Miközben Magyarország az Európai Unió jelenlegi klímacéljaitól elmaradó célszámokat határozott meg a Nemzeti energia- és klímaterv május 7-én közzétett tervezetében, nyolc uniós tagország azért lobbizik, hogy az EU fokozza a klímaváltozás elleni erőfeszítéseit.
Több ponton is változott, illetve változni fog a következő időszakban az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszere (ETS). Az egyik módosítás már most is a kibocsátási egységek árának emelkedését hozta, illetve átalakul majd a térítésmentesen kiosztott kvóták rendszere is, komoly kihívást jelentve az ETS-ben való részvételre kötelezett vállalkozások számára.
Skandináv és nyugat-európai országok állnak legjobban energiarendszereik fenntarthatóvá alakításában, vagyis abban a folyamatban, amelynek fő célja a klímakatasztrófa megelőzése, elsősorban a globális felmelegedés felelősének tartott szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításával. A World Economic Forum több szempont alapján összeállított listáján Magyarország a 41. helyet foglalja el a vizsgált 115 ország között, közvetlenül Románia mögött, ugyanakkor a több szempontból mintának tekintett Ausztria a 6. a rangsorban.
Az Európai Unió Tanácsa a közúti közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében szigorúbb szabályokat fogadott el a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozóan - közölte az uniós tanács hétfőn.
A klímaváltozás miatt 2100-ra az Alpok legnagyobb része jégmentes lehet; a gleccserek eltűnése pedig óriási hatással lesz a térség vízkészleteire, a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra, a környezetre és az idegenforgalomra - ismertették kedden svájci kutatók legfrissebb tanulmányukat a hegylánc gleccsereinek állapotáról az Európai Földtudományi Egyesület Bécsben zajló tanácskozásán. Ugyanitt egy olasz vezetésű kutatócsoport arról számolt be, hogy több millió műanyagrészecskét hagynak hátra a gleccsereken a hegymászó turisták: ugyanannyi mikroműanyag található már ott, mint a tengerpartokon és az óceánok fenekén.
Átalakulóban van a közműszolgáltatók szerepe, amelyeknek egyre összetettebb rendszereket kell kezelniük, és üzleti modelljeiket is muszáj újra értelmezniük. Az energiatermelő és -elosztó rendszerek összetettebbé válása jelentős hatással van a közműszolgáltatók helyzetére stratégiai, pénzügyi és strukturális szempontból egyaránt. Ahhoz, hogy a szolgáltatók lépést tarthassanak a fejlődéssel, át kell alakítaniuk működésüket, amihez elengedhetetlen az egymással kommunikáló, digitális eszközök használata - állítja a Schneider Electric.
A Ryanair 10. helyezettként felkerült az EU legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó cégeinek tízes toplistájára. A fapados légitársaság ezzel olyan társaságba jutott be, amely eddig kizárólag széntüzelésű erőműveket foglalt magába. A klímaváltozás erősödéséhez 2018-ban legnagyobb mértékben hozzájáruló vállalatok listáján hét német szénerőmű szerepel, az első helyezett is egy szénerőmű, méghozzá a lengyelországi Belchatow erőmű.
A világ energiatermeléssel és- felhasználással összefüggő karbonemissziója új rekordot ért el 2018-ban, miközben az energiafogyasztás és a szénhasználat nőtt, elsősorban Ázsiában - jelentette a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
A klímaváltozás, illetve a követendő klímapolitika ügyében is megosztottság látszik az Európai Unióban; a múlt heti kétnapos EU-csúcsról kiszivárgó bizalmas dokumentumok szerint Németország, Lengyelország és Csehország mellett Magyarország is elutasítja a 2050-es klímasemlegességre vonatkozó többségi álláspontot.
Miközben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó bizottsága szerint 2050-ig gyakorlatilag nullára kellene csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását, különben a klímaváltozás beláthatatlanul súlyos következményekkel járhat, Magyarország csak minimális mértékben tud hozzájárulni az ügy sikeréhez, hiszen a globális kibocsátásnak mindössze alig több mint egy ezrelékéért felelős. Voltak azonban idők, amikor az ország ennél jóval nagyobb szerepet játszott az üvegházgáz-kibocsátásban: a 19. század végén még az egy főre eső és az összesített kibocsátás tekintetében is a világ 15 legnagyobb kibocsátója közé tartoztunk. A hazai szén-dioxid-kibocsátás csúcsát az 1950-es évek erőltetett iparosítása hozta el, ehhez képest napjainkra kevesebb mint negyedére csökkent Magyarország részesedése a globális szén-dioxid-kibocsátásból.
Az Európai Bizottság több mint 10 milliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében - közölte az uniós bizottság kedden.
Amennyiben az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátásának növekedése tovább folytatódik, kevesebb mint öt nemzedék, 140 év múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve - figyelmeztettek amerikai tudósok. Ekkor a sarkokat nem borította jég, sőt az Északi-sarkon pálmafák nőttek és krokodilok éltek.
Jelentősen korlátoznák a következő években az új teherautók és buszok szén-dioxid-kibocsátását az Európai Unióban az Európai Parlament és az Európai Tanács képviselői által kidolgozott történelmi jelentőségű új megállapodás értelmében. Ezáltal uniós szinten most először állapítanak meg kötelező szén-dioxid-emisszió csökkentési célokat a kamionok számára.
Egyelőre nem világos, hogy a magyar kormány hosszabb távon milyen szerepet szán a szénnek a hazai energiamixben, így az sem, hogy várható-e, és ha igen, mikor jöhet egy, a németországihoz hasonló magyarországi bejelentés. A külföldi sajtóban tavaly év végén megjelent 2030-as nem hivatalos magyar céldátumról azonban már furcsa módon hallgat a kormány, pedig az Európai Bizottság szerint a ma működő szén-, illetve lignittüzelésű erőművek kétharmadát le kell majd állítani 2030-ig.
Újabb károsanyagkibocsátási botrány a Volkswagen-csoportnál: a Spiegel úgy tudja, hogy a Volkswagen önfeljelentést tett, mivel a konszernhez tartozó Porsche egyik modellje, a 911-es többet fogyaszt, és így több károsanyagot is bocsát ki, mint amennyit korábban hivatalosan megadtak.
Legkevesebb 40 milliárd eurót költene Németország a szénerőművek 2038-ig tervezett bezárásának negatív hatásait kompenzálandó.
Miközben a világ országai a lengyelországi Katowicében igyekeznek megállapodásra jutni a klímaváltozás elviselhető szinten való korlátozásához szükséges konkrét intézkedésekben, a Trump-adminisztráció a szénerőművek építésének megkönnyítését tervezi.
Több tízezer ember tüntetett a szén kivezetésének felgyorsítása mellett Németországban az ENSZ katowicei klímavédelmi csúcstalálkozójának alkalmából.
Magyarország 2030-ra 40 százalékkal tudja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es állapothoz képest - mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Az innovációs tárca dolgozik az új nemzeti energiastratégia koncepción, amely felváltja majd a jelenleg hatályban lévőt.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Kifogytak az eszközök.
Újabb fejlemény a milliárdos korrupciós ügyben.
A munkahelyi helyzet fokozódik, a munkavállalók biztonság iránti vágya nő.
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
