) alól, a megtakarítást legkésőbb június 30-ig - a rendelet hatálybalépését megelőzően - el kell indítaniuk – hívta fel a figyelmet a Grantis.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Ha ez nem lenne elég, bizonyos befektetési alapok számára gyakorlatilag kötelező állampapír-tartást ír elő a kormány augusztustól. De mit jelent ez a múlt heti jogszabályváltozás? Hány embert, milyen vagyontömeget érint? Egyáltalán eddig miért volt bárkinek is a pénze másban, mint állampapírban? A Portfolio Heti Podcastjében ezekről is kérdeztük Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét.
Július 1-től nagyot fog változni az élet a magyar megtakarítási piacon azzal, hogy szocho-fizetési kötelezettség keletkezik a legtöbb értékpapír esetében, így a szochóssá váló értékpapírokra júniusban még nagy lehet a roham. A friss számok azt mutatják, hogy jelenleg közel 22 ezermilliárd forintnyi magyar állampapír van a bankok, befektetési alapok és a háztartások kezében, őket fogják leginkább érinteni a nyáron életbe lépő változások. Ha bejön a kormány terve, akkor ebből a 22 ezermilliárdból hamar 24-25 ezermilliárd is lehet. A lakosság mindeközben már több mint 1000 milliárddal növelte állampapír-megtakarításait, de a kötvényalapok állománya is több mint 600 milliárddal nőtt idén áprilisig.
Reagált egy friss közleményben a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) is a kormány új, a befektetési alapok piacát is jelentősen érintő intézkedéseire.
2023. július 1-től az állampolgároknak a személyi jövedelemadó köteles kamatjövedelmeik után – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg szociális hozzájárulási adót (a továbbiakban: „szocho”) kell fizetniük. Abból a célból, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy mely megtakarításokra illetve befektetésekre vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiadott egy értelmező közleményt.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium pénzügyi szabályozási területe a vállalati kötvények és a befektetési alapok vonatkozásában új szabályozási koncepciót dolgoz ki - derül ki a GFM közleményéből.