5+1 égető kérdés és válasz az agyonvert forintról
Ha ránézünk a forint hosszútávú (havi gyertyás) grafikonjára, két dolog tűnik fel azonnal: egyrészt, hogy a válságot követően gyengülő trend alakult ki, másrészt a hullámzások egyre kisebbek lettek az idő előrehaladtával. Pontosabban azt is mondhatnánk, hogy a forint gyengülő hullámait követő korrekciós időszakok egyre halványabbakká váltak. A forint történelmi mélypontja 323,3 volt 2012 januárjában, amikor a Nemzetközi Valutalappal folytatott huzavona folyt (míg a háttérben stresszes európai bankpiac, idehaza egy végtörlesztés és egy csöndes bankroham borzolta a kedélyeke). Ehhez képest pusztán 2,5 százalékra vagyunk a jelenlegi (315,5-ös) szintünkkel. Ha azt vesszük alapul, hogy az euróval szemben az elmúlt negyedévben 4 százalékot gyengültünk, akkor már egyáltalán nem tűnik elrugaszkodott kijelentésnek, hogy új történelmi mélypont alakulhat ki.

A forint hullámszerű gyengüléseit az elmúlt hónapokban az orosz-ukrán konfliktus felől érkező hírek mozgatták. Igen látványos volt, hogy amint megérkezett a hír például arról, hogy orosz csapatok lépték át Ukrajna határát augusztusban, a régiós devizák - a forinttal az élen - rögvest gyengülni kezdtek. A mozgások és az események időazonossága miatt ezt az összefüggést igen könnyű volt azonosítani. A dolog miértje sem túl bonyolult, ha tudjuk, hogy a tőkepiaci szereplők igen nagy része összemossa a közép-kelet-európai térséget, sőt, a feltörekvő piacok nagy részét is. A jelenlegi gyengülést egy másik, kicsit nehezebben megérthető tényező is hajtja: mégpedig a normalizálódó amerikai monetáris politika és az erősödő dollár.
Az Egyesült Államokban a jövő hónapban már leállhat az eszközvásárlási program, míg a jelenlegi várakozások szerint 2015 júliusában kezdhetnek emelkedni a kamatok. A korábban rendkívül laza monetáris környezet miatt a feltörekvő piacokra vándorolt temérdek tőke egy része elkezdett visszaáramlani. Az emelkedő kamatpályára való spekuláció mellett az amerikai hozamok emelkedést mutatnak, csökkentve a relatív vonzerejét a kockázatos feltörekvő piacoknak. Ráadásul az ott elérhető kockázatosan szerzett nyereséget tovább apasztja (amerikai szempontból) a dollár erősödése. Ha mindez még nem volna elég, akkor a nyersanyagárak rég nem látott mélypontra kerültek (a Brent típusú olaj például 100 dollár alá), ami ezen fejlődő országok bevételének nagy hányadát adta. Magyarországnak ehhez mi köze? Egész egyszerűen az, hogy minket is a feltörekvő piacokhoz sorolnak, ami miatt rendkívül szorosan együttmozog a forint árfolyama olyan országokéval, mint Törökország vagy a Dél-afrikai Köztársaság.
Ezt az alábbi ábrán szemlélhetjük:

3) Hát a GDP-bővülés, nulla infláció, meg a mérlegtöbblet mit sem ér?
A legfontosabb makrogazdasági eredményei Magyarországnak tényleg nem néznek ki olyan rosszul, hiszen a válság után 5 évvel végre beköszöntött egy fellendülési szakasz és éledezik a belső kereslet. Az idei GDP-növekedés 3 százalék fölött lehet, a költségvetési hiány pedig 3 százalék alatt. Az államadósságunk, ha picit is, de csökkenhet, inflációs nyomás nincs, míg a folyó fizetési mérlegünk szép nagy többletet mutat.
Ezek a tényezők mind javítják a magyarországi befektetések és a forint alapú eszközök vonzerejét úgy általában véve, de sajnos közel sem elegendőek ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le belőlük a forint árfolyamával kapcsolatban. Ahhoz ugyanis, hogy az ország kockázatának mérséklődése az árfolyam erősödésében (de legalább szinten maradásában) jelentkezzen, ugyanúgy azt kell néznünk, hogy a kockázatból fakadó prémiumot (még ha ez folyamatosan csökken is) megkapja-e a befektető.
Régen azt láttuk, hogy az országunk kockázati felárával szorosan korrelál a forint árfolyama, de ez a kapcsolat mára megszűnt, pedig a kockázatosságunk jelentősen csökkent az 5 éves CDS-árazásokat alapul véve. Az inflációs és árszint különbségekből kikövetkeztetett értékeltsége a forintnak szintén nem sok vizet zavart az elmúlt időszak árfolyamalakulásában (kifejezetten nem számít a forint túlértékelt devizának, mégis folyamatosan gyengül). Ami viszont számít, és kifejezetten árt a forint vonzerejének, az az egyre alacsonyabb kamattartalom. A jegybank 2,1 százalékra vágta az irányadó rátát (a lengyel ráta alá), sőt a rövid hozamok az igen nagy forintlikviditás miatt még tovább zuhantak (valamibe tenni kellett a pénzt, a jegybanki kéthetes instrumentumból pedig sokan kiszorultak). Ezzel tehát igen sokat égettünk a kockázatmentesnek tekinthető német államkötvényekhez képest nyújtott kockázati prémiumunkból. A forint az alacsony kamatkörnyezet miatt ráadásul nemcsak egyre kevésbé vonzó, hanem a shortköltsége is alacsonyabb.
A forint rossz megítélésre pedig egy jó nagy lapáttal rátesz a devizahiteles történet, amiben egyre közeleg a forintosítás. Noha ehhez a jegybanki devizatartalékokat is igénybe vehetik, de végső soron a forint spot piaca is nyomás alá kerülhet.
Ha ezeket mind mérlegre rakjuk, akkor már nem is annyira nehéz belátnunk, hogy miért kezelik a forintot kifejezetten mostohán ma a piacon. A Portfolio-nak nyilatkozó egyik piaci szereplő például igen frappánsan foglalta össze úgy a helyzetet, hogy a forinton verik el a port a régióban, mert a jó számaink ellenére túl sok nálunk az ijesztő kérdőjel. Mi sem illusztrálja ezt jobban, mint hogy bár Magyarországot jóval kevesebb gazdasági kapocs fűzi Oroszországhoz vagy Ukrajnához, mint Lengyelországot, mégis jóval erőteljesebb nyomás helyeződött a fizetőeszközünkre minden csúnya hírre.

Azon a triviális tényen túl, hogy az exportőröknek kedvez az árfolyamgyengülés és az importőröknek árt, még sok más szempontot érdemes áttekintenünk. Sokakban felmerül ugyanis a kérdés, hogy esetleg a kormányzatnak kifejezetten szándékában állhat a forint gyengítése, mert azt gondolja, hogy ezzel versenyképesebbé teheti országunkat. Bár elképzelhető, hogy ilyen gondolatok forogtak egykor a Nemzetgazdasági Minisztériumban, az biztosan elmondható, hogy országunk importfüggősége és a lakosság plusz a vállalatok devizában való eladósodottsága miatt ez nem tűnik túl jó ötletnek. A forint gyengülése lineárisan emeli a törlesztőrészleteket, ami rossz hatással van a fogyasztásra (a negatív vagyonhatáson keresztül is hűti a gazdaságot). Emiatt mi nem gondoljuk, hogy a magyar kormányzat ilyet szeretne elérni. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a jegybanknak inflációs szempontból nincs különösebben ellenére a gyenge forint (lényegesen erősebb árfolyammal nem "csak" 3 hónapig lett volna negatív az inflációs ráta), és az eredményét is javítja a gyengülő árfolyam, márpedig utóbbira bevallottan figyel. Vagyis ha nem is kifejezett szándéka a gazdaságpolitikának a gyengülő forint, azt is világosan látja minden piaci szereplő, hogy nincs is különösebben ellenére.
5) Miért nem véd meg a jegybank a gyengüléstől?
A jegybanknak nincs árfolyamcélja, és ez nagyon helyes is, hogy így van. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy ne volna számára fontos a forint, hiszen az árstabilitás mellett a pénzügyi stabilitásra is figyelnie kell.
Sokan szeretnek olyan leegyszerűsítésekkel élni, hogy a jegybank például 330-as árfolyam esetén már biztosan beavatkozna. Ilyen kijelentést ugyanakkor egyáltalán nem lehet megalapozottan tenni. Először is fontos megjegyezni, hogy a hirtelen gyengülések sokkal nagyobb károkat tudnak okozni, mint a folyamatos leértékelődés, tehát az biztosan valószínűbb, hogyha egyik napról a másikra érnénk el a 330-as szintet, akkor a jegybank inkább avatkozna be, mintha csak szépen odacsorognánk hónapok alatt. Nem lehet ugyanakkor pontosan meghúzni egy szintet, hogy na, itt még stabil a pénzügyi rendszerünk és minden rendben, itt viszont már nem.
A nem teljesítő hitelek aránya Magyarországon 19,2 százalék a lakosság esetében, míg a vállalatoknál 16,9. Ráadásul ennek a tendenciája egyértelműen növekvő, de ki mondaná meg, hogy hol borulhat a rendszer? Pár éve a politikai kijelentések, sőt az elemzők is úgy gondolták, hogy a 315-ös euró árfolyam - sőt, a 300-as! - elképzelhetetlenül gyenge és veszélyes. Ma ezt igencsak kevesen látják így, a gazdaság tűréshatárát tehát, úgy tűnik, hogy eddig alábecsültük.
5+1) Az örökzöld kérdés: meddig gyengülhet még?
Természetesen erre a mindenkit érdeklő kérdésre nincs biztos válaszunk, ugyanakkor a fentebb felvázolt fundamentális tényezők a gyengülő trend fennmaradását vetítik előre. Amennyiben technikai szemmel vizsgáljuk a forint grafikonját, akkor szintén további gyengülésre utaló mintát látunk, noha a korábbi mélypont még nem esett el. Ha a piaci szereplők a Portfolio által felmért véleményét nézzük, akkor év végére 321 és 331 közé eshet az euró-forint kurzus, tehát nagyon valószínű, hogy nem ússzuk meg az új történelmi mélypontot.


A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Videón ahogy darabokra robbantják az FSZB bázisát az ukrán vadászbombázók
Brjanszkban repült levegőbe a központ.
Meglepő fordulat: Washington egyidejűleg tárgyal a rivális felekkel a polgárháború sújtotta országban
Eddig kifejezetten az ENSZ által elismert kormányt támogatták.
Holnap kiderül, komolyan gondolja- legnagyobb ígéretét Amerika ősellensége
Fontos határidő közeleg.
Fordulat a tragikus indiai légikatasztrófa ügyében: nem az történt, amire mindenki gondolt
Sötétben tapogatóznak.
Egyetlen mozdulattal rúgta ki a széket a béketárgyalások alól a Hamász - Teljesen új követelésekkel álltak elő
Ha az izraeliek nem gáncsolják el az alkut, akkor megteszik az iszlamisták.
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási
Az S&P-huszárok hanyatlása
Új jelenség ütötte fel fejét falamon. Az S&P 500 ETF-ező kommentelőket lecserélték a Commerzbankozók. "Aki három éve Commerzbankot vett, annak annálismégsokkaljobb a hozama!" De hadd.
Nulla kamat, nulla önerő - és most indul az aranyroham!
KKV-k, figyelem! Elindult a történelmi lehetőség: pénzhez juthatsz úgy, hogy közben egy fillért sem kell kockáztatnod.

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.
Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
