Veszélyben a magyar kkv-k: az alulbiztosítottság és a biztosítás hiánya súlyos kockázatot jelent

Magyarországon közel egymillió kkv működik, miközben a vagyonbiztosítási szerződések száma alig haladja meg a százezret – vagyis a vállalkozások döntő többsége ma is biztosítás nélkül tevékenykedik. Az Allianz friss kárstatisztikái szerint 2025-ben a kifizetések legnagyobb hányadát továbbra is a viharok (31%), a csőtörések (14%) és a tűzesetek (11%) adták. A két legnagyobb kár – mindkettő tízmilliós nagyságrendű tűzeset – után 10 millió forint feletti szakmai felelősségi károk következtek, a rangsort pedig egy jelentős betöréses lopás zárta.

A magas vihar- és csőtörésarány azt mutatja, hogy sok cég olyan természeti és épületüzemeltetési kockázatoknak van kitéve, amelyekre a kkv-k jelentős része nincs megfelelően felkészülve

– mondta el a Portfolio-nak a Tóth Krisztina, az Allianz Hungária Zrt. vállalati kockázatvállalási vezetője. Szerinte a gyenge biztosítási penetrációnak több oka is van: egyes vállalkozások nem érzik magukat "elég nagynak" ahhoz, hogy biztosítást kössenek, mások költségcsökkentési megfontolásból maradnak távol, és sokaknál még mindig erős a "velünk ez nem történhet meg" hozzáállás is.

Ezt a fajta struccpolitikát azonban az első komoly káresemény azonnal romba dönti, amikor a cégnek saját forrásokból kellene finanszírozniuk a helyreállítást

– tette hozzá. A gond nemcsak a biztosítás nélküli működés: nagyon gyakori az alulbiztosítottság is, amikor a vagyontárgy tényleges értéke meghaladja a szerződésben szereplő biztosítási összeget. Ilyen esetben egy kárnál a kifizetés csak arányos (pro rata) lehet, vagyis nem fedezi teljes mértékben a helyreállítás vagy pótlás költségeit. Ez a mostani környezetben különösen kockázatos, hiszen az ingatlanárak és az építőipari költségek tartós emelkedése miatt a néhány éve megállapított biztosítási összegek gyorsan elavulnak. Fontos tudni, hogy

a biztosítási összeget mindig a szerződő határozza meg, és annak helytállóságát a biztosító szerződéskötéskor vagy módosításkor sem ellenőrzi automatikusan.

A vállalkozás bármikor jelezheti az értékváltozásokat, és kezdeményezheti a biztosítási összeg korrekcióját. A pontos meghatározás azonban nem egyszerű – különösen használt, felújított vagy több éve üzemelő eszközök esetében –, ezért érdemes szakértő bevonásával rendszeres értékkövetést alkalmazni.

A biztosítási termékek összetettsége sok cégvezetőt elriaszt, ugyanakkor ma már elérhetők olyan rugalmas, moduláris megoldások, amelyek a vállalkozás profiljához igazíthatók. Ezek a csomagok a hirtelen, váratlan eseményekre – például tűzre, elemi károkra vagy géptörésre – nyújtanak vagyonvédelmet, míg a felelősségbiztosítás a tevékenység során másnak okozott dologi kár, pénzügyi veszteség vagy nem vagyoni sérelem esetén jelent védelmet. Tóth Krisztina szerint az egyszerűbb felépítésű csomagtermékeket főként kereskedelmi, vendéglátó, gyártó és feldolgozó cégek választják, míg a stabilabb, nagyobb vagyoni kitettségű vállalkozások körében a moduláris konstrukciók népszerűek a szélesebb körű védelem miatt. Pozitív fejlemény, hogy a szakmai felelősségbiztosítás iránt – különösen az egészségügyi területen – már a mikro- és kisvállalkozások körében is egyre nagyobb az igény.

Mint ahogy a szakember hangsúlyozta, a kkv-k sérülékenysége nem elrendeltetés: a fedezetek rendszeres felülvizsgálatával, az értékkövetéssel és az igényre szabott – akár moduláris – megoldásokkal a nagy veszteségek döntő része megelőzhető. A kérdés nem az, lesz-e kár, hanem az, hogy a vállalkozást felkészülten találja-e.

A cikk megjelenését az Allianz Hungária Biztosító biztosította.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images