Szinte garantált elhelyezkedés és piaci igényekre hangolt új szakok — Miért érdemes a Corvinusra jelentkezni?

Milyen lépések segíthetnek abban, hogy egy egyetemi jelentkezés előtt álló középiskolás pár hét alatt leszűkítse a szóba jöhető szakok körét? Miben kínál ma a Corvinus többet a hazai és külföldi riválisokhoz képest?

Alapszakon a kiindulópont egyszerű: azt az irányt válaszd, amit szeretsz és amiben jó vagy, mert elengedhetetlen, hogy a diák szeresse azt, amit csinál, amit tanul.

A szülő támogatása fontos, de én a különböző rendezvényeken – például az Educatio Kiállításon – mindig azt kérem a szülőktől, akik beszélgetni szeretnének velem a gyermekük pályaválasztásáról, hogy ezen a beszélgetésen mindig legyen ott a gyermekük is. A diáknak kell ugyanis motiváltnak lenni, energiát fektetni a tanulásba.

Tájékozódni rengeteg csatornán lehet, vannak nyílt napok, a már említett Educatio Kiállítás, az egyetemi honlapok, közösségi felületek, érdemes igénybe venni a Corvinus hivatalos érettségi felkészítőjét, amit a Studium Generale diákszervezetünk gondoz, és amely keretében corvinusos hallgatók ingyen készítenek fel érettségire középiskolásokat, és próbaérettségire is van lehetőség, ráadásul az ezen való részvételnek nem feltétele, hogy valaki a Corvinusra jelentkezzen.

Az alapszakjainkat úgy építjük fel, hogy legyenek célzott pályák – mint például a Pénzügy és számvitel vagy a Nemzetközi tanulmányok –, és legyen generalista belépő is, mint a Gazdálkodási és menedzsment, ahol a hallgatók megtanulják az üzleti-gazdasági alapokat, tanulnak közgazdaságtant, marketinget, pénzügyet, számvitelt, menedzsmentalapokat, és emellett a soft skilleket – mint a kommunikáció, problémamegoldás, kritikus gondolkodás, csoportban dolgozás és együttműködés – is fejlesztjük. Harmadéven jön a specializáció, ami természetes híd a mesterszakok felé, mert addigra a diák már érzi, hogy az üzleti területen belül – ami nagyon széles spektrum – mi érdekelné, már tudja, hogy inkább a fenntarthatóság, a digitális marketing vagy stratégiai terület felé haladna. A társadalomtudományok területén ugyanilyen generalista alapszak a PPE (Filozófia, politika, gazdaság), ahol a társadalmi, gazdasági alapok jól visszatükrözik a szak multidiszciplináris jellegét, és elvégzése után számos mesterszakra lehet továbblépni.

A mesterszak egy kicsit más, hiszen a hallgatóknak már van elképzelésük, mivel szeretnének foglalkozni, milyen területen tudják elképzelni a jövőjüket. 

A mesterképzés a vezetői létre készít fel. Lehet alapszak után azonnal dolgozni és karriert építeni, de pár év múlva a mesteren végzettek lesznek az ő főnökeik – ezért kínálunk akár egyéves mesterprogramokat is, mert egy mesterdiplomával jobbak a karrierlehetőségek.

Ahhoz, hogy valaki megtalálja a számításait az életben, nem csak szakmailag kell sikeresnek lenni, de a magánéletben is. Épp ezért figyelünk a jóllétre is, biztosítunk mentálhigiénés és pszichológiai segítséget, és elérhető a nemzetközileg díjazott Navigátor tanácsadási rendszer, amely a hallgatók egyetemi és karriertervezését segíti: egy személyiségteszt kitöltése alapján személyre szabott ajánlásokat ad tantárgyakhoz, diákszervezetekhez és karrierutakhoz, de egy szakpszichológus is kiértékeli és feltérképezi, mik az adott hallgató erősségei, átbeszélik, hogy mivel is szeretne foglalkozni, és ahhoz mely képességeit kell erősítenie. Ehhez a Mentor+ Program keretében mentorálási és tanácsadási segítséget is kap.

Nyelvválasztásnál mesteren mindenképp angolt ajánlok, és nem kell félni az angol nyelvű alapképzéstől sem. Ma már minden negyedik felvett hallgatónk külföldi, az egyetem közege pezsgő és valóban nemzetközi – sokszor több az angol szó, mint a magyar. Nem feltétlenül kell tehát külföldre mennie annak, aki színvonalas nemzetközi oktatást szeretne.

Tavaly azt nyilatkozta a Portfolio-nak, hogy "ez a diploma 1,5-szer többet ér, mint más hasonló, gazdasági és társadalomtudományi diplomák". Milyen adatokon és milyen módszertannal jött ki ez a bérprémium?

Ezt továbbra is tartom, már csak azért is, mert ezek a mutatók lassan változnak. A diplomás pályakövető rendszer, a DPR, amelyet az Oktatási Hivatal koordinál, két pillérre épül. Van egy sztenderdizált kérdőív, amelyet az egyetemek a végzett hallgatóikkal töltetnek ki, az adatokat központilag elemzik, és ehhez az Oktatási Hivatal a NAV adatbázisából a jövedelmi adatokat is hozzárendeli. Ha ezt összekapcsoljuk azzal, hogy ki, mikor és melyik szakon végzett, hol dolgozik, milyen karriert futott be, akkor teljesen objektív, tényadatokon nyugvó képet kapunk.

A diplomantul.hu oldalon egy jól áttekinthető felületen bárki megnézheti, hogy egy adott egyetem adott szakján a három és hét éve végzettek mennyit keresnek átlagosan és mennyi idő alatt tudtak elhelyezkedni. Innen jön az a megállapítás is, hogy a corvinusos diploma prémiumot jelent, nagyjából ötven százalékkal többet keresnek az életpályán, mint a hasonló területen végzettek átlaga.

Az elhelyezkedési mutatók is beszédesek. Lényegében minden évfolyamnál az derül ki, hogy a friss diplomások egy hónapon belül munkát találnak, és a saját végzős kérdőíveink szerint sokan már a záróvizsga idején tudják, merre mennek tovább, mesterszakra készülnek, vagy már meg is van az állásuk.

Mekkora volt 2025 szeptemberében az ösztöndíjas hallgatók aránya az alap‑ és mesterképzésben, és hogyan változott ez az előző szemeszterekhez képest?

Tradicionálisan a Felvi.hu-n keresztül felvett hallgatók nagyjából nyolcvan százaléka Corvinus ösztöndíjas, ennyien részesülnek térítésmentességben, és ez az arány idén is megmaradt annak ellenére, hogy összességében több diákot vettünk fel.

Tavaly 1546 hallgató jutott be, közülük 1257 kapott ösztöndíjat. Idén negyedével több, 1929 felvettünk van, közülük 1540-en részesülnek Corvinus ösztöndíjban, ami ismét nyolcvan százalékot jelent. Nagyságrendileg ilyen arányok várhatóak a következő tanévre is,

és ennek meghatározása a Corvinus fenntartójának a feladata, nem az államé, hiszen az egyetem alapítványi finanszírozásban működik, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosítja a térítésmentességet adó Corvinus Ösztöndíjakat a hallgatók számára.

A tandíjat fedező Corvinus Ösztöndíj miben más, mint az állami ösztöndíj? Milyen kiegészítő támogatások érhetők el például lakhatásra és megélhetésre? Milyen feltételekkel és milyen mértékben hozzáférhetők ezek?

A Corvinus Ösztöndíjra ugyanúgy a Felvi.hu-n kell ösztöndíjas helyre jelentkezni, mint az államira. Például egy nappali tagozatos alapképzésre, ösztöndíjas helyre a Corvinus esetében is az ANA jelölést kell választani.

Régebben a Corvinus Ösztöndíj egy évre szólt, és az első év végén rangsoroltuk a hallgatókat szakonként és évfolyamonként. Ha száz felvettből nyolcvan volt ösztöndíjas, a legjobb nyolcvan kapta újra, az alsó húsz pedig fizetett. Ebből az jött vissza, hogy ez sokaknak bizonytalanságot okoz, mert nem csak a saját teljesítményüktől függött az ösztöndíj megtartása, hanem a többiekétől is. Ezért változtattunk.

Aki 2026-ban kezd, már egy kiszámíthatóbb rendszerben tanul. Az első év végére el kell érni legalább 3,8-as átlagot és a 60 kredites éves tervből 54-et. Vagyis, ha valakinek egy 6 kredites tárgy nem sikerül, még mindig megtarthatja az ösztöndíját. Ezt mindenki előre tudja, így az első év az alkalmazkodásról és a ritmus felvételéről szól. Alapszakon a versenyes átsorolást csak a második év után csináljuk. Ha valaki nem tudja hozni a 3,8-as átlagot vagy az 54 kreditet, a felszabaduló helyekre a dékán pályázatot ír ki. Így azok is ösztöndíjas státuszba kerülhetnek, akik eredetileg önköltségesek voltak. Az elbírálásnál nézzük a tanulmányi eredményt, figyelembe vehetjük a szociális helyzetet, a Corvinus közösségéért végzett munkát vagy a sportteljesítményt. Nem csak teljes, hanem részösztöndíj is adható, amikor a tandíj felét vagy akár többet is átvállaljuk.

A tanulmányi ösztöndíj a jól teljesítőknek szól. Egy félévre vonatkozóan jellemzően havi 40 ezertől nagyjából 80-90 ezer forintig terjed, és általában feltétel, hogy egy félév alatt legyen meg a 30-ból legalább 23 kredit és minimum 3,8-as átlag.

Szociális ösztöndíj is elérhető. A rendszeres támogatás a helyzettől függően havi 29 ezertől akár 145 ezer forintig mehet. Rendkívüli szociális ösztöndíjat is adunk, ha menet közben történik kedvezőtlen változás, ez egyszeri 150-175 vagy 200 ezer forint lehet. Van kollégiumi szociális támogatás is, ahol rászorultság alapján a kollégiumi díj ötven vagy akár száz százalékát átvállaljuk, így a lakhatás is biztosabb.

Tudományos ösztöndíjra pontozásos rendszerben lehet pályázni.

Aki tudományos diákköri munkában vagy egyetemi kutatócsoportban dolgozik, pontokat gyűjt, és néhány tízezertől körülbelül kétszázezer forintig kaphat támogatást.

Közéleti és diákszervezeti ösztöndíj is van. Több mint 30 akkreditált diákszervezet és hét szakkollégium működik, a kereteket a létszám és a tevékenység alapján osztjuk el, és a hallgatói normatíva akár másfélszeresét is megkaphatja az, aki itt érdemi munkát végez. Emellett ott vannak az országos lehetőségek, például a Bursa Hungarica. Működik demonstrátori rendszer is, ahol a hallgatók tanszékek és intézetek mindennapjaiba kapcsolódnak be, szakmai támogatást nyújtanak és ezért demonstrátori munkadíjat kapnak.

A hallgatók részt vehetnek egyetemi projektekben diákmunkában is. Amikor új szakot hozunk létre vagy megújítunk egy meglévőt, csapatban dolgozunk, ahol ott van a szakfelelős, a meghatározó tárgyakat oktató tanárok, végzett hallgatók és jelenlegi diákok. Aki ebben a munkában benne van, valós feladatokból tanul, projektmenedzseri munkát végez, és közben pénzt is keres.

Külön fókuszálunk azokra a középiskolásokra is, akik még nem hallgatóink, de tehetségesek, ugyanakkor anyagi nehézségekkel küzdenek. Ha nem kerülnének be az idei felvételivel a felsőoktatásba, jelentkezzenek az Illyés Gyula programunkba, amely egy tanéven át ad oktatást és teljes ellátást, kollégiummal. Itt nem is feltétel, hogy a Corvinust célozzák meg. Illetve december 20-ig várjuk a középiskolások jelentkezését a Szabó Kálmán Tehetségprogramba is, amely az idei felvételijüket segíti, majd több százezer forintos támogatást biztosít.

Az egyetem stratégiája a "nemzetköziesedést", a nemzetközi sikerességet helyezte fókuszba. Mekkora ma a külföldi hallgatói arány? Milyen konkrét mutatókkal mérik a stratégiában meghatározott célok előrehaladását, és pontosan mit értenek nemzetközi siker alatt?

Amikor 2019–2020-ban elindult az átalakulás, már akkor lefektettük a 2030-ig szóló, hosszú távú stratégiánkat. Kijelöltük, hová akarunk eljutni, és ennek kezdettől meghatározó pillére a nemzetköziesedés. 2024 nyara mérföldkő volt, nemzetközi rektorunk érkezett, Bruno van Pottelsberghe személyében, vezetői tapasztalattal és erős nemzetközi szakmai kapcsolati hálóval. A Corvinus mára kétnyelvű egyetem, a Szenátus és a Kuratórium angolul ülésezik, minden anyag magyarul és angolul készül, és természetes, hogy egy beszélgetésben, ahol megjelenik nemzetközi kolléga vagy hallgató, azonnal angolra váltunk.

A számok mögött tudatos építkezés van,

a felvettek negyede külföldi, a teljes hallgatói állományban 20% fölött jár a nemzetközi arány, az oktatói gárda mintegy 450 főjéből 13% külföldi – ez folyamatosan nő.

A kiválasztásnál csak a szakmaiság számít, nyílt, egyenlő versenyben pályázhat magyar és nemzetközi jelölt. A siker mérésére a külső, objektív mértéket tartjuk a legfontosabbnak, mint például intézményi és programakkreditációk, illetve rangsorok. Az AACSB egy amerikai eredetű akkreditáció, amely az üzleti iskola intézményi minőségét, az AMBA az MBA-programok, vagyis a Master of Business Administration, gyakorlatorientált vezetőképzés színvonalát minősíti. Ezen kívül fontos akkreditáció az EQUIS, amely európai fókuszú, és szintén az egész intézmény nemzetköziesedését és vállalati beágyazottságát minősíti. Az AACSB- és AMBA-akkreditációt már megszereztük – Magyarországon egyetlenként –, az EQUIS-en dolgozunk. Mindhárom együtt, vagyis az úgynevezett "Triple Crown" ritka és erős nemzetközi elismertséget, valamint munkáltatói bizalmat jelent. Remélem, jövőre az EQUIS-akkreditáció megszerzésével már mi is ehhez az elit klubhoz fogunk tartozni.

Programszinten az EFMD (European Foundation for Management Development) – az üzleti iskolákat és képzéseiket minősítő nemzetközi szakmai szervezet – akkreditációi erősítik az Executive MBA-képzést és a Gazdálkodási és menedzsment alapszakot, ami nemzetközi minőségi pecsétként igazolja a tanterv, az oktatói háttér, a vállalati kapcsolatok és a nemzetközi beágyazottság színvonalát.

A nemzetközi rangsorokban is sorra jönnek az eredmények. Az Eduniversal minősítési rendszerében a legmagasabb, 5 pálmás kategóriába soroltak bennünket, ez a globális hatásunkat, a nemzetköziséget és a szakmai hírnevet értékeli. Idén az Eduniversal értékelésében a régiós 2. helyet szereztük meg. A Financial Times Master in Finance listáján a pénzügy mesterszakunk a 69. helyen áll, a "value for money" mutatóban pedig a 15. helyen – ez utóbbi azt méri, mennyire térül meg az oktatásba való pénzügyi befektetés a későbbi keresetekben. A QS rangsora (Quacquarelli Symonds = globális felsőoktatási rangsorkészítő – a szerk.) szerint az Executive MBA-nk, vagyis a munka mellett elvégezhető, tapasztalt vezetőknek szóló MBA-képzésünk világszinten az ilyen kereskedelmi képzések között a legjobb 20, Európában a legjobb 10 környékén van.

Mit mutatnak a hallgatói visszajelzések: mi vonzza leginkább a nemzetközi diákokat a Corvinusra – az akkreditációs "pecsétek" és szakmai elismerések, a rangsorokban elért helyezések vagy a karrierlehetőségek, vagy Budapest, mint élhető, szerethető környezet?

A nemzetközi vonzerőt "hagymamodellben" tudjuk a legjobban bemutatni. Akik a Corvinusra jönnek, még ha tandíjat és megélhetést is fizetnek, relatíve kisebb ráfordítással olyan értékes, európai uniós diplomát szereznek, amit az EU-n kívülről érkezők, sőt amerikai hallgatók is versenyelőnynek tartanak, és amellyel pénzügyi területen nemzetközi karriert építhetnek.  A diákok itthon és külföldön egyaránt az akkreditációkat és a rangsorokat nézik, itthon a felvételi pontszámok alapján piacvezetők vagyunk. Budapest mint campusváros biztonságos, élhető, kiváló a közlekedés, és sokaknak megfizethető. Ez mindig viszonyítás kérdése, hiszen máshol magasabb tandíj és megélhetési költség várja a hallgatókat.

Az üzleti, közgazdasági, társadalomtudományi területen piacvezetők vagyunk, minden szaknak megvan a saját USP-je, vagyis az az egyedi értékajánlat, ami megkülönbözteti a versenytársaktól. A Pénzügy mesterszak esetében a Financial Times listái is mutatják, mit kap a hallgató a pénzéért és milyen karrierutat építhet. Az Ellátásilánc-menedzsment szak vonzerejét az adja, hogy Magyarország az autóipari értéklánc közepén helyezkedik el. A stratégiai döntések születhetnek Németországban vagy Kínában, de a projektek jelentős része nálunk fut, mi pedig esettanulmányokkal és szakmai gyakorlattal valós tudást adunk, amely valódi versenyelőnyt teremt annak, aki nálunk ezen a szakon tanul. A Nemzetközi tanulmányok szakon Közép-Európa társadalmi és politikai jellegzetességeit lehet hitelesen megérteni, ami a nyílt gazdasági és geopolitikai kérdések idején különösen értékes. Persze lehet ezeket a kérdéseket távolról is vizsgálni, de az tudja mélyen megérteni és hitelesen továbbadni különböző érintettek felé, aki ezeket itt, helyben éli meg.

Így épül fel a mi hagyma jellegű márkamodellünk. Először az uniós diploma, aztán Budapest, majd az egyetem, végül a konkrét szak és annak egyedi értékajánlata. Ez a rétegről rétegre épített márkaígéret jelenti összességében azt, amit mi nemzetköziesedésnek és nemzetközi sikernek nevezünk.

Még valamit ki kell emelnünk az egyetem vonzerejét tekintve. A magyar diákoknak azt ígérjük, hogy nálunk nemzetközi környezetben tanulhatnak. Nem csak úgy, hogy az egyetemen sok nemzetközi diák tanul. Hanem úgy is, hogy legalább egy félévet külföldön tanulhat. Több mint 170 partneregyetemmel van kapcsolatunk, a Pannónia ösztöndíjjal pedig eljuthatnak ezekre az egyetemekre. Az idei évben már közel 1,5 milliárd forintot költöttünk hallgatóink nemzetközi mobilitására, melyet a Tempus Közalapítvány és a fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosít számunkra.

Milyen konkrét változásokra számíthatnak a jelentkezők a képzési portfólióban az idei felvételin? Mi volt a legfontosabb munkaerőpiaci jelzés, ami ezeket a portfólióváltoztatásokat indokolta?

Az alapszakos portfóliót munkaerőpiaci visszajelzések alapján alakítottuk át. Összehívtuk a nagy foglalkoztatók HR-vezetőit, végignéztük, merre tartanak a szakmák, és milyen kompetenciákat várnak el a jövő vezetőitől.

A már meglévő szakokat modernizáltuk, ami hiányzott, azt megalkottuk. Így született például a 2023-ban elindult üzleti adattudomány alapszak (Data Science in Business), mert ma az üzleti döntések adatokra épülnek, ami óriási adatbázisok elemzését követeli meg. Csak ehhez egy példa: néhány hete partnerséget kötöttünk a BKK-val, ahol napi milliós nagyságrendű utazási adat keletkezik, és ahol ez az adatelemzési tudás kitűnően tud hasznosulni. Mindehhez pedig a Gellért campuson egy korszerű adattérben tanítjuk az adatelemzést és az adatvizualizációt.

Elindítottunk egy multidiszciplináris PPE szakot is, vagyis a filozófia, politika és gazdaság képzést, amely átfogó képet ad és összekapcsolja az elméleti gondolkodást a gyakorlati döntéshozással a komplex társadalmi-gazdasági kérdések iránt érdeklődőknek.

A mesterszakokat még rugalmasabbra terveztük. Aki azonos területről érkezik, egy év alatt is végezhet, aki más háttérből jön, két év alatt kapja meg az üzleti és társadalmi alapokat, majd a második évben specializálódik, és az egyévesekkel együtt tanul. A menedzsment-területen az induló haladó ellátási lánc szak mellé felépítettük a stratégiai projektmenedzsmentet és a nemzetközi sportüzletet is, mert a sport ma hatalmas üzlet, elég a sportolói transzferek áraira, azok megtérülésére vagy a stadionfinanszírozásokra rápillantani. Az innováció és vállalkozás vonalon elindítottuk többek között a szellemi tulajdon menedzsmentje szakot a szellemi tulajdon hazai és a nemzetközi hivatalainak szakértőivel közösen. Ez hiányszakma, így a piac gyorsan fel fogja szívni a nálunk végzetteket.

Az AI mindennapi használatára is gyorsan reagáltunk, a szenátus most fogadta el az angol nyelvű egyéves AI in Business mesterszakot, amely a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásaira fókuszál.

A technikai alapok mellett a gyakorlati használat, a szabályozás és az etikus alkalmazás is része a képzésnek. Ezt az is lehetővé tette, hogy az egyéves mesterek jóváhagyása a törvényi környezetben felgyorsult, így intézményi autonómiában is tudunk lépni, mert itt nem várhatunk éveket. Alapelvünk, hogy nem halat adunk, hanem megtanítunk halászni, vagyis alkalmazkodni az új diszciplínákhoz.

A cikk megjelenését a Budapesti Corvinus Egyetem támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio