A magyar vállalatok bérköltsége nem tér el a cégek termelékenységétől, azonban a külföldi tulajdonú vállalatok képesek még bért emelni - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. A bérek gyors emelkedése idén is fennmaradhat a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus növelése és az egyre fokozódó munkaerőhiány miatt, így könnyen megeshet, hogy egyes vállalatok nem fogják bírni ezt a nyomást.
Habár a járműgyártás az ipari termelés és a GDP-növekedés motorja volt a világgazdasági válság után Magyarországon, mostanra kissé nehezebb helyzetben van az ágazat. A keresetek és a foglalkoztatottak száma folyamatosan növekszik a járműgyártásban, azonban az elmúlt két évben már nem ez a szektor a gazdaság elsőszámú motorja, az ipar növekedéséhez alig járul hozzá. A következő időszakban kulcskérdés lesz, hogy el tud-e mozdulni a digitalizáció és a termelékenység növekedése felé az ágazat.
A gazdasági növekedés kedvezően hat a magyar kkv-k helyzetére, ugyanakkor jól látszik az adatokból, hogy a kis cégek mennyire nehéz helyzetben vannak. A kkv-k termelékenysége továbbra is gyenge a nagyobb cégekhez képest és kifejezetten nehezen érik el a finanszírozási forrásokat. A hazai kkv-k európai összevetésben is rosszul teljesítenek.
A sikeres feltörekvő országok stratégiájának fókuszában már három-négy évtizede a technológiák, az abból kibontható új termékek és azok piacai állnak. A technológia ugyan mindig is a gazdaság meghajtó ereje volt, de a hetvenes-nyolcvanas évektől súlya megnőtt, ezért az üzleti értékláncokban betöltött szerepe is megváltozott. Ettől az időtől kezdve a világgazdaság felzárkózási és struktúraátalakítási "történeteinek" szinte mindegyike a technológiai szektor fejlődésére épített. A sikeres gazdasági stratégiák alapkérdése sosem csak az volt, hogyan kapcsolódjanak be a technológiák hasznosításába, hanem éppen ellenkezőleg, hogyan kapcsolódjanak be azok előállításába. A technológia a nyolcvanas évek óta új termékeket és szolgáltatásokat hozott létre, majd behatolt a hagyományos ágazatokba is és átalakította azokat. A régi termékeket, szolgáltatásokat és technológiákat lecserélte, új szereplőket hozott helyzetbe, másokat leértékelt. A technológia lényegében megtörte a tőke totális uralmát, mivel annál nagyobb perspektívát és növekedési potenciált hordozott, és a föld, a munka és a tőke mellett önálló termelési tényezővé vált.
Az alábbiakban Víg István versenyképességről, gazdasági fejlődésről szóló gondolatait közöljük.
Magyarország komoly eredményt ért el a foglalkoztatásban az elmúlt években, de a termelékenység nem nőtt - mondta el Dedák István. Az egyetemi kutató az MKT 56. Közgazdász-vándorgyűlésén hangsúlyozta: ez azt mutatja, hogy a felszín alatt nagyon komoly gondok vannak.
A válság előtti szintre emelkedett a foglalkoztatás, miközben a munkanélküliség is érdemben csökkent az OECD-országokban. Ugyanakkor a bérek emelkedése és a termelékenység visszafogott maradt, ami több tényezővel függ össze. A szervezet az oktatás és a képzés fejlesztésének fontosságára hívja fel a figyelmet.
Magyarországon az elmúlt években mennyiségében javult a tőke és a munkaerő, ugyanakkor a termelékenység nem nőtt - mutatta be Baksay Gergely. Az MNB szakértője szerint ebben nagy előrelépésre lesz szükség a következő időszakban. A jegybank támogatja a bérek gyors növelését és a vállalatok minél nagyobb kapacitáskihasználtsággal való működését.
A mezőgazdasági termelés hatékonyságát, illetve az agrárexportban a feldolgozott termékek arányának emelését nevezte többek között fontos célnak a most felálló Orbán-kormány leendő agrárminisztere, Nagy István, a mai parlamenti meghallgatásán.
A világgazdasági válság előtti, 50% körül ingadozó foglalkoztatási ráta mostanra elérte a 60%-ot, ami óriási előrelépésnek számít. Mindez azonban a termelékenység lassú növekedésével párosult, amelynek számos tényezője van. Ezek közül jól ismert, hogy az átlagosnál képzetlenebbek léptek a munkaerőpiacra, ami visszaveti a termelékenység növekedését. Ugyanakkor egy kevésbé ismert tény, hogy a foglalkoztatás növekedése nagyrészt az idősebb korosztály körében valósult meg, akiknek a nemzetgazdasági átlagtól elmarad a termelékenységük. Magyarországon a következő időszakban az öregedés komoly nyomás alatt tarthatja a termelékenység növekedését. Van azonban recept, amivel a veszteség csökkenthető.
A teljes tényező termelékenység most a legalacsonyabb a 18. század vége óta az Egyesült Királyságban - derült ki a Bank of England kutatásából. Elemzésük szerint az egy munkavállalóra jutó kibocsátás még mindig nem érte el a válság előtti szintet.
Dedák István a Portfólió hasábjain fejtette ki véleményét az elmúlt két év jelentős béremelkedésének várható hatásáról. A cikk során a szerző azt állítja, hogy a 2010 óta folytatott gazdaságpolitika a bérfelzárkóztatás terén zsákutca és gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Jelen cikk keretében szeretnénk a tanulmány állításait más szemszögből megvilágítani, folytatva a bérek és a termelékenység közötti kapcsolatot firtató vitát, amelynek célja a magyar gazdaság működésének jobb megértése és így az optimális gazdaságpolitika kialakítása.
Nem a semmiből jöttek a Magyar Nemzeti Bank tegnap ismertetett, magas hitelnövekedési számai. A hitelállomány abban az esetben bővülhet ilyen gyorsan, ha mögötte egy erős, tartós és fenntartható felzárkózási folyamat áll. Megmutatjuk, milyen is az a gazdasági pálya, amivel a jegybank kalkulál.
Az elmúlt két év gyors bérnövekedése számos közgazdászt tölt el optimizmussal. Vannak, akik egyenesen úgy vélik, hogy a reálbérek akár 10 éven belül megduplázódhatnak, míg az óvatosabbak szerint az irány jó, azonban tovább kell dolgozni a sikerért. A szerző ezzel szemben úgy véli, hogy nincs túl sok okunk az optimizmusra. A bérek tartós növekedését meghatározó makrogazdasági fundamentumok - mind korábbi önmagunkhoz, mind régiós versenytársainkhoz képest - nemcsak rosszak, hanem kifejezetten ijesztőek. A tények tulajdonképpen azt üzenik, hogy a 2010 óta folytatott gazdaságpolitika a bérfelzárkózás tekintetében teljes zsákutca. A tartós bérnövekedés és gazdasági felzárkózás feltételeinek megteremtését illetően gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség.
A 2010-től kezdődő fiskális és a 2013 utáni monetáris politikai reformok egyidejűleg teremtettek makropénzügyi és gazdasági stabilitást, megalapozva egy versenyképességi fordulat lehetőségét. 2010 előtt Magyarországon az aktivitás és a foglalkoztatás mértéke az Európai Unión belül az egyik legalacsonyabb volt, ami egyértelműen korlátozta a gazdaság növekedési lehetőségeit. 2010 után a munka alapú magyar gazdaságpolitikai modellben a hangsúly a foglalkoztatás növelésére helyeződött. A munkaerőpiac mennyiségi oldalának fejlesztését követően következő kihívásként a hatékonyság javulása azonosítható, a hazai termelékenység szintje ugyanis - részben a foglalkoztatás kiemelkedő hazai növelése miatt - a régiós és az uniós átlag alatt alakult. A hatékonyság javítása a beruházások és az innováció további növelésén, valamint a munkaerőpiac folyamatos fejlesztésén és a bérek folytatódó felzárkóztatásán keresztül valósítható meg.
Napjainkban - nem meglepő módon - egyre több szó esik arról, hogy milyen dinamikusan emelkednek a bérek. Természetesen az átlagbérek emelkedésének az átlagpolgár örül, míg az átlagos vállalat talán kevésbé nevezhető ettől boldogabbnak. Különösen akkor, hogyha ennek a béremelkedésnek egy jelentős része külső kényszerből ered: a minimálbér emeléséből.
Előre a múltba. Francis Ford Coppola 1986-os vígjátéka viselte ezt a címet, amely sajnálatos módon jól leírja a magyar nyugdíjrendszer kihívásaira adni kívánt politikai válaszok természetét. Miért? Azért, mert a jövőben elkerülhetetlenül bekövetkező nyugdíjválságot a kormányzat egyebek között a kötelező szülőtartás rendelkezéseinek szigorítása révén kívánja kezelni.
A digitális forradalom ellenére a termelékenység alig növekedett az elmúlt években, ez pedig a gazdaság növekedési számaiban sem hozza a várt fellendülést. A Commerzbank friss tanulmányából kiderül, hogy ez az állapot nem fog sokáig fennmaradni, bár még eltart majd egy ideig, mire a termelékenység javulása gazdasági növekedéssé alakul majd át.
A külföldi vállalatok Magyarországon sokkal jobban teljesítenek, mint a hazaiak. Igaz, hogy számuk és arányuk eltörpül a magyarokhoz képest, mégis kiemelkedően nagy hozzáadott értéket teremtenek - derült ki a KSH friss adataiból.
A túlóra elleni verejtékes küzdelem magyar szemmel talán kissé nevetségesnek tűnhet, de a japánok néhány éve folyamatosan új intézkedéseket vezetnek be a munkaidő csökkentése érdekében. Japánban ugyanis a 12 órás munkanap teljesen normálisnak számít, ami nemcsak a dolgozók fizikai és lelki állapotára káros, hanem az ország gazdaságára is. De hogyan lehetséges az, hogy a japánok kivételesen sokat dolgoznak, mégis évtizedek óta stagnál a gazdaság? Azt is megnéztük, hogy mitől válhatott szélmalomharccá a kormány által elindított munkareform.
Az idei óriási emelés hatására jelentősen nőtt a minimálbér összege Magyarországon, ami ráadásul januártól újabb 8 százalékkal növekszik. Ám a hazánkban most beindult béremelési folyamat még semmi ahhoz képest, mint amit Romániában és Bulgáriában láthatunk. A legkisebb bér drasztikus emelését sehol sem előzte meg hasonló mértékű hatékonyságjavulás, azonban míg a románoknál legalább látványosan nő a termelékenység, Magyarországon leginkább csak stagnál.
Az alsóházban 70%-os többsége lenne.
Percről percre tudósításunk a háborúról.
Sokan koppanhatnak, például szándékosan veszélyeztetők.
Az egész világon. És ennek több oka is van.
Sokan várják a döntést.
Alig 7 millió forint a hazai lakáshitelesek aktuális, átlagos tartozása, de ettől még ez inkább a gazdagabbak kiváltsága..
Mi lesz velük?
