Három héttel az októberi csehországi parlamenti választások előtt készített felmérés szerint a centrista ANO mozgalom nyerné a megmérettetést, de szorosan mögötte végezne ellenzéki hárompárti koalíció, a Spolu - derült ki abból a felmérésből, amelyet a Kantar CZ készített a közszolgálati Cseh Televízió számára.
A német választás eredményeire először az exit pollokból lehet következtetni, majd a szavazatok összeszámlálásával párhuzamosan érkeznek az első eredmények. Előzetes végeredmény ma estére vagy holnap hajnalra várható, a hivatalos végeredményre azonban csak napok múlva lehet számítani – írja a Frankfurter Rundschau.
A 2014-2016-os migrációs válság egyik következménye Európa-szerte az volt, hogy megerősödött a szélsőjobboldal, ez különösen érezhető volt Németországban, ahol 94 Bundestag-széket megszerzett 2017-ben az akkor alig négy éve létező Alternatíva Németországért (AfD) párt. Sok elemző ekkor attól tartott, hogy 2021-re már megkerülhetetlen tényező lesz a német politikában az AfD, de most, két nappal a választás előtt úgy tűnik, nem tudták szélesíteni a szavazóbázisukat. A szélsőséges pártok szekerét toló krízisek pedig jöttek-mentek Németországban az elmúlt években, de úgy tűnik, az AfD nem tudott ezekből országos szinten politikai tőkét kovácsolni.
Megerősítette az orosz Központi Választási Bizottság pénteki ülésén a múlt hétvégén megtartott választások hivatalos végeredményét, amely szerint a kormányzó Egységes Oroszország párt megőrizte alkotmányozó többségét a szövetségi parlament alsóházában.
Az SPD társelnöke, Saskia Esken újraeladósodást javasol szövetségi szinten, hogy ilyen módon tudják finanszírozni Németország jelenlegi hátrányának lefaragását, például a digitalizáció területén - írja a Süddeutsche Zeitung.
Utolsó hetéhez érkezett a német választási kampány, amelynek nagy kérdése, hogy ki lesz Angela Merkel utódja, de talán még ennél is fontosabb, hogy milyen pártok fogják alkotni a következő kormánykoalíciót Berlinben. Bár továbbra is az SPD vezet a közvélemény-kutatásokon, így jelenleg a szociáldemokratáknak van a legnagyobb esélyük átvenni a kancelláriát, az sem kizárt, hogy sikertelen koalíciós próbálkozások esetén végül mégis a CDU vezetésével alakul kormány. Minden esetre akárki is fogja irányítani Németországot a jövőben, nagy kérdés, hogy mi lesz Angela Merkel örökségével, illetve, hogy az új kormány mennyiben kívánja folytatni a 16 éve hivatalban lévő kancellár politikáját. Többek közt ezeket a kérdéseket boncolgatja az Unicredit vezető közgazdásza kapcsolódó elemzésében.
Oroszország számára elfogadhatatlan a hivatalos török külügyminisztériumi bejelentés, amely szerint illegitim volt a Krím félszigeten megtartott választás - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában.
Kanadában megkezdődtek hétfőn az előrehozott parlamenti választások, amelyeken szoros verseny várható a kormányzó, Justin Trudeau miniszterelnök vezette Kanadai Liberális Párt és az ellenzéki Kanadai Konzervatív Párt között.
Az Egységes Oroszország kormánypárt az előzetes eredmények alapján 315 mandátumot szerzett meg a 450 fős orosz alsóházban, amivel megőrizte alkotmányozó többségét - jelentette ki Andrej Turcsak, a párt főtanácsának titkára hétfőn Moszkvában.
A szavazatok felének összesítése alapján megőrizhette alkotmányozó többségét az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország a parlament alsóházában - derült ki a Központi Választási Bizottság által hétfő hajnalban közölt adatokból.
Tagnap este sor került az utolsó televíziós vitára a kancellárjelöltek között a héten megrendezésre kerülő német szövetségi választást megelőzően. A vita során feltűnően sok kérdésben mutatkozott egyetértés az SPD-s Olaf Scholz és a Zöldek jelöltje, Annalena Baerbock között. Ennek megfelelően leginkább a CDU-s jelölt, Armin Laschet véleménye különbözött a többiekétől. Meglepő volt, hogy a vita során szinte egy szó sem esett külpolitikai vagy az Európai Uniót illető tervekről. Az eseményt követően gyorsan meg is érkeztek az első eredmények, miszerint ezt a vitát is magasan nyerte Scholz a nézők körében.
Vasárnap közép-európai idő szerint 17 órakor a részvételi arány elérte a 45,15 százalékot az orosz parlamenti választásokon - közölte Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság vezetője.
Hétfőn előrehozott parlamenti választást tartanak Kanadában, amelyet a jelenlegi miniszterelnök azért kezdeményezett, hogy visszaszerezze abszolút többségét a törvényhozásban, miután 2019 óta egy kisebbségi kormány élén vezeti az országot. Fő vetélytársa a Konzervatív Párt színeiben induló Erin O'Toole, aki a liberálisabb érzelmű szavazók megnyerése érdekében a kampány során jelentősen középre tolta korábban szociálisan igen konzervatív pártját. Ennek eredményeképpen a kampány utolsó napjaira meglepően éles lett a verseny a két párt között, amely jelenleg a mérések szerint ugyanannyi támogatóval rendelkezik. Valószínű azonban, hogy egyikük sem fog elegendő parlamenti mandátumot szerezni egy abszolút többség eléréséhez, így felértékelődik a többi kisebb párt szerepe.
Ma van a három napos orosz parlamenti választás utolsó napja. Szinte biztos, hogy a hatalmon lévő Egyesült Oroszország kerül ki győztesen, azonban sokan rendszerszintű visszaéléseket és csalást emlegetnek a hatóságok részéről – írja a Népszava.
Az amerikai állampolgárok 56%-a úgy érzi, hogy támadás alatt van a demokrácia az országban, 51%-uk azt várja, hogy előbb-utóbb sor kerül majd arra, hogy egy választáson vesztes párt sikeresen megtámadja és megfordítja a választás eredményét – írja a CNN az SSRS polljára hivatkozva.
Ismét 20 százalék fölé emelkedett a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének támogatottsága a szeptember 26-i szövetségi parlamenti választásra készülő Németországban, de továbbra is a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a legnépszerűbb - mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.
A balközép Munkáspárt nyerte a parlamenti választásokat Norvégiában, amelyet követően koalíciós tárgyalások indulnak egy kormányzóképes többség felállítása érdekében – írja a Reuters.