A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.
Nem lehet elégszer leírni és megismételni, hogy az ígéretek szerint a kormány gazdaságpolitikája a jövőben a versenyképesség javításáról fog szólni és ehhez gyakorlatilag el is készült az étlap, amiről összeválogathatja az intézkedéseket. A lépéseket a Matolcsy György által vezetett jegybank versenyképességi javaslatcsomagjában kell keresni. Itt és most kiemeljük a meghatározó jelentőséggel bíró döntéseket.
Pár nappal az április 8-i parlamenti választás előtt közölt interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Figyelő. A hetilapnak nyilatkozva főként a menekültügyről beszél a kormányfő, de szóba került a hazai adópolitika és a versenyképesség ügye is.
A megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló humán tőke a gazdasági felzárkózás egyik legfontosabb alapja. A humán tőke minőségének javulása az innovációs képesség és a munkatermelékenység növekedésén keresztül hosszú távon képes növelni a versenyképességet és a reálgazdaság növekedési potenciálját, miközben a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége pedig motorja vagy korlátja is lehet a fejlődésnek. A demográfiai helyzet javítása, az egészséges életévek növelése, valamint a (jövőbeni) munkaerőpiaci igényeknek megfelelő oktatási rendszer kialakítása olyan stratégiai célok, amelyekhez Magyarországon is átfogó lépések szükségesek az érintett területeken.
2015-ben 4 százalékkal, 2016-ban 6 százalékkel, tavaly pedig 13 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek Magyarországon. Az idei év 8 százalékos minimálbér és 12 százalékos garantált bérminimum emeléssel kezdődött. A gyors hazai bérnövekedést látva jogosan merül fel a kérdés: milyen hatással van ez a folyamat a termelékenységre, veszélyezteti-e a gyors bérnövekedés a magyar gazdaság versenyképességét, és egyáltalán meddig lehet fenntartani az "erőltetett" ütemű béremelések időszakát?
Magyarország sikeres gazdasági felzárkózása érdekében szükséges, hogy a fejlődés mennyiségi tényezőiről a hatékonyságra és a minőségre kerüljön át a hangsúly. Ehhez szemléletváltásra és innovációkra van szükség nemcsak a magánszektorban, hanem az állami szférában is. Utóbbi területen több sikeres reform történt, például az adórendszer átalakítása és az adóelkerülés visszaszorítása, de a szabályozások, ügyintézések még számottevően egyszerűsíthetőek lehetnének, ami erőforrást szabadítana fel a magánszektor és az állam részéről is. A vállalati szektorban a fő kihívás a termelékenység javulása és a kkv-k versenyképességének, exportképességének fejlesztése. Mindkét szférában a megoldás egyik kulcsa a digitalizáció lehet, ami kisebb ráfordítással (de magas szintű humán tőke bevonásával) hatékonyságugrást eredményezhet.
A közgazdaságtan az a tudományág, melynek művelői hajlamosak homokra építeni felhőkarcolót, melynek terve lehet önmagában kiváló, sőt valóságos mérnöki csoda, szilárd alap híján mégis összedől. Ha az sem mindig egyértelmű, hogy melyek az alapvető közgazdasági tények és a közöttük lévő okozati kapcsolatok sem kőszikla-szilárdságúak. Ha még azt se tudjuk például, hogy valójában mi is az a versenyképesség. Melyik ország versenyképesebb: az ahol (a leg)alacsonyabb, vagy ahol (a leg)magasabb a munkaerőköltség? A vállalattól tulajdonosai magas(abb) profitot, míg dolgozói magas(abb) jövedelmet várnak - s ennek teljesülése esetén beszélnek versenyképesebbről, miközben ez csak egymás rovására teljesülhet. A vállalatnak a(z élő)munka leszorítandó költség, míg a munkavállalónak a vállalatnak eladott speciális termékéért (ui. munkavégző-képességéért) kapott ár (vagy inkább bérleti díj), melyet az elérhető legmagasabbra kíván feltornázni. A vállalatok a maguk mikroszintjén nulla munkaerőköltségben érdekeltek, miközben a gazdaság makroszintjén termékeik nagy tömegben csak akkor adhatók el, ha a fogyasztói kereslet alapja a profitjövedelmek mellett a vállalatok által fizetett munkajövedelmek is.
A 2010-től kezdődő fiskális és a 2013 utáni monetáris politikai reformok egyidejűleg teremtettek makropénzügyi és gazdasági stabilitást, megalapozva egy versenyképességi fordulat lehetőségét. 2010 előtt Magyarországon az aktivitás és a foglalkoztatás mértéke az Európai Unión belül az egyik legalacsonyabb volt, ami egyértelműen korlátozta a gazdaság növekedési lehetőségeit. 2010 után a munka alapú magyar gazdaságpolitikai modellben a hangsúly a foglalkoztatás növelésére helyeződött. A munkaerőpiac mennyiségi oldalának fejlesztését követően következő kihívásként a hatékonyság javulása azonosítható, a hazai termelékenység szintje ugyanis - részben a foglalkoztatás kiemelkedő hazai növelése miatt - a régiós és az uniós átlag alatt alakult. A hatékonyság javítása a beruházások és az innováció további növelésén, valamint a munkaerőpiac folyamatos fejlesztésén és a bérek folytatódó felzárkóztatásán keresztül valósítható meg.
A Magyar Nemzeti Bank által első alkalommal publikált Versenyképességi jelentés célja, hogy átfogó és objektív képet adjon Magyarország versenyképességi helyzetéről. A versenyképesség alapos értékelése céljából a jelentés 11 témakört fed le, 100-nál is több indikátort használ, amelyek több mint 90 százaléka objektív. Hiteles diagnózis nélkül ugyanis nem lehet megfelelő és következetes strukturális politikát folytatni, illetve hazánk esetében versenyképességi fordulatot végrehajtani, ami viszont nélkülözhetetlen a közepes fejlettség csapdájából való kitöréshez.
Magyarország a tavalyi 41. helyéről az 52. helyre csúszott vissza a Nemzetközi Tehetség Versenyképességi Index (Global Talent Competitiveness Index, GTCI) alapján felállított rangsorban, amely 119 országot értékel az alapján, hogy milyen hatékonyan képesek tehetséges munkavállalók kinevelésére, illetve megtartására.
A rendszerváltás óta eltelt 25 év egyik fő tanulsága, hogy az olcsó magyar munkaerőre, a külföldi működőtőkére és az alacsony hozzáadott értékű beszállító szerepre építő modell eddig sem vezetett eredményre a felzárkózás területén, és a jövő szempontjából is kifejezetten zsákutcának tűnik - értett egyet az Inforádió "Párbeszéd a gazdaságról" című műsorában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója és Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő elemzője.
A német gazdaság látszólag megállíthatatlanul száguld, a felszín alatt azonban egyre több az arra utaló jel, hogy szép lassan elveszíti egyik legféltettebb kincsét, méltán híres versenyképességét - hívják fel a figyelmet írásukban a Commerzbank szakértői. Ez nem azt jelenti, hogy néhány éven belül Németország összerogyására kell felkészülni, a lassan rohadó fundamentumok miatt viszont a következő gazdasági visszaesésből való kilábalás sokkal nehezebb lehet, mint ahogy a 2008-as krízisből, illetve az eurózónás adósságválságból sikerült kimászniuk.
Az adózás teljes elektronikussá tételével az ország várhatóan a GDP 2 százalékát, mintegy 700 milliárd forintot takaríthat meg, erre az átállásra négy éve van az állami adminisztrációnak - mondta a nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülését követő sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.
Országszerte több mit 640 MFB Ponton juthatnak kedvezményes finanszírozáshoz a magyar kkv-k és a lakossági ügyfelek. A vállalkozásonként igényelhető 1-3000 millió forintos összeget számos versenyképességet javító célra lehet fordítani. Bemutatjuk, hogy pontosan milyen konstrukciókra lehet most pályázni, és milyen feltételekkel érhetőek el ezek a pénzügyi források. Azt is elmondjuk, mire érdemes figyelni az igénylésnél, hogy minél előbb megtörténjen a hitelek folyósítása.
Kulcskérdés a költségvetési hiány alacsonyan tartása és az adósságcsapda elkerülése - mondta el Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a GKI Gazdaságkutató Az euró bejövetele a magyarokhoz című konferenciáján. Kiemelte: a béreknek gyorsan kell emelkedniük, hogy megtartsuk a munkavállalókat, mostanra ugyanis vége van az olcsó munkaerőre épülő versenyképességnek.
Magyarország versenyképességének gyenge pontjainak azonosítására vállalkozott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank közgazdászainak legújabb, mostantól rendszeresen megjelenő kiadványa 106 mutatón keresztül helyezi el hazánkat a versenyképességi térképen. Ebből kiderül: nem kis feladat vár az illetékes döntéshozókra, ha a versenyképesség javítása a cél. Most a 106 mutatóból szemezgetünk.
Hasznos kiadvánnyal, átfogó versenyképességi koncepcióval jelentkezett a Magyar Nemzeti Bank, mostantól a Versenyképességi jelentés minden évben megjelenik.
A foglalkoztatási fordulat megvalósulása után Magyarországnak a termelékenység javítására kell fókuszálnia - jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank új jelentésének, a Versenyképességi jelentés pénteki bemutatóján Palotai Dániel, a jegybank főközgazdásza. A jegybank szakértői a tavalyi Versenyképesség és növekedés című kiadványuk után tovább folytatták elemzésüket a magyar gazdaság versenyképességéről, összeállítva az új jelentést, amely 106 (90%-ban objektív) indikátor alapján elemzi Magyarország versenyképességét. Emellett a közgazdászok új javaslatokat is megfogalmaznak az új kiadványban.
Lengyelország fenntarthatatlan bérnövekedési üteme azzal fenyeget, hogy hasonló útra lép, mint az eurózóna perifériája - figyelmeztetett a hétvégén az S&P elemzője. A hitelminősítő jelzése alapján akár mi is aggódhatnánk, hiszen a magyar bérek is meglódultak, így nem csak a lengyelek, hanem az egész régió versenyképessége és növekedése veszélybe kerülhet.
Az eddigi eszközorientáltság után most már emberorientáltságra, a humánkapacitások átfogó fejlesztésére van szükség jelentős állami források mellett, hogy a legmodernebb technológiákat átvéve Magyarország versenyképessége akár 10 helyet is javulni tudjon 10 év alatt az EU-ban - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója úgy látja: ha a hatékonyság és így a versenyképesség széles körben javul, akkor ez magasabb fizetésekhez vezet, ami boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá tudja tenni az évszázadok óta kesergő magyarokat. Ehhez a nagy átálláshoz, társadalmi kultúraváltáshoz tudásközpontokra, támogató vállalkozásokra is szükség van és egy ilyet Essősy is létre akar hozni, sőt idővel a tőzsdére is be szeretné vezetni. Meglátása szerint azért is lényeges az oktatásba-képzésbe jelentős forrásokat fektetni, mert a digitális forradalom sok magyar munkahelyet meg fog szüntetni, ami elméletileg enyhíti majd a munkaerőhiányt, de valójában átképzés és a képességek javítása nélkül ez nem fog megtörténni.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Mire lehet számítani?
A boszniai Szerb Köztársaság kivonná magát a szövetségi választási szabályok alól.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
