versenyképesség

Matolcsy: a lengyeleket érdemes követnünk

"Megkérdőjelezhetetlen a magyar modell sikere" címmel jelentett meg írást a Magyar Idők hétfői számában Matolcsy György jegybankelnök, amelyben a péntek este érkezett Moody's felminősítésre utalva emeli ki, hogy immár mindhármuk a befektetésre ajánlott kategóriába sorolja a magyar államadósságot. Matolcsy azt hangsúlyozza, hogy az elmúlt években lezajlott költségvetési, monetáris és gazdasági növekedési fordulat után a versenyképesség terén is erre van szükség és ebben követendő példaként Lengyelországot hozta fel.

Nagyon úgy néz ki, hogy jön a harmadik Széll Kálmán Terv

A gyed felső határának növelése, a kétgyermekeseknek járó családi adókedvezmény további emelése, többletforrás az egészségügy számára a magánforrások beengedésével, egészségügyi prevenció erősítése, a népegészségügyi termékadó emelése, a sporteszközök áfatartalmának felülvizsgálata, a gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való elismerése - csak néhány javaslat a Magyar Nemzeti Bank szakértői részéről, melyekkel szerintük javítható Magyarország versenyképessége. Azt tudjuk, hogy a kormány készül a versenyképességi fordulat megalapozására, ezért megnéztük, milyen reformjavaslatok vannak már az asztalon, miből tud válogatni.

Jön a Nemzeti Versenyképességi Tanács

Nagyon úgy tűnik, hogy a kormányt is aggasztja Magyarország versenyképességének romlása. A csütörtöki közlönyben ugyanis megjelent az a kormányhatározat, ami életre hívja az elmúlt hetekben belengetett versenyképességi tanácsot.

Sok kell még ahhoz, hogy a magyar gazdaság is belépjen a 21. századba

Többek között a kormányzat, az üzleti szféra és az oktatás hatékonyabb együttműködésére lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedését fel lehessen pörgetni az új digitális világban - hangzott el a McKinsey keddi sajtóbeszélgetésén. A cég szakértői szerint továbbra sem az a baj, hogy a magyarok kevesen vagy keveset dolgoznának, sokkal inkább az, hogy amit teszünk, abban nem vagyunk elég hatékonyak.

Tényleg komoly gondok vannak a magyar innováció és a tudományos kutatás terén?

A napokban megjelent WEF globális versenyképességi jelentés szerint a 8 régiós ország közül 4 területen Magyarországnak a legalacsonyabb a versenyképességi pontszáma, az egyik ezek közül a technológiai háttér témaköre és az indoklás szerint részben azért, mert a kormányzat nem ösztönzi megfelelően a tudományos kutatást, valamint a fejlett technológiák beszerzését. Az innováció területére is az egyik legalacsonyabb pontszámot kapta a régióban Magyarország. Ezekről és a WEF-felmérés szerint gyenge kutatóintézeti-vállalati együttműködés témaköréről, az okokról és a kiutakról is megkérdeztük az illetékes Nemzeti Kutatási, Fejlesztés és Innovációs Hivatalt is, amely az alábbi válaszokat küldte a Portfolio részére. A WEF felmérésének részletei:

Korrupció, átláthatatlanság, bürokrácia - Ez a mai magyar valóság

A magántulajdon védelmének erodálódása, a bírói függetlenség korlátozása, a kormányközeli szereplők helyzetbe hozása, átláthatatlanság, túlszabályozottság: néhány olyan tényező, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a World Economic Forum idei versenyképességi jelentésében 69. helyre csúszott vissza, ami minden idők legrosszabb eredménye. Magyarország gyenge pontja az intézményi rendszer, de hogy ebben a kategóriában mennyire rossz irányba haladnak a folyamatok, a régiós összevetésben látszik csak igazán. Ebből szemezgettünk kicsit.

Magyarország az egyik legrosszabb a tehetségek megtartásában

A World Economic Forum (WEF) 138 országot felölelő versenyképességi rangsorán összességében a 69. helyet foglaljuk el 2016-ban, azonban a helyezés számításakor figyelembe vett 12 pillér szerint is mind-mind külön rangsorolnak minket. Az egyik ilyen pillér a munkaerő-piaci hatékonyság, ami alapján csak a 80. helyezést értük el. A legnagyobb gond, hogy Magyarország nem tudja itthon tartani a tehetségeket - ezen a téren csak nyolc ország teljesít nálunk rosszabbul, ugyan köztük van uniós tagország is.

Magyarország csúnyán leszerepelt a versenyképességi rangsorban

Magyarország hat helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, így jelenleg a világ 69. legversenyképesebb gazdasága és a 28 tagú Európai Unió 25. legversenyképesebb tagállama - derül ki a World Economic Forum (WEF) szerdán megjelent felméréséből. Hazánk versenyképességi pontszáma 4,2 pont, ami minden idők legrosszabb eredménye. Kelet-európai versenytársaink közül Magyarország versenyképessége romlott a legjobban. Szerkezetileg a magyar versenyképesség leginkább a bolgár-román pároshoz hasonlít, de közel áll hozzánk a horvát struktúra is. Ezekre a tagállamokra általában a rossz versenyképességi alapok jellemzőek: intézményrendszer, infrastruktúra és egészségügy.

Ezt se gondoltuk volna: versenyképesebb lett Magyarország

Az Egyesült Államok a harmadik helyre csúszott, átengedve eddigi első helyét Hongkongnak a svájci IMD (International Institute for Management Development) 2016-ra vonatkozó, 61 országot rangsoroló versenyképességi listáján. A második helyen Svájc áll. Magyarország a 46. lett, két hellyel előbbre kerülve a tavalyi rangsorhoz képest.

Elkeserítő a magyar versenyképesség, eljár felettünk az idő

Csökkenő világpiaci részesedés, alacsonyabb minőség és romló versenyképesség: röviden így jellemezhető a magyar export 2008-as válságot követő időszaka. Bár a külkereskedelmi mérlegünk drasztikus kiigazodáson ment keresztül, világpiaci exportrészesedésünk eközben jelentősen visszaesett, holott a többi régiós ország növelni tudta részesedését. Az export szerkezete az alacsonyabb minőségű termékek felé tolódott el, az Európai Bizottság szerint részben ez lehet a magyarázata annak, hogy a magyar exportőrök nem tudták áraikat a régió többi országéhoz hasonló ütemben emelni, hiszen a minőség helyett sokkal inkább az árveresenyre helyeződött a hangsúly. A fenti folyamatok összhangban állnak azzal, ahogy Magyarország folyamatosan lefelé csúszik a világ versenyképességi rangsorában, szemben a lengyelekkel, csehekkel, vagy akár a románokkal.

OECD-főtitkár: kemény politikai döntések előtt áll Magyarország

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára szerint Magyarország leküzdötte a válságot, biztosította a növekedés feltételeit és sikerült csökkenteni az ország sérülékenységét is, ugyanakkor a fenntartható növekedéshez nagyon sok munkára és kemény politikai döntésre lesz szükség.

Hatalmas innovációs pályázat nyílt meg Közép-Magyarországon

28 milliárd forintos kerettel elindult a napokban a "Nemzeti versenyképességi és kiválósági program" című pályázat, amely három tudományterületen támogatja a jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképes termékeket, szolgáltatásokat, illetve technológiákat. A pénz a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapban áll rendelkezésre, és olyan, kizárólag a közép-magyarországi régióban megvalósított projektekre fordítható, amelyekbe felsőoktatási intézményeket, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit, valamint hazai vállalkozásokat vonnak együttműködések keretében. Év végéig lehet benyújtani a pályázatokat, kizárólag elektronikus formában.

Hiába a sok uniós pénz, Magyarországnak nem megy a felzárkózás

Hiába kapjuk bő egy évtizede az uniós támogatásokat, a magyar gazdaság egy tapodtat sem közeledett a nyugat-európai színvonalhoz, a felzárkóztatásra kapott pénzek nem érték el céljukat országon belül sem. A közösségi támogatások nélkül negatív lenne a növekedés, éppen ezért is lenne fontos megtalálni a növekedésnek azt az üzemanyagát, ami hajtani tudja majd a gazdaságot akkor is, amikor kevesebb uniós forrás áll majd rendelkezésre - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség-kutató Központjának igazgatója.

Lázár: eddig nem sikerült javítani a versenyképességünket

A versenyképesség javítása miatt van szükség a bürokráciacsökkentésre - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az M1 aktuális csatorna műsorában hétfő reggel. Lázár János szerint "az állami alkalmazottak magas száma összefügg azzal, hogy az elmúlt években nem tudtunk a versenyképességünket érdemben javítani".

Lesz-e Magyarországon igazi fejlődés EU-pénzből?

2015 végén megjelentek, majd a múlt héten kiegészítésre kerültek az új, hazai pályázati időszak meghirdetett forrásai. Ezekkel szinte egy időben megjelentette az Európai Unió a kis- és középvállalkozások eredményességével foglalkozó időszakos kiadványát. Mindez a hazai célok és az eddigi eredmények összevetésére kínál remek lehetőséget.

Tarolt a közép-magyarországi régió az EU-pénzek elnyerésében (2.)

A 2007-2013-as uniós ciklus nyertese egyértelműen az egyébként is legtehetősebb közép-magyarországi régió volt, hiszen a támogatások közel 32%-át nyerte el, noha eredetileg csak 8%-ot terveztek neki - mutat rá terjedelmes hétvégi körképében a Népszabadság, igaz a kiindulási alap nem helytálló. A lap szerint éppen az ellenkezője történt az elmúlt években annak, mint ami az uniós kohéziós politika fő célkitűzése lett volna, nevezetesen a gyengébbek, leszakadók támogatása. A cikk azokat a tényezőket is megemlíti, amelyek ezen jelentős eltérés mögött meghúzódnak, így a vidéki térségek cégeinek gyengébb tőkehelyzete, óvatosabb hozzáállása a pályázatok kötelező vállalásaihoz, valamint a sokkal kevesebb vidéki kutatóhely. Arról viszont nem tesz említést a cikk, hogy menetközben elérte az országot a 2008-2009-es gazdasági és pénzügyi válság is, ami a forrásfelhasználás arányaira is jelentősen rányomhatta a bélyegét.

Fordulat: Magyarország lecsúszott a versenyképességi listán

A Világbank felülvizsgálta az évenként összeállított versenyképességi listájának módszertanát, és ez komoly változásokat hozott a korábbi évek rangsorában is. Magyarország idén valóban a 42. helyen végzett, de az új módszertan szerint tavaly a 40. helyen álltunk, nem pedig az 54. pozícióban.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megindult Izrael kegyetlen megtorlása: egyszerre több vörös vonalat is átléptek
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.