Miközben a világ országai a lengyelországi Katowicében igyekeznek megállapodásra jutni a klímaváltozás elviselhető szinten való korlátozásához szükséges konkrét intézkedésekben, a Trump-adminisztráció a szénerőművek építésének megkönnyítését tervezi.
Több tízezer ember tüntetett a szén kivezetésének felgyorsítása mellett Németországban az ENSZ katowicei klímavédelmi csúcstalálkozójának alkalmából.
Magyarország 2030-ra 40 százalékkal tudja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es állapothoz képest - mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Az innovációs tárca dolgozik az új nemzeti energiastratégia koncepción, amely felváltja majd a jelenleg hatályban lévőt.
Drasztikusan csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig az IKEA; a világ legnagyobb bútorgyártó és -forgalmú csoportja 80 százalékkal mérsékelné a tevékenysége során kibocsátott, globális felmelegedést okozó gázok emisszióját a 2016-os szinthez képest. A célt egyebek mellett könnyebb nyersanyagok alkalmazásával érnék el.
A világszerte működő atomerőművek 42 százaléka veszteségesen üzemel, az arány pedig 2040-ig több mint 70 százalékra emelkedhet a Carbon Tracker Initiative jelentése szerint. Az anyag szerint 2030-ban az új nap- és szélerőművi kapacitások létrehozása és üzemeltetése jobban megéri majd, mint a ma működő és tervezett szénerőművek 95 százalékának üzemeltetése.
Az Európai Bizottság 2050-re klímasemlegessé kívánja tenni Európa gazdaságát. A testület Tiszta bolygót mindenkinek címmel hosszú távú stratégiai jövőképet fogadott el, melyben 2050-ig vázolja fel azokat az intézkedéseket, amelyek modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság megteremtését célozzák - közölte az uniós bizottság szerdán. A tagállamok nyolc különféle szcenárió közül választhatnak, amelyek a business-as-usual kibocsátáscsökkentéstől az emisszió nullára csökkentéséig terjednek.
Németországban emelkedett az elmúlt években a személygépkocsik abszolút szén-dioxid-kibocsátása a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfőn közzétett kimutatása szerint.
Magyarország lehet az első kelet-európai állam, amely konkrét dátumot jelöl ki a szén kivezetésére; a lépést az európai szén-dioxid-kibocsátási egységek (EU ETS) árának emelkedése indokolhatja. A kormány preferált szénkivezetési céldátuma 2030, de az évszámot egyelőre nem rögzítették hivatalosan - számolt be a Climate Home News.
Továbbra sem sikerült fordulatot elérni a globális üvegházgáz-kibocsátás alakulásában: a klímaváltozást és globális felmelegedést okozó, jelentős részben emberi tevékenységből származó gázok légköri koncentrációja új rekordot ért el tavaly. A légköri szén-dioxid koncentrációja 2017-ben 405 ppm-re emelkedett, ami az elmúlt 3-5 millió év legmagasabb szintje a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éves jelentése szerint. Csak 1990 óta 41 százalékkal fokozódott a légköri üvegházhatású gázok melegítő hatása.
Fordulat körvonalazódik a nukleáris energia kérdésében a német környezetvédők álláspontját illetően, ezt jelzi, hogy az atomerőművek bezárása elleni tiltakozó felvonulást tart több mint egy tucat zöldszervezet vasárnap Münchenben. A felvonulás a szervezők szerint az első olyan esemény lesz, amelyen magukat környezetvédőnek nevező személyek a nukleáris energia mellett fognak tüntetni. A közvélemény formálásában is jókora szereppel bíró szervezetek célja hogy elérjék a németországi atomerőművek tovább üzemeltetését, valamint az, hogy szembeszálljanak a szerintük az atomenergiát megbélyegző "irracionális stigmával".
A globális szén-dioxid-kibocsátás szintje idén várhatóan új rekord magasságba emelkedik, csökkentve a globális felmelegedés mértékének 1,5 fokos korlátozására irányuló cél elérésének esélyeit - közölte Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója.
A lakossági áramfogyasztási díjak emelkedésnek megállítását helyezte kilátásba Krzysztof Tchórzewski lengyel energiaügyi miniszter a Parkiet lengyel gazdasági hírportálnak adott, pénteken megjelent interjúban azt követően, hogy a lakossági áramárakat szabályozó hatóság elnöke nemrégen kijelentette: lehet, hogy támogatna egy áremelést.
Hosszas egyeztetést követően kompromisszumos megállapodás született a környezetvédelemért felelős európai uniós szakminiszterek keddi tanácsülésén, ennek értelmében 2030-ra 35 százalékkal kellene leszorítani az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-re előirányzott értékekhez képest. A most elfogadott javaslat véglegesítése újabb terhet fog jelenteni az európai autóipar számára, ronthatja annak versenyképességét és munkahelyeket sodorhat veszélybe. Ugyanakkor fontos látni azt is, hogy a szakemberek véleménye szerint szigorítás nélkül aligha lehetne érdemi eredményeket elérni az üvegházhatású gázok csökkentésének területén.
A tervezettnél nagyobb mértékben, 40 százalékkal szorítanák le 2030-ra az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es szinthez képest az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén elfogadott határozat értelmében. A határozat véglegesítése újabb csapást jelentene az autógyártóknak, munkahelyeket veszélyeztet és rövidtávon csökkentheti az EU versenyképességét. Ugyanakkor segíthet a szén-dioxid-kibocsátás érdemi csökkentésében és felgyorsíthatja az alternatív meghajtású járművek elterjedését.
Kissé váratlan fordulatot véve az Exxon Mobil és a Chevron csatlakozott a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó, nagy olajvállalatok által létrehozott kezdeményezéshez. Az Exxon Mobil, árbevétele alapján a világ legnagyobb tőzsdén kereskedett olajvállalata, valamint a Chevron az elmúlt években még következetesen visszautasította az Oil and Gas Climate Initiative (OGCI) nevű, 2014-ben indult kezdeményezéshez való csatlakozást.
Óriási kihívás előtt áll az európai szénszektor, miután nagyrészt a szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés csökkentésének erősödő szándéka, valamint a termelő egységek elöregedése miatt a ma az unióban működő szén-, illetve lignittüzelésű erőművek kétharmadát le kell majd állítani 2030-ig. A folyamat a magyarországi iparágat is érinti, az Európai Bizottság becslése szerint ezért a jelzett időpontig több ezer állás szűnhet meg Magyarországon. Mint más területeken is, az energiaátmenet azonban itt is lehetőséget is jelent: a korábban az iparágban dolgozók megélhetésének további biztosítására - és a kieső áramtermelés legalább részbeni pótlására - a Bizottság kutatása szerint pedig az egyik legjobb megoldást a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és szélenergia kínálja.
A klímaváltozás elleni intenzív és összehangolt globális intézkedés legkevesebb 26 ezer milliárd dollár többlettel járulhatna hozzá a globális GDP növekedéséhez 2030-ig - állítja a Global Commission on the Economy and Climate nevű, a klímaváltozás elleni fellépés és a gazdasági fejlődés kapcsolatát vizsgáló, hét ország kezdeményezésére alakult nemzetközi bizottság. A testület szerdán bemutatott jelentése ezzel éppen az ellenkezőjét állítja annak a nem ritkán elhangzó véleménynek, miszerint a fosszilis energiahordozókról a megújulókra való átállás egy olyan, költséges folyamat lenne, amely gyengíti a gazdasági növekedést.
A klímaváltozás az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély, amelyről nem hatásvadász szónoki fordulat azt állítani: civilizációnk jövője a tét - mondta Áder János köztársasági elnök hétfőn az Európai Meteorológiai Társaság budapesti konferenciáján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre az adatra vártak a piacok egészen héten.
A miniszterelnök személyéről azonban még mindig nincs egyetértés.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
