Gazdaság

Az etatizmus 50+ árnyalata

Muraközy László

1 2 3 4

A juttatások alakulása.
Amint a 4. ábrán is láthattuk, Magyarországon a térségben tartósan legmagasabb az államháztartási centralizáció, ami azt is mutatja, hogy a hatalmon levő politikai erők, színüktől függetlenül, mindig kiemelt fontosságúnak tartják az állam erőforrásai feletti rendelkezést, és céljaikhoz való felhasználását. Mint a politikai ciklusok extrém hazai kilengései mutatják, régen is most is a legfontosabb cél a választók megnyerése, a hatalom megtartása. A rendszerváltás előtti hagyományokból átöröklődött koraszülött, erőn felüli jóléti állam fenntartása az államháztartás kiadásainak a legnagyobb tétele, amely persze sok összetevőből áll.

A pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások együttesen nézve egészen 2010-ig Magyarországon volt a legmagasabb. 2001 és 2006 között ezek együttes értéke a GDP 24 százalékáról a GDP 28 százalékára emelkedett. Igaz, hogy 2009-ben ez a két tétel együttesen a GDP 29 százalékát tette ki, de nem szabad elfelejteni, hogy ebben az évben a GDP közel 7 százalékkal csökkent, így persze valójában a társadalmi juttatások reálértéke is visszaesett. Ez a reálértékbeli csökkenő tendencia napjainkig tart, amint ennek mértékét már az 5. ábrán érzékeltettük. 2013-ra a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások értéke a GDP 26 százalékára mérséklődött. Ez a 3 százalékpont több mint kétszerese az összes államháztartási kiadás csökkenésének ugyanebben az időszakban. Ez azt jelenti, hogy itt is átcsoportosítás ment végbe a kormány által jobban preferált területekre, fokozva a reálérték csökkenés okozta negatív tendenciákat. Napjainkban még így is csak a szintén sok problémával küszködő Szlovénia költ erre a célra a GDP-ből többet az állami forrásokból, mint Magyarország. Igaz, a többi országban gyorsabb a gazdasági növekedés.

A társadalom egésze számára igen fontosak a természetbeni társadalmi juttatások, mint az állami egészségügyi ellátás és az oktatás különböző szintjei. Különösen alapvető ez azon háztartások számára, amelyek jövedelme nem igen engedi meg, hogy ezeket a szolgáltatásokat a magánszolgáltatóknál, Magyarországon vagy külföldön, térítésért vegyék igénybe. A 7. ábra a természetbeni társadalmi jövedelmek alakulását mutatja be a GDP százalékában az 1996 és 2013 közötti hosszabb időszakra.

Az etatizmus 50+ árnyalata
A 7. ábrán jól érzékelhető, hogy a 2001-2006 közötti időszakban jelentősen megnőtt a magyarországi természetbeni társadalmi juttatások részaránya, miközben nem volt igazán érzékelhető javulás az ellátásban. Pedig ekkor még, főleg napjainkhoz képest, Magyarországon is dinamikusan nőtt a GDP. A növekvő források ellenére feltehetően azért nem volt jellemező a lényegi előrelépés, mivel magukat a nagy elosztási rendszereket valójában nem reformálták meg, és a jobb teljesítmény nemcsak pénz kérdése. Másrészt, ilyen a statisztika, hogy ebben valójában a 2002-ben bekövetkezett jelentős béremelés továbbhúzódó hatása is megjelenik a dinamizmusban, és ez közvetlenül nem jelent érdemi teljesítményjavulást.

A 2010 utáni új kormányzat idején kicsit csökkent e terület GDP-n belüli részaránya. Viszont 2012-ben az egészségügyben dolgozókat érintő jövedelememelés, 2013-ban pedig, ennél is jobban a pedagógus béremelés, a természetbeni társadalmi jövedelmek GDP-hez viszonyított értékének a növekedése irányába hatottak. Ez azt jelenti, hogy a bérköltségeket nem tartalmazó kiadások az itt láthatónál is sokkal jobban csökkentek. És itt is figyelembe kell vennünk, hogy a korábbiaknál kisebb GDP a viszonyítási alap. A 7. ábra ismét segítheti a hosszabb távú tendenciák áttekintését, érzékeltetését is. Megint érdemes összevetni Magyarország és Szlovákia hosszú időszakra vonatkozó trendjének az alakulását. Mint a 7. ábrán láthatjuk, 2013-ra a magyar érték hasonló lett, mint Csehországban és Lengyelországban. Igaz, különösen Lengyelországban, a GDP teljesítmény jobb volt, mint Magyarországon.

Az etatizmus 50+ árnyalata
A társadalmi jövedelmek másik nagy csoportját a pénzbeni juttatások adják. Ennek talán legfontosabb tételét a nyugdíjak jelentik, de szintén fontosak a gyerekneveléshez és szociális helyzethez kötődő elemei is. A 8. ábra a pénzbeni társadalmi jövedelmek alakulását mutatja be az 1996 és 2013 közötti több mint másfél évtizedre. Amint a 8. ábrán láthatjuk 2001 és 2006 között a pénzbeni társadalmi juttatások értéke, - a természetbenikhez hasonlóan, - dinamikusan emelkedett, viszonylag gyors gazdasági növekedés mellett. 2001-ben a pénzbeni társadalmi jövedelmek nagysága a GDP 13 százaléka alatt volt, 2006-ban viszont már közel 15 százalékot tettek ki. 2010 és 2013 között a pénzbeni társadalmi jövedelmek GDP-hez viszonyított nagysága kismértékben csökkent. Ez azt jelenti, hogy az erre fordított kiadások reálértéke jelentősen alatta maradt a 2001-2006 között megfigyelhetőnek.
1 2 3 4
szakács étterem restaurant
vakcina_oltas
hajo bkk közlekedés budapest
GettyImages-831221338
iran eromu
balaton nyár hőség
portugália shutter

Alapblog Tyúk és tojás

Az ábrán azt látjuk, hogyan viszonyulnak a Trump és Biden szavazók a vakcinákhoz. Például a Biden szavazók 3,...

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
szakács étterem restaurant