Több évtizedes orvosi tévhit dőlhetett meg a mogyorófélék fogyasztásáról

A magyar kutatók kilenc korábbi tanulmány eredményeit vonták össze, összesen több mint kétmillió személy-évnyi megfigyelési adattal. Az elemzés a földimogyorót, a mandulát, a diót, a pisztáciát, a napraforgó- és a szezámmagot, valamint egyes vizsgálatokban a kukoricát és a pattogatott kukoricát is értékelte.

Az összesített adatok nem mutattak ki kapcsolatot a magvak fogyasztása és a divertikulitisz kialakulása között.

A divertikulózis a vastagbél falán kialakuló, kisméretű kitüremkedések, úgynevezett tasakok jelenléte, amelyek többnyire tünetmentesek. Ha ezek begyulladnak, divertikulitisz alakul ki, amely hasi fájdalmat, lázat és emésztési panaszokat okozhat. Szövődményként tályog, bélátfúródás vagy akár bélelzáródás is felléphet.

"Évtizedeken át azt tanácsolták a divertikulózisban szenvedőknek, hogy kerüljék a mogyoróféléket és a magvakat, mert szakmai körökben úgy vélték, hogy az apró darabok a bélfal tasakjaiba szorulhatnak és gyulladást okozhatnak, pedig ezt semmilyen komoly bizonyíték nem támasztotta alá" – nyilatkozta Konstantinos Voniatis, a publikáció vezető szerzője, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának rezidense. "Bár az utóbbi években több kutatás megkérdőjelezte ezt a hiedelmet, a betegek ma is gyakran kapnak ellentmondásos tanácsokat. Vizsgálatunk összefoglalja a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és segíthet végleg tisztázni ezt a mítoszt."

A kutatócsoport komplex módszertannal értékelte az adatokat. Felmérték a bevont tanulmányok minőségét és a lehetséges zavaró tényezőket, majd statisztikai modellekkel becsülték a kockázatot a magfogyasztási szokások függvényében. Külön figyelmet fordítottak arra, hogy a rendszeres magfogyasztók gyakran egészségtudatosabb életmódot folytatnak, és több rostot, illetve zöldséget fogyasztanak.

Az előzetes eredmények szerint a rendszeresen magvakat fogyasztók körében mintegy 11 százalékkal ritkább volt a divertikulitisz, mint azoknál, akik nem ettek ilyen ételeket, ám ez az összefüggés statisztikailag nem bizonyult meggyőzőnek. Amikor az elemzés az általános táplálkozási mintázatot is figyelembe vette, a védő hatás erősödött: 25 százalékos, statisztikailag igazolt kockázatcsökkenés mutatkozott.

A mennyiségi összefüggések alapján már heti két alkalommal, alkalmanként körülbelül 28 gramm mogyoró vagy mag elfogyasztása is nagyjából 5 százalékos kockázatcsökkenéssel járhat.

A kilenc bevont kutatásból hat védő hatásról számolt be, kettő nem talált kapcsolatot, egy pedig növekvő kockázatot jelzett. Utóbbi a bételdió rágását vizsgálta, amely nem hasonlítható az általános magfogyasztáshoz, ezért a jelen összegzésben nem vették figyelembe.

A szemléletváltást egy 2008-ban közölt amerikai vizsgálat indította el. A több mint 47 ezer férfit követő tanulmány elsőként cáfolta a mogyoró- és a pattogatott kukorica fogyasztása, valamint a divertikulitisz közötti feltételezett kapcsolatot.

A jelenlegi szakmai ajánlások, köztük az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság és a Brit Egészségügyi és Ellátási Kiválósági Intézet irányelvei, egyértelműen kimondják: tünetmentes időszakban a divertikulózisban szenvedőknek nem szükséges kerülniük a dióféléket, a magvakat vagy a pattogatott kukoricát.

A divertikulózis gyakorisága az életkorral meredeken nő: az 50–59 éves korosztályban 15–30 százalékos, 70 év felett pedig akár 60 százalékos is lehet az érintettség. A nemek között nincs érdemi különbség az előfordulásban, ugyanakkor az életkori megoszlás régiónként és nemenként eltérhet. Az érintettek mintegy 10 százalékánál alakul ki élete során gyulladásos epizód.

A divertikulitisz megelőzésében továbbra is a rostban gazdag étrend – beleértve a mérsékelt mogyorófogyasztást –, a rendszeres mozgás, az egészséges testsúly, a dohányzás kerülése és a tünetek követése a legfontosabb

– hangsúlyozta Voniatis.

Akut gyulladás esetén elengedhetetlen az orvosi konzultáció. A szakember határozza meg a szükséges terápiát, beleértve a diétás előírásokat és az esetleges antibiotikumkezelést. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredmények végleges megerősítéséhez további vizsgálatok szükségesek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images