Új finanszírozási utak a vidéki vállalkozásoknak - Kecskeméten folytatódott Portfolio és a KAVOSZ programsorozata

A Portfolio és a Kavosz közös országjárásának második állomásán, Kecskeméten a hazai kkv-k helyzete, kihívásai és finanszírozási lehetőségei kerültek fókuszba.  

Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta: bár a gazdasági környezet számos bizonytalanságot hordoz, a finanszírozás terén ma is bőséges a kínálat. A Széchenyi Kártya Program konstrukciói, a Kavosz megoldásai, valamint a Demján Sándor Tőkeprogram és a helyi vállalkozásfejlesztési alap olyan eszközöket jelentenek, amelyek képesek érdemi támogatást nyújtani a cégeknek. Ugyanakkor a vállalkozások részéről még mindig érzékelhető némi óvatosság a tőkeprogramok iránt, ezért az elnök arra biztatta a cégeket, hogy bátrabban éljenek a lehetőségekkel.

Hasonlóan vélekedett Weninger Richárd, a VOSZ Bács-Kiskun Vármegyei Szervezetének elnöke is, aki kiemelte: a térségben több mint 100 ezer vállalkozás működik, aminek 75%-a egyéni vállalkozó. A legnagyobb kihívást a biztos piac hiánya és az alultőkésítettség jelenti, ezért a rövid és hosszú távú finanszírozási lehetőségek kulcsfontosságúak. 

A szakember összehasonlításként említette, hogy míg Bács-Kiskun vármegyében mintegy 100 ezer vállalkozás működik, addig a hasonló mezőgazdasági jellegű osztrák tartományban, Burgenlandban mindössze 18 ezer, ennek ellenére az egy főre jutó GDP Burgenlandban több mint háromszorosa a Bács-Kiskun vármegyeinek, ami jól mutatja a hatékonyság növelésének szükségességét.  

A hatékonyság növelése nagyon fontos a vállalkozásoknak”

– hangsúlyozta az elnök. Hozzátette: a beruházási és forgóeszközhitelek alapvető szerepet játszanak a cégek stabil működésében. 

A VOSZ Bács-Kiskun Vármegyei Szervezetének elnöke arról is beszámolt, hogy a szervezet az elmúlt időszakban jelentős eredményeket ért el: taglétszámuk több mint 20%-kal nőtt, és hamarosan megnyitják vállalkozásfejlesztési irodájukat a kecskeméti Katona József téren. Az új iroda jogi, számviteli és finanszírozási tanácsadással is segíti majd a helyi vállalkozásokat. 

Weninger Richárd kiemelte: a Széchenyi Kártya Program keretében tavaly 25 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki Bács-Kiskunban, 836 jóváhagyott hitelkérelemmel támogatva a vállalkozások fejlődését.

Új stratégiát vezet be a KAVOSZ

A KAVOSZ Zrt. jelentős átalakuláson megy keresztül, és új jövőképet vázolt fel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozásának támogatására - mondta el előadásában Mészáros Ádám, a vállalat stratégiai és üzleti főigazgatóság vezérigazgató-helyettese. 

A szakember kiemelte, céljuk, hogy az elkövetkező időszakban új termékeivel és versenyképes megoldásaival olyan lehetőségeket teremtsen a kkv-k számára, amelyek pozitív hatással lesznek a gazdaságpolitikára is. 

A Széchenyi Kártya Program keretében jelenleg nyolc különböző terméktípust kínálnak, 1 millió forinttól 500 millió forintig terjedő finanszírozási lehetőségekkel. A KAVOSZ több mint 200 regisztráló irodával rendelkezik országszerte, ahol a vállalkozók tanácsadást és segítséget kaphatnak.

 Az ügyfelek megoszlását tekintve a likvid típusú hitelek és a fejlesztési hitelek a legkeresettebbek. A vállalati méret szerinti megoszlásban a mikro-, kis- és középvállalkozások dominálnak.

Mészáros szerint a hosszú távú tervezés legnagyobb akadályai között szerepel a piaci helyzet kiszámíthatatlansága, a felmerülő költségek növekedése, valamint a munkabérek emelkedése és a munkaerőhiány. 

 A KAVOSZ új irányai között ezért szerepel az alacsonyabb kamatkörnyezet kialakítása, új támogatott konstrukciók bevezetése, magasabb kockázatvállalás, digitalizáció és adminisztrációcsökkentés. Tervezik egy digitális időpontfoglaló rendszer bevezetését és AI alapú megközelítések alkalmazását az ügyintézés gyorsítására.

Akár 200 milliós önerőt is kaphatnak a vállalkozások

A Portfolio és a KAVOSZ közös kecskeméti fórumán dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója, igazgatósági tagja is előadott a vállalkozások finanszírozási lehetőségeiről és a Demján Sándor Tőkeprogram szerepéről.

A vezérigazgató szerint a kkv-k a magyar gazdaság gerincét adják, ugyanakkor számos növekedési, termelékenységi és likviditási problémával küzdenek, így a hitel- és tőkeprogramok kombinációja kulcsfontosságú. 

Az előadásban részletesen ismertette a Demján Sándor Tőkeprogram működését kiemelve, hogy a tőkebefektetések szokásosan magas hozamelvárással működnek, de a program állami hátterének köszönhetően kedvező, 5%-os kamatszint mellett biztosít forrást.  

“Az állam ugyanakkor nem szerez tulajdont a cégekben, az alapot teljes egészében a kamara irányítja” - hangsúlyozta 

A vállalkozások 100–200 millió forint közötti tőkejuttatást kaphatnak, amely önerőként is funkcionálhat. Fontos elem, hogy a program mindössze 1%-os tulajdonrészt kér a cégektől, szemben a piaci tőkebefektetők jóval magasabb igényeivel.

Dr. Bánfi hozzátette: a jelentkezés egyszerű online felületen keresztül zajlik, ahol a jogosultság gyorsan ellenőrizhető. A kamarai szerep hangsúlyos a folyamatban, hiszen a helyi szervezetek nemcsak pontoznak, hanem aktív tagjai a befektetési bizottságnak is. A döntést követően az igazgatóság jóváhagyása és a szerződéskötés következik. 

Az előadó külön kiemelte: céljuk, hogy a vidéki vállalkozások fajsúlyosabban vegyenek részt a pályázatokban, hiszen jelenleg a budapesti és Pest vármegyei cégek dominálnak a jelentkezők között.

A program tematikája folyamatosan bővül: a digitalizáció és zöld beruházások mellett már az akvizíciók, kivásárlások, generációváltások és forgóeszköz-finanszírozás is támogatható. Az NGM döntése nyomán a 100–200 millió forintos keretösszeg megemelése is várható, amely gyorsított eljárásban a korábban pályázó vállalkozások számára is elérhető lesz. 

Rekordszinten a BUX, de még van hova fejlődni

A fórumon előadott Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója is, aki hangsúlyozta: a tőzsde egy gazdaság erejének és innovációs képességének a tükörképe. Előadásában kiemelte, hogy a BUX index idén júniusban történelmi mérföldkőhöz érkezett, amikor elérte a 100 ezres szintet. Ez 1991 óta százszoros növekedést jelent, ami éves átlagban 14 százalékos teljesítménynek felel meg.

Tóth szerint ugyanakkor Magyarország még nem érte el a kívánt szintet, hiszen az elmúlt három évtizedben mindössze mintegy 150 cég lépett tőzsdére, míg például Dél-Koreában évente körülbelül 100 új vállalat jelenik meg a parketten. Hozzátette: a tőzsdére lépés nemcsak finanszírozási lehetőséget ad, hanem transzparens cégértéket, reputációt, üzleti bizalmat és menedzsmentösztönzési eszközöket is biztosít. 

A BÉT vezérigazgatója külön kiemelte a kisebb cégek számára létrehozott Xtend piacot, ahol eddig 26 vállalkozás jelent meg, sokan közülük zárt körű tőkeemeléssel gyűjtöttek jelentős forrásokat. Tóth Tibor szerint a tőzsdére lépés egy valódi szintugrást jelenthet a kkv-k számára, és bízik abban, hogy egyre több magyar cég él majd ezzel a lehetőséggel.

Európai szinten egyedülálló a Széchenyi Kártya Program

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Perlusz László a szervezet gazdasági fórumán hangsúlyozta: a vállalkozások sikerének alapja a folyamatos fejlődés mellett a bizalom, amely nélkül a finanszírozás és a beruházások sem működhetnek. 

Perlusz felidézte, hogy a VOSZ irodahálózata, valamint a több mint két évtizede működő Széchenyi Kártya Program stabil pillért jelent a hazai kis- és középvállalkozások számára.

A KAVOSZ-szal közösen működtetett konstrukció mára nemcsak Magyarországon, hanem európai szinten is egyedülálló.

A főtitkár kitért arra, hogy a VOSZ az elmúlt években számos krízishelyzetben tudott gyorsan reagálni: így született például a speciális hitelprogram a kisbenzinkutak megsegítésére a benzinárstop idején, illetve az útdíj-hitel a fuvarozók támogatására.  

Beszédében Perlusz kiemelte, hogy a VOSZ nemcsak finanszírozási, hanem digitális és szakmai támogatást is nyújt. A VOSZPORT alkalmazás, a beszállítói fejlesztési program, valamint a külpiaci képviseletek mind azt szolgálják, hogy a magyar vállalkozások erősebbek legyenek a hazai és nemzetközi versenyben.

A gazdaság stagnálása a legnagyobb probléma

Kecskeméten tartott előadásában Madár István, a Portfolio vezető elemzője hangsúlyozta: bár nincs államcsőd- vagy árfolyamválság-veszély, a magyar gazdaság három éve nem képes érdemben növekedni. Az elmúlt 12 negyedévből hétben visszaesés történt, a többiben stagnálás. 

A 2010-es évek 4–5 százalékos növekedéséhez vezető feltételrendszer alapjaiban változott meg: gyengébb a külső konjunktúra, akadoznak az uniós források, tartós a munkaerőhiány, a költségvetés kényszerpályán mozog, a járműipar pedig strukturális kihívásokkal küzd. 

Madár két lehetséges pályát vázolt fel: vagy átmeneti, ciklikus a visszaesés, vagy tartós, strukturális probléma áll fenn, amely hosszabb távon is fékezi a növekedést. A következő években emiatt inkább 1–3 százalékos növekedés várható, szemben a korábbi 4–5 százalékos ütemmel. 

Pozitívum, hogy a német és európai gazdaságpolitikai élénkítés, a vámháború bizonytalanságának mérséklődése, valamint a BMW, a BYD és a CATL új exportkapacitásai javíthatják a kilátásokat. Ugyanakkor az autóipar versenyképességi gondjai és az e-mobilitás lassú átállása továbbra ias kockázat. 

Az infláció mérséklődik, de a béremelkedés és a választási ciklus keresleti túlpörgése tartós árnyomást jelenthet, a jegybank ezért elsődlegesen az infláció letörésére koncentrál. 

„A befektetők akkor is bizalmat szavaznak egy országnak, ha a környezet romlik – de ehhez stabilitást kell sugározni” – zárta előadását.

Rugalmas finanszírozási kontrukciók a mikro - és kisvállalkozásoknak is

A Demján program egyik fontos jellemzője, hogy bár a forrás visszafizetendő, a konstrukció a vállalkozók számára rugalmas feltételeket kínál – emelte ki dr. Bánfi Zoltán a rendezvény zárásaként tartott panelbeszélgetésben.

„Évente kell fizetni a kamatot, és legkésőbb a hatodik év végéig vissza kell törleszteni a teljes összeget. Ez tehát nem vissza nem térítendő forrás, de fontos eleme, hogy a vállalkozók bármikor, a hat év alatt előtörleszthetnek díjmentesen” – hangsúlyozta.

Hozzátette: ha a futamidő alatt a vállalkozás élethelyzete indokolja, lehetőség van a forrás újrastrukturálására is. „Ilyenkor igyekszünk teljes mértékben támogatni a cégeket, akár más forrás bevonásával is. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ez egy visszafizetendő konstrukció, a vállalkozókat minden esetben ebbe az irányba buzdítjuk” – mondta.

Hidas Dávid, a Tikszó Kft. tulajdonosa kiemelte, hogy bár a hitelválasztás során elsősorban a pénzügyi tervezéshez és a működés fenntarthatóságához igazodtak, szempont volt a rugalmasság és az újrastrukturálhatóság is.

„Alapvetően cash flow alapon számolunk és tervezünk. Hosszú távon természetesen van pénzügyi stratégiánk, de az volt a fő szempont, hogy a működésünkből melyik az a hitelkonstrukció, amelyet ki tudunk gazdálkodni, és amely mellett fenntarthatóan tudunk működni” – fogalmazott.

A cég végül a Demján programot választotta, három fő tényező miatt.

Az egyik a futamidő volt, amely hosszabb, mint az összes többi hiteltermék esetében. A másik a kamat, amely bár nem a legalacsonyabb, de nincs jelentős eltérés más konstrukciókhoz képest. A harmadik pedig a visszafizetési rugalmasság, ami számunkra különösen fontos”

– összegezte.

Mint hozzátette, a vendéglátásban erős a ciklikusság és a szezonalitás, ami a hagyományos banki hiteleknél nehezen kezelhető.

„Egy banki terméknél minden hónapban fixen esedékes a tőke- és kamatrész. A Demján program esetében viszont ettől el lehet térni, és magunk választhatjuk meg a visszafizetés ütemét. Ez természetesen nem mentesít a konzervatív, prudens pénzügyi gazdálkodás alól, de számunkra nagy előny”.

Semmel Tamás társtulajdonos, ügyvezető elmondta, hogy a Tikszó Kft. a Demján program segítségével egy meglévő vendéglátóegységet vásárolt ki, ahol a korábbi tulajdonos a generációváltás miatt lépett vissza. A program lehetővé tette, hogy a cég átvegye az üzemeltetést, és folytassa az egység működését.

„A program módosításainak köszönhetően a vállalkozói igényekre gyorsan és rugalmasan tudtunk reagálni, és az NGM részéről is nyitott fülekre találtunk” – emelte ki.

Ahogy a Tikszó Kft. példája is mutatja,

A magyar KKV-szektor szereplői a vártnál felkészültebben kezelik a befektetési folyamatok jogi vonatkozásait

– hangsúlyozta dr. Halápi Dóra, a Halápi és Ivicsics Ügyvédi Társulás partnere.

„Arra számítottunk, hogy a legtöbb kérdés a befektetési és szindikátusi szerződések kapcsán érkezik majd, de gyakorlatilag a jogi megvalósítás fázisában már semmilyen kérdés nem jut el hozzánk. Ez részben az alapkezelő és a kamara mentorálásának köszönhető, részben pedig annak, hogy a társaságok képviselői sokkal felkészültebbek, mint feltételeztük” – mondta, hozzátéve, hogy a befektetési folyamat segíti a cégeket a „tőzsdeérettebbé” válásban is.

Kovács Bálint, a Stradamus Zrt. igazgatója hangsúlyozta, hogy a tanácsadók szerepe kulcsfontosságú a KKV-k pályázati és befektetési folyamataiban.

A szakember szerint a tanácsadók egyrészt erőforráshiány esetén segítenek a pályázati dokumentumok előkészítésében, másrészt támogatják a pénzügyi-üzleti tervezést és a szerződéses dokumentumok összeállítását, ami gyorsítja a folyamatot és kellő támaszt is nyújt a cégeknek.

Hozzátette: a vállalatok felkészültek, de számukra az időtényező kritikus. „A Demján Sándor Tőkeprogramban eddig 3-4 hónap alatt lezárható egy teljes folyamat, ami most különösen nagy előny” – összegezte.

Mészáros Ádám azt emelte ki a panelben, hogy a KAVOSZ célja, hogy a jövőben még inkább a mikro- és kisvállalkozások igényeire szabott finanszírozási megoldásokat kínáljon.

Egy közös platform kialakítása a cél, ahol a bankok, pénzügyi vállalkozások, a tőzsde és mi együtt tudunk reagálni a vállalkozók igényeire. Fontos, hogy megértsük őket, és megmutassuk, milyen lehetőségek közül választhatnak – legyen az hitel, tőkeprogram vagy más finanszírozási forma”

– mondta.

Hozzátette, hogy a Széchenyi Kártya Program eddig a kamatkörnyezet miatt volt különösen vonzó, de a jövőben a KAVOSZ szerepe abban lesz meghatározó, hogy olyan szegmenseket finanszírozzon, amelyeket a bankok nagyobb kockázat miatt nem vállalnak.

Tóth Tibor a pénzügyi tudatosság fejlesztésének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Elmondta: a cégek többsége elsősorban futamidőre és kamatra fókuszál, miközben kevésbé ismert számukra a kötvény- vagy tőzsdei finanszírozás. „A legjobb befektetés az, ha időt és energiát teszünk a tudásmegosztásba” – fogalmazott.

A tőzsde elsősorban azoknak a gyorsan növekvő, innovatív cégeknek lehet valódi alternatíva, amelyek kinőtték a banki finanszírozás kereteit.

„A legnagyobb kihívás ledönteni a falat, ami a tőkepiaci finanszírozás előtt áll. Ehhez edukációra, prezentációkra és minél több partner bevonására van szükség – a kamaráktól a bankokon át a kormányzati oldal támogatásáig” – zárta gondolatait.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ