Csütörtök délelőtt harmadik alkalommal ülésezett a Nemzeti Versenyképességi Tanács, melyet követően Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Dale A. Martin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke, a tanács két tagja tartott sajtótájékoztatót. A miniszter tájékoztatása szerint ezúttal a digitalizációról tárgyalt a testület és három javaslat merült fel.
Az Országgyűlés ma nyolc kormányzati előterjesztés általános vitájával folytatja ülését, egyebek mellett terítékre kerülnek az ország versenyképességének javítását célzó javaslatok is.
A közművek bekötésének egyszerűsítése és bizonyos fogyasztásmérők bekötési díjának elengedése is szerepel a szerdán beterjesztett, "Egyes törvényeknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról" című 14 oldalas törvényjavaslatban. Tulajdonképpen ez az első eleme a versenyképességi reformoknak, amitől a kormány azt várja, hogy könnyebb lesz a vállalkozások élete és előrébb lép hazánk a nemzetközi rangsorokban.
Megtaláltuk a sorvezetőt, ami a nemrégiben felállt Nemzeti Versenyképességi Tanács munkáját meghatározza. A tanács ott akar rövid távú eredményeket elérni a versenyképesség javításában, ahol a Világbank Doing Business rangsora alapján rosszabbul teljesít Magyarország. Most bemutatjuk, hogy ezek alapján miket is tartalmazhatnak az áprilisban benyújtandó jogszabályok, valamint mennyit érhetnek a versenyképesség javítása érdekében.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács csütörtöki ülése után tartott rövid sajtótájékoztatót. Az alig 10 perces tájékoztatón kiderült, hogy a tanács a második ülésén munkaerőpiaci kérdéseket járt körbe, az első ülés általánosan ismertetett javaslatain pedig már a minisztériumok dolgoznak, hogy jogszabály-módosítások legyenek belőlük. A módosítások benyújtása még áprilisban várható Varga reményei szerint.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülését követően sajtótájékoztatót tart fél 11-től - közölte a tárca. A Portfolio élőben számol be az eseményről.
Alapvetően elhibázott az a gyakorlat, hogy annak adja a kormány az állami, illetve adófizetői százmilliárdokat, akiknek amúgy is van, és elég egyértelmű az is, hogy az uniós támogatások nem jutottak el a gazdaságba, ahol helyük lenne - mondta Csaba László közgazdász a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A szakértő szerint nem összeszerelésre kéne berendezkednie a gazdaságnak, hanem olyan ipar betelepedésére van szükség, amely magával hozza a fejlett technológiát, és amelyhez a hazai cégek is kapcsolódhatnak. A versenyképességünk tényszerűen romlik, miközben az oktatási rendszer is szembemegy azzal, amire szükség lenne.
Annak ellenére, hogy a World Economic Forum (WEF) Global Competitiveness Report nevű versenyképességi rangsora az egyik legismertebb versenyképességi értékelésnek számít világszerte, megalapozottságát elemezve úgy találtuk, hogy módszertana - amely túlnyomórészt vállalatvezetői kérdőíves felmérésen alapul - nem ad megbízható, robusztus, a hasonló mutatókkal és a tényadatokkal konzisztens eredményeket. Különösen korlátozott az eredmények országok közötti összehasonlíthatósága, így az egész világra vonatkozó rangsor nem tekinthető megalapozottnak, ezért versenyképességi elemzésekhez csak kellő óvatossággal és kritikával alkalmazható. Elemzésünk mindazonáltal nem kérdőjelezi meg, hogy Magyarország versenyképessége számos területen javítandó a sikeres gazdasági felzárkózás érdekében. A versenyképességi reformok nélkülözhetetlen előfeltétele azonban a pontos és hiteles helyzetértékelés, amely diagnózis felállítására a WEF versenyképességi felmérése megítélésünk szerint nem alkalmas. A szükséges reformok végrehajtása előtt tehát javasolt inkább az objektívabb tényadatokra, illetve az adott kérdéskör szempontjából releváns, más nagy nemzetközi intézetek, szervezetek alternatív mutatóira támaszkodni.
Megalakult a Nemzeti Versenyképességi Tanács és csütörtök délelőtt első ülésén be is mutatkozott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter felvezetésével. Varga Mihály azzal indokolta a testület létrehozását, hogy a következő években az egyik legfontosabb feladat az ország versenyképességének erősítése, benne az állami szolgáltatások javítása lesz. Az NVT csütörtökön délelőtt tartja alakuló ülését.
Az első hírek hétfős testületről szóltak (a Portfolio mellett például az MTI is így tudósított, ráadásul a kiadott dokumentum is csak hét személy nevét és rövid életrajzát ismertette), ám a Nemzetgazdasági Minisztérium délben jelezte, Varga Mihály miniszter is tagja a tanácsnak. Vagyis a Versenyképességi Tanács nyolctagú.
Szinte a semmiből érkezett szerdán a meghívó: csütörtökön 10 órakor kezdődik a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tárgyalójában a Nemzeti Versenyképességi Tanács alakuló ülése.
Ma délelőtt arról jelent meg egy szűkszavú közlemény a kormány hivatalos pályázati oldalán, hogy átmenetileg szüneteltetik a 70 milliárd forintos keretösszegű, a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését célzó hitelprogramot.
Március második felében elkezdi tevékenységét a Nemzeti Versenyképességi Tanács, mert a következő években az egyik legfontosabb feladat az ország versenyképességének erősítése, benne az állami szolgáltatásoknak a javítása - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a "Díj a sikeres vállalkozásokért" átadó ünnepségén, kedden Budapesten a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM).
Orbán Viktor miniszterelnök a kamara keddi eseményén kijelentette, hogy a jegybank által korábban összeállított versenyképességi kötet a jövőbeni gazdaságpolitika vezérfonala. Ezért most bemutatjuk a könyv legfontosabb üzeneteit.
A sikeres magyar válságkezelést eredményező fiskális és monetáris fordulat után versenyképességi fordulatra is szükség van Magyarországon, valamint arra, hogy a gazdaság növekedése meghaladja az unióét - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerdán a magyar gazdaság helyzetéről a Párizsi Magyar Intézetben tartott előadásában.
Hazánk versenyképességét is érinti az a világszerte megfigyelhető tendencia, hogy egyre kevesebb fiatal választja a műszaki és természettudományos életpályákat - állítja Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezetője. A cégvezető szerint ezért már az óvodákban el kell kezdeni a robotprogramozást. Az időben "megfertőzött" gyerekek később szívesebben dolgoznak ezen a területen, enyhítve ezzel a cégek mérnök és informatikai szakemberek iránti éhségét. A 15 éve Debrecenben letelepült amerikai tulajdonú cég vezetőjével hazánk versenyképességi helyzetéről, annak lehetséges javításáról és a hosszú távú bérmegállapodásról is beszélgettünk.
Első ránézésre, egy külső szemlélő számára talán minden rendben van, belülről azonban szép lassan rohad, amolyan Patyomkin-gazdaság - olvasható a Bloomberg Magyarországról szóló cikkében. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint hiába a költségvetési fegyelem és a felminősítések, a kiszámíthatatlan, piacellenes intézkedések miatt egyszerűen nincs meg a külföldi befektetők bizalma az ország iránt, emiatt pedig folyamatosan csökken Magyarország növekedési potenciálja. A legfontosabb feladat az urambátyám-rendszer felszámolása, a piaci bizalom helyreállítása lenne, erre azonban egyelőre nem sok szándék mutatkozik.
A novemberben megkötött országos bérpaktum értelmében 2017-ben és 2018-ban összesen legalább 7 százalékponttal csökken a munkáltatói járulék kulcsa Magyarországon, azonban a bérköltségre rakodó állami elvonások aránya, közgazdasági nevén az adóék, így is az élbolyban marad Európában. Sőt, a szegények egyedülállóan erőteljes adóztatása miatt az alacsony jövedelműek terhelése a harmadik legmagasabb maradhat Európában.
Dinamikus növekedésre van szükség az utolsó negyedévben ahhoz, hogy teljesüljenek az idei növekedési terveink - kezdte előadását Varga Mihály a Deloitte Magyarország "Gazdasági Növekedés és Versenyképesség" című konferenciáján. A tárcavezető beszélt arról is, hogy idén az eredeti terveknél kisebb lehet a GDP-növekedés, hogy mit okoz a bérmegállapodás és mit terveznek a feketegazdaság elleni harc keretében.
Üdvözlendő a kormány béremelési törekvése, azonban a mértékkel óvatosan kell bánni - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Keszte Róbert, a Continental Automotive Hungary ügyvezető igazgatója. Szerinte a vállalatok hatékonyságjavulásának kétszámjegyű emelkedése nem reális, ám ha mégis kierőltetik magukból a magasabb béremelést a cégek, annak meglesznek a munkaerőpiaci következményei. Valós kockázat ugyanis, hogy a kevésbé képzett munkavállalók "kiárazódnak" a piacról - vetítette előre. Arról is beszélt az autóipari szakember, hogy a külföldi cégek beruházási döntéseinél a legfontosabb szempont az lett, hogy rendelkezésre áll-e a megfelelő munkaerő hosszú távon. Ehhez a versenyképesség alapfeltételeit kellene javítani konkrét lépésekkel, erről azonban meglátása szerint nem sok szó esik.
Az orvosok és a betegek jelenlétét is ellenőrzik.
Jolsvai Zoltán szedte össze az évtizedek óta nem látott helyzet okait.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
