Szerdán találkozott egymással Hszi Csin-ping kínai és Joe Biden amerikai elnök a kaliforniai San Franciscoban. A megbeszélésen olyan forró témák is elkerültek, mint Tajvan kérdése, amely állandó feszültséget jelent a két nagyhatalom között – számolt be a South China Morning Post.
A legmagasabb rangú amerikai katonai tisztviselő, Charles Brown tábornok kétségét fejezte ki afelől, hogy Kína meg akarja szállni Tajvant - jelentette a Financial Times.
Hatalmas hátralékot szedtek össze az amerikai hadiipari vállalatok a tajvani fegyverszállítások kapcsán. A kulcsfontosságú F-16-os vadászgépeket már idén át kellett volna adni a sziget légierejének, de egy év halasztást kellett kérni – számolt be a Nikkei Asia.
Kína felszólítja Észtországot, hogy tartsa tiszteletben az „egy Kína” elvet és ne engedje meg, hogy Tajvan képviseleti irodát nyisson az országban – közölte szerdán a kínai külügyminisztérium.
Szinte bizonyos, hogy az egész világ hadviselését jelentősen átalakítják majd az orosz-ukrán háború tanulságai. A legfontosabb haderők árgus szemekkel követik az eseményeket és igyekeznek elsajátítani a taktikai tanulságok mellett a különböző fegyvernemek hatékonyságát is. Különösen igaz ez a kínai Népi Felszabadító Hadseregre (People’s Liberation Army – PLA), amely évtizedeken keresztül a szovjet és orosz haditechnikára alapozta a katonai doktrínáját – írja a The Diplomat.
Egy nap alatt 43 kínai katonai repülőgépet és hét hajót észleltek Tajvan közelében - közölte szerdán az autonóm terület védelmi minisztériuma.
A Távol-Keleten egyre nagyobb a félelem, hogy egy esetlegesen eszkalálódó közel-keleti konfliktus miatt kimerül az amerikai lőszertartalék. Ez azzal fenyeget, hogy az egyre feszültebbé váló indo-csendes-óceáni területen Washington képtelen lesz majd megvédeni a szövetségeseit egy esetleges kínai invázióval szemben – írja az Asia Nikkei.
Kína hajlandó közeledni az Egyesült Államok felé, miután a két ország a múlt héten megerősítette a kétoldalú kommunikációs csatornák újbóli megnyitásának fontosságát. A nagyhatalmak között már hosszú ideje megszűnt a katonai párbeszéd – írja az MTI.
Peking átfogó vizsgálatot indított a Foxconn, a világ legnagyobb szerződéses elektronikai gyártója ellen, ami megrázta a nemzetközi piacokat. A lépés azután történt, hogy a Foxconn alapítója, Terry Gou bejelentette, hogy indul Tajvanon az elnökválasztáson, amit sokan a kínai politikai hatalom közvetlen befolyásolási kísérleteként értelmeztek, de úgy fest, hogy Gou nemhogy nem a kommunista állam parancsára lépett, hanem éppen annak akaratával szemben cselekszik – derül ki a Financial Times beszámolójából.
Hszi Csin-ping kínai elnök kifejezte együttműködési készségét az Egyesült Államokkal, a kínai külügyminiszter washingtoni látogatása előtt - jelentette a Reuters.
Nagy bajban lehet a kormányzó tajvani párt jelöltje a közelgő elnökválasztás előtt. William Laj támogatottsága folyamatosan csökken, elutasítottsága emelkedik. Nem jó ómen, hogy eddig egymást követő három ciklusra egyetlen pártnak sem sikerült a szigeten megtartania az elnöki széket. A háttérben Peking pedig már titkon örülhet, a megosztott tajvani társadalom a kínai célokat szolgálja – írja a South China Morning Post.
Gigantikus, 105 milliárd dolláros biztonsági csomagot kért az Egyesült Államok szövetségeseinek és a határ védelmére Joe Biden amerikai elnök a törvényhozástól – írja több amerikai lap. Ellentétben számos korábbi hírrel, az Ukrajnának biztosított támogatási keret nemhogy csökkenni, de jelentősen nőni fog.
Egy kétpárti testület azt javasolta, hogy az Egyesült Államok készüljön fel az Oroszországgal és Kínával való esetleges egyidejű háborúkra, ami a védelmi kiadások növelését igényli - jelentette a Reuters.
Kínában nagyon nehéz a belpolitikát átlátni vagy elemezni, mivel nagyon kevés információ jut el a nyilvánosságig. Ennek ellenére is világos, hogy egy nagyobb horderejű változás szemtanúi lehetünk az országban. Legnyilvánvalóbb jele az, hogy magas rangú katonai és politikai vezetők kényszerülnek távozni pozíciókból, olyanok is, akik erősen kapcsolódtak a kínai elnökhöz. Az ügy hátterében mélyen húzódó feszültségek állnak, a belpolitikai rivalizálás pedig hosszan meghatározhatja a kínai politikai életet.
Tajvan a saját elnökének megválasztásával már megmutatta, hogy független és szuverén, és nincs szüksége külön függetlenségi nyilatkozatra - jelentette ki Laj Cseng-tö tajvani alelnök, a 2024. januári tajvani elnökválasztás egyik esélyes elnökjelöltje a japán médiának adott interjújában.
Guatemala az egyik utolsó diplomáciai bástyája a tajpeji kormánynak, a közép-amerikai ország egyike annak a 13 államnak, amely hivatalosan elismeri a sziget önállóságát. A frissen megválasztott elnök azonban inkább billegne Tajvan és Kína között, mindkét gazdasággal erősebb kapcsolatokat építene, de ez okozhat problémákat - írja a South China Morning Post.
Ray Dalio, a Bridgewater Associates hedge fund alapítója kedden úgy fogalmazott, hogy Kína és az Egyesült Államok viszonya "a vörös vonal határán van", bár a guru a jelenlegi helyzetben nem tartja valószínűnek, hogy háborúra kerülne sor.
Az Egyesült Államokban tartottak magas rangú találkozót amerikai és tajvani politikusok. A South China Morning Post arról ír, hogy az eseményen felszólalt a sziget védelmi miniszterhelyettese is. Beszédében sürgette Washingtont a gyorsabb fegyverszállításokra, illetve a nagy segítséget jelentő teljes életciklusú rendszerek lehetővé tételére.
Csütörtökön még ünnepélyes keretek között mutatták be Tajvan első saját fejlesztésű tengeralattjáróját, hétfőre már kémkedési vádaktól hangos a közélet a szigeten. Meglehet, hogy bizonyos érdekeket képviselő egyének sikeresen férkőztek be és szereztek kényes információkat a fejlesztésről - írja a Reuters.
Egy rövid animációs rövidfilmmel jelezte a kínai haderő, hogy továbbra is a legfőbb célja, hogy egyesítsék Tajvant Kínával. A kisfilmben az egyik legfontosabb kínai szimbólumot használták fel prezentálási célzattal, ennek egyik fele Kínában, másik fele Tajvanban található - írja a Reuters.
A Kúria döntött a vitatott ingatlan ügyében.
Az EU 2004-es bővítési sikertörténete új kihívásokkal néz szembe a gazdaságok konvergenciája miatt.
Felfegyverzi a partnereket.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Az Egyesült Államok teljesen felhagy az orosz urán vásárlásával.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
