Magyarországon nem munkaerőhiány, hanem munkaerő pazarlás van

A konferencia előadói és a panelbeszélgetések résztvevői között teljes az egyetértés, hogy az elektrifikáció és a kínai márkák előretörése óriási fenyegetést jelent az európai szereplők számára. Miért? Az európai gyártók ma 600 féle típust gyártanak, amely rendkívül komplex feladat, elképesztően sok alkatrésszel, jelentős költséggel és organizációval. Az elektromos autók hajtáslánca 90 százalékkal kevesebb alkatrészt tartalmaz, mint a hagyományos autóké. Az alkatrészek kiváltása és a gyártás egyszerűsítése egyértelműen növeli a versenyképességet. A

Tesla ezt meg is tette: egyetlen fejlesztéssel 2 öntvénnyel 370 más alkatrészt váltott ki a termelés során.

Kína már a spájzban van

Nyirő Ferenc, a Kontron Hungary Kft. ipari digitalizáció üzletág vezetője szerint a kínai gyártók hatékonyan másolták le a Tesla modellt, amely gyakorlatilag 10 év alatt nőtt akkorára, amekkora most. De hogyan tudták ezt megtenni? 2015-ben indítottak el egy 10 éves fejlesztési programot, amely jelentős részben az elektromobilitási szektort és akkumulátorgyártást érintette. Míg a 2010-es évek előtt a kínai gyártás árszínvonala volt a vonzó, mára a technológiai fejlettségben is felzárkóztak, sőt: az utóbbi években megtöbbszörözte a beadott szabadailmainak a számát, és messze lekörözte az európai adatokat.

Érdemes megnézni, hogy milyen szemléletbeli különbség van a kínaiak (és a Tesla) illetve az európai gyártók között. A BYD, amely a legnagyobb elektromosautó gyártóvá vált a világon saját, 8 teherhajóból álló flottát épít, amellyel egyszerre akár 56 ezer (!) autót is Európába tud szállítani. Ugyanakkor a lítium-ion akkumulátoros technológiával ellátott autók iránt csökkenthet a kereslet, mert mindenki a szilárdtest akkumulátorokat várja. Ne legyen senkinek illúziója: Kína már 14 milliárd eurónyi összeget fektetett az akkumulátortechnológiába.

Az autók ára is látványos: Kínában van olyan népszerű elektromos modell, amely 7000 euróba kerül, míg az európai cégek azon dolgoznak, hogy 20 ezer euró alá lehessen szorítani a költségeket. Amennyiben az olcsó kínaiak megjelennek az öreg kontinens útjain, nagy bajba kerülhetnek a tradicionális gyártók.

Mit lehet tenni?

A hatékonyságnövelés, robotizáció, optimalizálás elkerülhetetlen. A magyar vállalatok termelékenysége például jelentős kívánnivalót hagy maga után, egy osztrák vállalat még sokkal magasabb benchmarkról is jelentőset tudott előre lépni.

Annak tükrében, hogy a munkaerőhiány állandósult az országban, valójában inkább a munkaerő pazarlása folyik.

„Gondolkodjunk nagyban, kezdjünk kicsiben és növekedjünk gyorsan” – ezt a mottót fogalmazta meg Níyrő Ferenc a digitalizáció és automatizáció kapcsán. Számos olyan szolgáltatás van, amely segít átvilágítani egy gyártói működést, és rámutat azokra a pontokra ahol érdemes fejleszteni. És ahol kell, ott lehet digitalizálni.

Mindenek előtt érdemes az energiaszerződéseket jobban áttekinteni

Az Oppenheim ügyvédi iroda képviseletében Dr. Bodák Zoltán, ügyvéd hosszútávú energiabeszerzési szerződésekről, más néven PPA szerződésekről tartott előadást. Számos lehetősége van a vállalatoknak, hogy különböző szerződési modellekben energiát vásárolhasson. Léteznek onsite és offsite szerződések, az esetek jelentős részében a vásárló és felhasználó nincs közvetlen kapcsolatban, hanem áramkereskedők végzik ezt a feladatot.

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer 2021-es bevezetésével ezek a kereskedők egyben kötelezettekké is váltak, amelyek úgynevezett Hitelesített Energiamegtakarítást, vagyis HEM-et vásárolhatnak, hogy a rájuk kirótt járulékot csökkenteni tudják. – mondta el Dr. Hanis Dávid, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere.

HEM-et úgy lehet előállítani, ha egy vállalat mérhető, auditálható energetikai beruházást valósít meg, és ezzel energiát takarít meg. Nemegészen egy hónapja indult el a hazai EKR tőzsde, ahol aukciós rendszerben lehet szabályozott körülmények között a HEM-eket adni-venni. Mivel egy HEM a legutóbbi jegyzések szerint 13000 forintot érnek, jelentős segítséget jelent a beruházások megtérülési idejének csökkentésében.

Hogy alakulnak át az energiabeszerzések az autóipari beszállítóknál?

Az előadásokat követő panelbeszélgetés résztvevői arra hoztak gyakorlati példákat, hogy az autóipari beszállítók hogyan alakították át energiabeszerzési- és felhasználási stratégiájukat az új kihívásoknak megfelelően.  Nagy Zsuzsa, az E.ON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatója szerint az áremelkedés az energiakereskedők számára is kiszámíthatatlan helyzetet jelentett. Sokat változtattak konstrukcióikon: egy gyár életében vállalhatatlan lenne egy 20-szoros energiaár-emelkedés. Az ügyfeleknek is meg kellett tanulni alkalmazkodni az új környezethez, ez sok edukációt, tanácsadást igényelt.

Az ügyvezető igazgató úgy látja, hogy a zöld átállás is érdemi kihívások elé állítja majd a magyar cégeket: az E.ON több ilyen zöld megoldást és a termékek skáláját is kínálja ügyfeleinek. Ezeknél kiemelten figyelnek a kevésbé felkészült ügyfelek igényeire is.

A fenntarthatósággal kapcsolatos termékek, szolgáltatások iránt óriási a kereslet, érdemes minden cégvezetőnek a lehető leghamarabb lépnie.

Szente Ferenc Zoltán, a Rehau- Automotive Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az egyik legnagyobb kihívást jelenti a cég működésében az energiaköltségek: az ellátásbiztonságot hosszútávú energiaszerződésekkel garantálják. Hozzátette: komoly kompromisszumokat kellett hozni a gyártás fenntartása érdekében. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy meg kellett fizetniük a 3-4-szeres energiaár-emelkedést.   

Berényi Gábor, a Smart Solar Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy intenzív edukáció szükséges az elmúlt években kialakult energiahelyzet kezelésére. Jelenleg az egyik legfontosabb kérdés a termékek karbonlábnyoma: a nagy gyárak kiemelten figyelnek erre a beszállítók szintjén is. is. A gyárak nagy léptékekben termelik meg a szükséges villamosenergiát saját céljukra, ezáltal csökkentik energiavásárlásukat, kitettségüket az energiapiacon. Ez a teljes piac egyik meghatározó trendje.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a digitalizációs fejlesztések az energiabeszerzések területén is jelentős hozzáadott értékkel bírnak.

Bálind János, a Bálind Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy a cég túlélése múlott azon, hogy ki tudják-e gazdálkodni a megemelkedett energiaárakat.

Bár már 2014 óta rendelkeztek két naperőművel, de felgyorsították az új napelemek telepítését. Ugyanakkor a jogalkotó részéről nagyobb rugalmasságra, és a betáplálás, rendszerhasználat szabályainak felülvizsgálatára lenne szükség.

Címlapkép forrása: Portfolio