Ezeket a tüneteket öregedésnek hisszük, pedig súlyos betegségre utalhatnak

A fáradtság, az ízületi fájdalom, a kiütések, a "ködös" gondolkodás, illetve a kéz- és lábizsergés könnyen tűnhetnek az öregedés természetes jeleinek, ám autoimmun betegségre is utalhatnak. Ezek a gyakran félreértett, akár rokkantságot okozó kórképek – köztük a reumatoid artritisz, a lupusz és az 1-es típusú diabétesz – akkor alakulnak ki, amikor az immunrendszer tévedésből a saját sejteket és szöveteket támadja meg. Sok eset csak középkorú betegeknél vagy még később jelentkezik, részben azért, mert a betegségek éveken át észrevétlenek maradhatnak.

A kutatások gyors ütemben haladnak a megértés és a kezelés terén: egyre pontosabb vértesztek és új terápiák készülnek, gyakran biotechnológiai és gyógyszercégekkel együttműködésben.

Az autoimmun kórképek diagnózisa azért nehéz, mert a tünetek sok más betegséggel átfednek. A széles körben használt vérvizsgálatok gyakran kimutatják ugyan a rendellenes immunaktivitást, de nem mindig jelölik meg a konkrét problémát. Azok az immunmarkerek, amelyek fertőzés elleni küzdelemkor jelennek meg, több autoimmun betegségben is előfordulhatnak – sőt olyanoknál is, akiknél végül nem alakul ki autoimmun kórkép.

Az életkor előrehaladtával az immunrendszer átalakul, és maguk az autoimmun állapotok is gyakoribbá válnak. A korábban rövid, célzott gyulladásos válaszok elhúzódhatnak. Állandó, alacsony fokú, úgynevezett "inflammaging" alakulhat ki, ami összezavarja az immunrendszert, és növeli annak esélyét, hogy saját sejteket idegenként azonosítson.

A NIH szerint a genetikai és környezeti tényezők évtizedeken át, összetett módon hatnak egymásra.

Fertőzések, hormonális változások és akár a bélmikrobák is kiválthatják a betegséget az arra hajlamosaknál.

A kutatók azt is vizsgálják, hogy a Covid–19-fertőzések gyorsíthatják-e az autoimmun folyamatokat, illetve hogy a krónikus stressz, bizonyos vényköteles gyógyszerek vagy a vízben és csomagolóanyagokban található vegyi anyagokkal történő hosszan tartó érintkezés hozzájárulhat-e a kialakuláshoz. A nők lényegesen gyakrabban érintettek, részben azért, mert a terhesség védelmét szolgáló immunváltozások később hajlamosíthatnak arra, hogy az immunrendszer a szervezet ellen forduljon.

Ígéretes irány a szabályozó T-sejtek vizsgálata. Ezek az immunrendszer természetes "fékjei", amelyek megakadályozzák az egészséges szövetek elleni támadást. A 2025-ös Nobel-díjat három tudós kapta annak feltárásáért, miként működnek ezek a sejtek, és mely gén irányítja őket. A Stanford Egyetem Orvostudományi Karán pedig Scott Boyd vezetésével mesterséges intelligencián alapuló vérvizsgálati módszert fejlesztettek. A teszt az immunrendszer finom jelzéseit pásztázza, amikor ezek a fékmechanizmusok gyengülnek. A rendszer gépi tanulással milliónyi immunsejt-receptort – a szervezet fenyegetésekre adott válaszai után hátramaradó molekuláris ujjlenyomatokat – elemez, és az autoimmun aktivitáshoz köthető mintázatokat azonosít. Az ilyen figyelmeztető jelek egyszerű vérmintából történő azonosítása felgyorsíthatja és pontosíthatja a diagnózist. Sőt, előre jelezheti, mely kezelés lehet a leghatékonyabb az adott páciens számára.

Noha az autoimmun betegségek biztosan nem előzhetők meg, a kutatások szerint a krónikus gyulladás kordában tartása – egészséges étrenddel, rendszeres testmozgással, megfelelő alvással, stresszkezeléssel és az egészséges testsúly fenntartásával – elősegítheti egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb immunrendszer működését. Ezzel szemben a bizonyítatlan, "immunerősítőként" hirdetett készítmények vagy kezelések többet árthatnak, mint használnak.

Címlapkép forrása: Shutterstock