Sopronban is bemutatták a kkv-knak összeállított finanszírozási csomagot

A Portfolio és a Kavosz közös országjárásának következő állomásán, Sopronban Magas Ádám, a Soproni Ipari és Kereskedelmi Kamara általános alelnöke beszélt a vállalkozások előtt álló kihívásokról és finanszírozási lehetőségekről.

Nyitó előadásában megemlítette, hogy Sopronnak különösen kiemelt szerepe van a kamara életében, hiszen 175 évvel ezelőtt itt alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, és alig egy hónapja egy országos rendezvény keretében ünnepelték ezt az évfordulót, ahol megidézték a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara múltját, szó volt a szervezet jelenéről és kijelölték azt is, hogyan szeretnék folytatni a kamarai munkát.

Annak idején a kamara azért jött létre, hogy a cégeket, kisebb vállalkozásokat segítse, illetve hidat képezzen a döntéshozók és a vállalkozók, kereskedők között, képviselje az érdekeiket. Ennek a rendezvénynek most szintén az a célja, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben a vállalkozásoknak segítséget nyújtson

– mondta nyitóbeszédében a Soproni Ipari és Kereskedelmi Kamara alelnöke.

A finanszírozási lehetőségek közül kiemelte a Széchenyi Kártya Programot, amely már több mint 20 éve elérhető a cégek számára, és az utóbbi években kifejezetten nagy segítségnek bizonyult a gazdasági szereplők számára.

Majd felhívta a figyelmet a 100 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor Tőkeprogramra: a kamara a Nemzetgazdasági Minisztériummal partnerségben történelmet írt a program létrehozásával, hiszen egy merőben új finanszírozási forma, egy új lehetőség a vállalkozások számára. Itt hangsúlyozta a rendezvény fontosságát is, amellyel – többek között – éppen a tőkeprogram bemutatása, megismertetése a cél, hiszen az új finanszírozási formával szemben egyelőre érezhető egyfajta óvatosság a vállalkozások részéről, amiben szerepe lehet az ismeretlenségtől való félelemnek is, de bátorította a cégeket a lehetőség kihasználására.

Ezt követően Tóth Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Győr-Moson-Sopron vármegyei szervezetének alelnöke beszélt arról, hogy a vármegye gazdasági súlya országos szinten is kiemelkedő, nemcsak mert az ország egyik legerősebb ipari és exportbázisa, de egyre inkább a szolgáltatások és a turizmus motorja is. Véleménye szerint a vármegye gazdasági sikerének kulcsa, hogy a nagy nemzetközi cégek és a kis – és középvállalkozások egymást erősítve vannak jelen a régióban, ez az együttműködés adja a térség stabilitását. A VOSZ feladata a vármegyében az, hogy a vállalkozások érdekeit képviselje, támogassa őket a forráshoz jutásában, és segítse azokat a párbeszédeket, melyekből minden szereplő profitálhat.

Az alelnök szerint

az energiaárak és a munkaerőhiány kérdése továbbra is égető a térségben, ezért a közelmúltban létrehoztak egy energiabeszerzési közösséget, és tájékoztató előadásokat szerveztek.

Tóth szerint az innováció és a digitalizáció területén is történtek komoly előre lépések, különösen Győr környékén, ahol az egyetem és a kutatóközpontok is aktívan együttműködnek a vállalkozásokkal. A vidéki kistelepüléseken működő cégeknek pedig azt üzente, hogy látogassák az ehhez hasonló eseményeket, ahol hozzáférhetnek a megfelelő pénzügyi és szakmai támogatásokhoz szükséges információkhoz, de várják őket új megyei szolgáltató irodájukban is a győri Széchenyi Egyetem Science Parkjában.

Tóth az előtte szólóhoz hasonlóan méltatta a Széchenyi Kártya Program előnyeit, amelynek köszönhetően az elmúlt 20 évben több ezer vállalkozás jutott forráshoz: „Ez a program egyszerre jelent biztonságot és fejlődési lehetőséget, és a mai gazdasági környezetben ez a két pillér talán a legfontosabb” – mondta.    

Mészáros Ádám, a KAVOSZ Zrt. Stratégiai és Üzleti Főigazgatóságának vezérigazgató-helyettese bemutatta a szervezet új vízióját, amelynek központi elemei a kockázat, a fejlődés és a jövő. „Egy vállalkozás életciklusában a finanszírozási források típusa és elérhetősége erősen függ a méretétől, kockázatoktól, és az adott cégnek a piaci pozíciójától, de azt mindenféleképpen szeretném leszögezni, hogy a KAVOSZ már a kezdeti stádiumban lehetőséget biztosít akár kezdő vállalkozásoknak ahhoz, hogy a vállalkozás ötleteit, elképzeléseit megvalósítsa” – mondta Mészáros és hozzátette, hogy a KAVOSZ célcsoportja a mikro-, kis és középvállalkozások. Az előadásból az is kiderült, hogy a szervezet a bankrendszerrel nagyon szoros együttműködésben tervezi a jövőjét, hogy azokon a pontokon tudjon megoldást nyújtani, ahol a bankrendszer adott esetben nem tud, vagy nem kíván finanszírozni.

A szervezet rendszeresen végez kutatásokat a vállalkozói igények felmérésére, amelyek alapján a piaci helyzet kiszámíthatatlansága, a munkabérek és a munkaerőhiány jelentik a legnagyobb kihívásokat a vállalkozások számára.

A Széchenyi Kártya Program 2024/25-ös összehasonlítása Győr-Moson-Sopron vármegyére vonatkozóan biztató képet mutat. Bár az utolsó negyedév még hátravan, a számok már most is kecsegtetőek, a vezérigazgató-helyettes bizakodó a 2025-ös kilátásokkal kapcsolatban. Az új termékek bevezetésével és a meglévő programok fejlesztésével a KAVOSZ növekedést tervez a következő évben.

A szervezet idén strukturális átalakításon megy keresztül, amely keretében több fontos mérföldkövet tűztek ki és értek el már az idei évben. Ezek közé tartoznak az alacsonyabb kamatok, új támogatott konstrukciók bevezetése, valamint számos termékfejlesztési javaslat, amelyeket a vállalkozókkal közösen dolgoztak ki. A jövőbeli tervek között szerepel a magasabb kockázatvállalás, a digitalizáció fejlesztése, az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint az ügyfélélmény és az üzleti hatékonyság javítása.

A KAVOSZ különös figyelmet fordít a digitalizációra, miközben megőrzi személyes kapcsolatát a vállalkozókkal. A szervezet országszerte több mint 200 regisztráló irodával rendelkezik, amelyek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a VOSZ hálózatán, valamint saját KAVOSZ irodákon keresztül érhetők el. Ezek az irodák jelentik az első kapcsolódási pontot a vállalkozók és a finanszírozási lehetőségek között.

A hiteligénylési folyamat jelenleg több lépésből áll: a vállalkozó felkeresi a regisztráló irodát, megtörténik az igényfelmérés, majd a dokumentáció első szakasza. Ezt követi a banki kockázatfelmérés, majd a szerződéskötés és a folyósítás. A KAVOSZ célja, hogy ezt a folyamatot jelentősen felgyorsítsa, és

a jövőben 8-9 hét alatt a vállalkozó számláján legyen a finanszírozási összeg. Ennek érdekében mesterséges intelligenciát és egyéb informatikai fejlesztéseket is terveznek bevezetni.

A KAVOSZ jövőbeli szerepét négy fő kérdés mentén határozták meg: ki finanszíroz, kit finanszíroz, mit finanszíroz és hogyan teszi ezt meg. A szervezet víziója szerint az ügyfelek, a KAVOSZ, a pénzügyi szolgáltatók és a bankok szimbiózisban kell hogy együttműködjenek a vállalkozások sikere érdekében. A cél, hogy a vállalkozókat a megfelelő finanszírozási lehetőségek felé tereljék, legyen szó banki finanszírozásról, KAVOSZ-hitelprogramokról, tőkebevonásról vagy egyéb alternatív megoldásokról.

Új lehetőség a hitellel túlterhelt KKV-k számára

A Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) néhány hónappal ezelőtt indult el, az első befektetési döntést április 9-én hozták meg. A program azóta jelentős érdeklődést váltott ki: eddig 1500 érdeklődő jelentkezett, közülük 450-en feleltek meg a jogosultsági kritériumoknak, és már közel 100 befektetési döntés született – mondta előadásában Ács Zoltán az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgató-helyettese.

A program egy 100 milliárd forint keretösszegű kezdeményezés, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium az MFB-n keresztül biztosít az MKIK Tőkealap-kezelőnek, amely aztán elosztja a forrásokat az arra jogosult és pályázó vállalkozások között. De miért érdemes egy vállalkozásnak tőkeprogramot igénybe vennie hitel helyett? A bankok jelenleg tele vannak pénzzel, mégsem tudják kihelyezni ezeket a forrásokat. Ennek egyik fő oka, hogy számos KKV már túl van terhelve hitellel.

Ha megvizsgáljuk a KKV-k tőkeszerkezetét, sok esetben látható, hogy ez a probléma akár a 90-es évek óta fennáll, ami jelentősen korlátozza a további hitelfinanszírozási képességüket. A tőke tulajdonképpen az az alap, amire építkezni lehet - ha a tőkehelyzet nem megfelelő, hiába fordul a vállalkozó a kereskedelmi bankjához, nem fog további finanszírozást kapni

– mutatott rá a problémára Ács.

A Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) és a hagyományos banki finanszírozás között jelentős szemléletbeli különbség van. Míg a banki hitelnél a minősítéskor elsősorban a múltat vizsgálják, a múltbeli teljesítmény alapján döntik el, hogy adható-e finanszírozás vagy sem, addig a tőkefinanszírozás sokkal inkább a jövőbe tekint. A DSTP esetében a múltbeli adatok vizsgálata mellett azt is elemzik, hogy a vállalkozó rendelkezik-e a megfelelő tudással és kompetenciával tervei megvalósításához.

A program keretében 100-200 millió forint közötti összegre lehet pályázni. A folyamat egyszerű: a vállalkozás regisztrál a demjansandortokeprogram.hu oldalon, feltölti a projektjét, és az adószám megadásával azonnal visszajelzést kap arról, hogy megfelel-e a jogosultsági kritériumoknak. Ezek a kritériumok:

• éves 300 millió forintos nettó árbevétel az elmúlt két év átlagában,
• legalább két fő foglalkoztatott,
• vagy Zrt. formában működő vállalkozás,
• és legalább két lezárt üzleti év

A DSTP egyik legfontosabb előnye a hitelekkel szemben, hogy általában nem kér fedezetet vagy biztosítékot. A program keretében az MKIK tőkealap-kezelő egy ázsiós tőkeemeléssel 1% tulajdonrészt szerez a cégben, és tagi kölcsönt nyújt. Fontos hangsúlyozni, hogy nem az állam, hanem a vállalkozók érdekvédelmi szervezete, a kamara tulajdonában álló tőkealap-kezelő lesz a tulajdonos, ráadásul nagyon korlátozott jogokkal, és csak addig, amíg a tagi kölcsönt a cég vissza nem fizeti.

A finanszírozás 6 éves futamidejű, évi 5%-os kamattal, ami jóval a piaci banki átlag alatt van. A tőkeösszeget a futamidő végén egy összegben kell visszafizetni, tehát nincs havi törlesztőrészlet, csak éves kamatfizetési kötelezettség. Ez az úgynevezett "alárendelt kölcsöntőke" konstrukció, ami azt jelenti, hogy a banki hitelek alá rendelődik, és saját tőkének, illetve önerőnek is elfogadható bankhitelhez vagy GINOP pályázathoz.

A tőzsde nem csak a nagyfiúknak való

Amikor egy vállalkozás eléri azt a méretet, hogy már kimaxolta a banki kereteit, akkor jöhetnek az értékpapír-kibocsátások, amelyek lehetnek kötvények vagy részvények, akár zártkörű, akár nyilvános formában. „A tőzsde a nyilvános értékpapír-kibocsátás és -kereskedés terepe, és sokkal több magyar vállalkozás lenne képes megjelenni a Budapesti Értéktőzsdén, mint azt sokan gondolnák: ez a szám több százra tehető, ha csak a méretbeli alkalmasságot nézzük, de természetesen más szempontok is fontosak a tőzsdére lépéshez” – mondta előadásában Nagy Péter Gábor, a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. igazgatója, aki szerint ha egy vállalkozás már megismerkedett a tőkefinanszírozással és tovább szeretne lépni, akkor a részvénykibocsátás is szóba jöhet. A tőzsdei finanszírozás különösen alkalmas az innovációhoz, felvásárlásokhoz, gyors növekedéshez és hosszú távú tervek megvalósításához.

A tőzsdével kapcsolatban sok vállalkozóban élnek tévhitek és félelmek, sokan úgy gondolják, hogy túl sok mindent kell tenni a tőzsdei kritériumoknak való megfeleléshez, nem elég nagyok, átláthatóvá kell válniuk, több lesz a papírmunka, és túl sokan fognak figyelni rájuk. A Budapesti Értéktőzsde vezetői évente legalább 100 középvállalati vezetővel találkoznak személyesen, és igyekeznek lebontani ezeket a mentális akadályokat.

A BÉT 2016 óta stratégiai célként kezeli a hazai középvállalati szektor fejlesztését, függetlenül attól, hogy az adott cég tervez-e tőzsdére lépni. Minden évben megjelenik a BÉT50 kiadvány, amely 50 sikeres vállalatot mutat be, de rendszeresen szerveznek klubeseményeket és workshopokat a középvállalatok számára, ahol aktuális témákról, különösen a finanszírozási lehetőségekről esik szó. 

A tőzsdére lépésnek számos előnye van, amelyek közül kiemelkedik az üzleti bizalom növekedése. Sok középvállalati vezető számolt be arról, hogy miután nyilvánosan működő részvénytársasággá váltak, jelentősen javult a megítélésük a bankoknál, beszállítóknál, vevőknél és külföldi partnereknél, olyan ajtók nyíltak meg előttük, amelyek korábban zárva voltak. Emellett a tőzsde kiváló lehetőséget kínál a kulcsemberek megtartására és motiválására, hiszen tulajdonrészt lehet nekik juttatni, ami által még inkább magukénak érzik a cég céljait, miközben a kontroll továbbra is az eredeti tulajdonosnál marad.

A Budapesti Értéktőzsde létrehozta az Xtend és XBond piacokat, amelyek egyszerűbb feltételekkel teszik lehetővé a közepes méretű vállalkozások számára a tőzsdére lépést részvénnyel vagy kötvénnyel. Az elmúlt években több mint 25 társaság jelent meg az Xtend piacon, amely a feltörekvő vállalatok középpiaca.

Tőzsdére lépéskor a cégek több százmillió vagy akár egymilliárd forint friss tőkét tudtak bevonni, általában 5-20% közötti új tulajdonosi részesedés kibocsátásával, így a döntő többség továbbra is az eredeti tulajdonosi körnél maradt.

„A tőzsde olyan, mint egy svájci bicska: sokféle eszközt kínál, és minél többet használ ki ezekből egy vállalkozás, annál hasznosabb számára a tőzsdei jelenlét, és ami a legfontosabb: nem csak a nagyfiúknak való, hanem a középvállalkozások számára is elérhető és hasznos finanszírozási és növekedési lehetőség kínál” – tette hozzá Nagy.

Ezt követően Vörös Gubica Zsanett, a VOSZ Szolgáltatásfejlesztési és Projekt igazgatója mutatta be a szervezet működését, amely három alappillérre épül. Az első az érdekképviselet és érdekvédelem, amely a kis- és középvállalkozások problémáit közvetíti a döntéshozók felé, és javaslatokat tesz a vállalkozások működésének megkönnyítésére. Ez a tevékenység mind országos, mind vármegyei szinten zajlik, hogy a helyi sajátosságokat is figyelembe vehessék.

A második fontos terület a társadalmi felelősségvállalás és a kulturális misszió, amely leginkább a Príma díjátadó gálák formájában ismert a nagyközönség számára. Ezeken az eseményeken számos helyi és országos kiválóságot díjaznak, ez a rendezvénysorozat jelenleg is aktív, minden vármegye szervezi a saját VOSZ rendezvényeit. A harmadik pillér a szolgáltatások és vállalkozásfejlesztés, amelynek kiépítése körülbelül másfél éve kezdődött el. Ennek célja egy olyan országos hálózat kiépítse, amely az ország különböző pontjain működő helyi vállalkozásokat is segíteni tudja.

A VOSZ 2021-ben jelentős megújuláson ment keresztül, és a 2022-2026 közötti időszakra számos célt tűzött ki. A következő időszakban a vállalkozásfejlesztési tevékenység kerül fókuszba, amelyet két irányban kívánnak tovább fejleszteni. Az egyik az online tér, ahol a Voszport nevű digitális portál áll a vállalkozások rendelkezésére. Ez a platform különösen az induló, 1-5 éve működő vállalkozások számára hasznos, alapfunkciói között szerepelnek számlázók, banki tranzakciók kezelése és különböző kalkulátorok, amelyek megkönnyítik a vállalkozók mindennapi munkáját.

A másik fejlesztési irány a személyes jelenlét erősítése a vármegyei irodákban, amelyekből már 19-ben várják az ügyfeleket és folyamatosan növekszik a hálózat.

Jelen pillanatban ilyen kedvező konstrukció nincs a piacon

– mondta Mészáros Ádám, a KAVOSZ Zrt. Stratégiai és Üzleti Főigazgatóságának vezérigazgató-helyettese, a Széchenyi Kártya Programról az előadásokat követő panelbeszélgetésen, de hozzátette, hogy ennek ellenére sok vállalkozás esetében még mindig él az a beidegződés, hogy "a hitel az nem jó", pedig szerinte anélkül fejlődni rendkívül nehéz.

A magyar hitelbővülés tavaly mindössze 2,1 százalékos volt, miközben a régióban átlagosan 8 százalékos növekedést tapasztaltak. Ez azt jelenti, hogy bőven lenne tér a növekedésre, és a bankoknál is rendelkezésre áll a szükséges pénz. A probléma egyik okát a vállalkozások tőkeszerkezetében látja Ács Zoltán az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgató-helyettese, amit célzott programokkal lehet javítani, de ennél is nagyobb gond a keresleti hiány: a vállalkozók nem akarnak hitelből finanszírozni, mert bizonytalanok abban, hogy lesz-e vevő a termékeikre.

A magyar megtakarítási ráta az Európai Unióban a legmagasabb, és az elmúlt öt évben mindig a top 3-ban volt. Ez azt jelenti, hogy a magyarok félretesznek, nem vesznek fel hitelt, óvatosak – ami viszont gátolja a növekedést, hiszen kockázatvállalás nélkül nehéz előrelépni. Ebben a helyzetben jelenthetnek megoldást a tőkeprogramok, amelyek az alapokat erősítik meg, és lehetővé teszik, hogy egy alapkezelő részesedést szerezzen a céltársaságban. Az ilyen típusú programok célja, hogy segítséget nyújtsanak a vállalkozásoknak, megtámasszák a cégeket, és erősítsék a kockázatvállalási hajlandóságot.

Ha ez a szemléletváltás sikerül, akkor a hitelfinanszírozás is növekedésnek indulhat, akár a KAVOSZ-on keresztül, akár más piaci szereplőkön keresztül, ami beindíthatja a gazdaságot

– tette hozzá Ács.

A tőzsdére lépés pedig nem csupán a finanszírozási lehetőségek bővítését jelenti, hanem a vállalat hosszú távú fennmaradásának és fejlődésének egyik kulcsa lehet – ezt már Nagy Péter Gábor, a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. igazgatója mondta, és hozzátette, hogy a sikeres tőzsdei szerepléshez szükséges, hogy ne a tulajdonos írja a számlákat, hagyja jóvá az utalásokat vagy intézze a beszerzéseket, hanem ezekre a feladatokra megfelelő szakemberek álljanak rendelkezésre. Természetesen a pénzügyi mutatók is alapvető fontosságúak: egy profitábilis, jó árbevétellel – akár már 1-2 milliárd forinttal, vagy még kevesebbel is – és növekedési potenciállal rendelkező cég lehet alkalmas a tőzsdei megjelenésre. A befektetők azonban nemcsak a számokat vizsgálják, hanem azt is, hogy ki irányítja a céget, milyen a vállalat stratégiája, felépítése, folyamatai, és képes-e rendszeres, megfelelő minőségű információt nyújtani a működéséről.

A tőzsdei jelenlét további előnyöket is kínál: lehetőséget ad versenytársak felvásárlására vagy generációváltó cégek átvételére, amihez komoly finanszírozásra lehet szükség. Fontos kiemelni, hogy a családi cégek is lehetnek tőzsdei vállalatok – Nyugat-Európa tőzsdéin számos ilyen példát találunk, mint a BMW vagy a Bosch, amelyek részben ma is családi tulajdonban vannak.

A kis- és középvállalkozások számára kulcsfontosságú a megfelelő finanszírozási stratégia kialakítása, amelyben a különböző források nem versenytársai, hanem kiegészítői egymásnak. A kisebb cégek esetében is láthatunk példákat arra, hogy akár 100-200 millió forintos tőkebevonás is megvalósulhat egy-egy körben, ami jelentősen erősítheti a vállalkozás tőkehelyzetét.

Én azt gondolom, hogy ezek a dolgok egymásra épülnek, tehát bankhitel, államilag támogatott források, Demján Sándor Tőkeprogram, potenciálisan tőzsdére lépés - ezek nem egymással versenyeznek, ezek egymást kiegészítik

– mondta a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. igazgatója.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ