Áll a bál Európa legmodernebb hadseregénél: az oroszok után a németeknél is beütött a baj

A lavina kezdete: az ukrán alkatrész-hiány

Régóta szó van arról, hogy a Bundeswehr számos területen nem tudja ellátni azokat a követelményeket, melyeknek egy modern NATO-haderőnek meg kellene felelnie, különösen annak fejében, hogy Európa egyik legerősebb gazdaságát és legnagyobb országát kellene megvédeniük.

Most, az ukrajnai háború kapcsán azonban kiemelt figyelmet kezdtek el kapni ezek a hiányosságok, miután kiderült komoly problémák vannak az ukrán fegyveres erők részére biztosított német Panzerhaubitze-2000 önjáró tarackokkal. Az ukrán tüzérség átlagosan napi 300 lövedéket lő ki az orosz állásokra, ez pedig nagyon intenzív használatot jelent a tarackok esetén, emiatt pedig jelentős karbantartási igény merül fel velük kapcsolatban.

Ukrainian Ministry of Defense showed a short video of the #Russian

— NEXTA (@nexta_tv) July 2, 2022

A tarackok javítását Litvánia végzi, ami önmagában már jelentős időbeni kiesést okoz, hiszen az átszállítás csak Fehéroroszország megkerülésével, Lengyelországon keresztül érhető el.

Az időtényezőn kívül most egy újabb akadály is jelentkezett a járművek javítása esetén, Litvánia ugyanis nemrégiben jelezte:

a legutóbb küldött hat tarack javítását már csak úgy tudták megoldani, hogy egy működőképeset szedtek darabokra.

Az értesülések szerint a német kormányt már nyáron figyelmeztették arra, hogy több alkatrészt kell szállítaniuk az Ukrajnát támogató javítóüzembe, azonban Berlin döntéshozói novemberig sem hajtották végre a szükséges alkatrész-utánpótlás megrendelését.

Légvédelem – lőszerek nélkül

A németek által szállított harctéri járművek közül nem csak az önjáró lövegekkel akadnak problémák, hanem a légvédelmi ütegekkel is. Az októberben kezdődő brutális orosz bombatámadások következtében ugyanis Berlin sietve felajánlotta az egyik legújabb fejlesztésének számító IRIS-T légvédelmi rakétarendszer négy példányát az ukrán hadsereg részére.

Ebből az első még októberben meg is érkezett, és bár a további szállítmányokra 2023-ig várni kell, az ukrán légvédelem azonban az egyetlen meglévő példány segítségével is nagy valószínűséggel a lőszerkészlet végére ért.

November végén ugyanis az ukrán légierő arra kérte Berlint, hogy szállítson további rakétákat, mert a folyamatos orosz támadások következtében kritikus szintre csökkent a meglévő készletük belőle.

Leginkább az IRIS-T-hez szeretnénk elegendő lőszerrel rendelkezni. Ez egy igazán kiváló megoldás, tulajdonképpen a légvédelmi rendszerek új generációja

- mondta Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.

A szóvivő nyilatkozata alapján viszont nagy szükség lenne a lőszerekre, ugyanis a beköszönő tél előtt Oroszország célzott rakéta- és dróntámadásai szisztematikusan az ukrán villamosenergia-hálózatot veszik célba.

Az ukrán fegyveres erők pedig csak korlátozott módon, a német IRIS-T és a norvég-amerikai NASAMS egységekkel képesek Hatékonyan szembeszállni az orosz cirkálórakéták és drónok jelentette fenyegetésekkel.

Spectacular footage: Two Russian Kalibr cruise missiles shot down within seconds over Kyiv Oblast on Nov. 15. First is audible explosion and glow on horizon, second a clear view of interception by German Iris-T air defense system. pic.twitter.com/bDp1twuzJB

— Euan (MacDonald) November 17, 2022

Már november elején szó volt arról, hogy az Ukrajnának átadott 30 darab Gepard önjáró légvédelmi löveg által használt 35 milliméteres Orleikon gépágyúhoz tartozó lőszerkészletek fogyóban vannak. A helyzetet akkor nem lehetett teljesen a német beszerzés számlájára írni, hiszen a lőszergyártás jelentős része Svájcban zajlik, és a semleges ország tiltja az általa gyártott töltények reexportálását.

The first video of the operation of the German Gepard air defense system against Russian Kh-101 cruise missiles #Ukrainian

— Ukraine-Russia (war) November 16, 2022

Azonban december elején egy sokkal kínosabb ügyre derült fény a Gepardokkal kapcsolatban: a német hadsereg úgy döntött, további 7 löveget ad át az Ukrajnában harcoló csapatok részére, csakhogy ezek leszállítása időt vesz igénybe, ugyanis a roncstelepre szánt darabok felújításra szorulnak.

A felújítás mellett Németország azt is bejelentette, hogy a 2010-ben kiárusított légvédelmi lövegek egy részének visszavásárlását is tervezi Katartól, illetve Brazíliától, bár egy égető kérdésre továbbra sem rendelkezik a német vezetés válasszal: mivel fog tüzet nyitni az a 30 (tavasztól 37) Ukrajnában állomásozó Gepard? A lőszer-ellátmány kérdése ugyanis a kormány bevallása szerint továbbra sem megoldott.

Németországban sem jobb a helyzet

A hét folyamán azonban egyre nagyobb nyilvánosságot kapott az, hogy a probléma sokkal mélyebben gyökerezik, mint az ukrán háború során felmerülő intenzív elhasználódás, és már súlyosan érinti a német csapatok ellátmányát is.

Az elmúlt hét különböző jelentései hatására a német kormány elismerte hogy a lőszer- és alkatrészhiány ténylegesen fennáll a Bundeswehr (német fegyveres erők) minden területén. A bonyodalmakat leginkább az okozza, hogy nem csak a folyamatban lévő gyártást irányították át Ukrajna részére, hanem a meglévő készletekből is rengeteget adtak át az Oroszországgal háborúban álló országnak.

A helyzet annyira akuttá vált, hogy a kiszivárgó információk szerint a német hadseregnek mindössze két napra elegendő lőszere maradt egy háborús konfliktus esetére, sőt vannak olyan fegyvernemek, ahol még lőszer sincs – ilyen például a tüzérség.

A tüzérségi csapatok alapvető lőszerhiányában szenvednek, már éleslövészet-gyakorlatokat sem tudnak végrehajtani

– mondta Johann Wadephul, az ellenzéki CDU frakciójának alelnöke.

Hétfőn lezajlott egy fegyverkezési csúcstalálkozó a német kormány és a fegyvergyártók képviselői között, illetve tervbe került egy újabb 20 milliárd eurós alap elkülönítése a lőszergyártás fellendítésére, bár a legújabb fejlemények, és a német pénzügyminisztérium ellenállása alapján ez a közeljövőben nem fog megvalósulni.

Felszerelés, morál? Orosz állapotok

Eve Högl, a Bundeswehr parlamenti katonai biztosával készült november végi interjú sokkal súlyosabb állapotokat ír le, mintha csak lőszer- és alkatrészhiány állna fenn. A parlamenti biztos elmondásából kiderül, hogy az egységek látogatása közben folyamatosan érkeztek a visszajelzések arról, hogy az alapvető harctéri felszerelések is hiányosak a német katonaság köreiben.

Högl ráadásul elég borús képet festett a beszerzések üteméről is. Személyes véleménye szerint az alapvető személyes felszereléseket (sisak, csizma, védőmellény) a német hadsereg csak 2025-re tudja hiánytalanul biztosítani katonái számára. Elmondása szerint még a külföldi gyakorlatokra küldött csapatok körében is tapasztalható a hiány, többek között a Litvániában gyakorlatozó egységek mellények nélkül lettek kiküldve, de a Maliba induló kontigens helyzete se kiemelkedőbb.

A jövő héten Maliba bevetendő 43 katonának még mindig hiányzik a nadrágja és a kabátja. Elfogadhatatlan!

– mondta Högl.

Högl az interjújában kitér arra is, hogy a Bundeswehr-szolgálat egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára, bár még nem érezhető jelentős létszemhiány. Mindennek ellenére kiemeli, hogy nincs az a toborzási kampány, ami sikeres lenne, amíg a hadseregben szolgálókból és a hírekből csak a hiányzó megbecsülésről hallanak.

Annyi zenét és YouTube-videót készíthetünk, amennyit csak akarunk. A kopott szállásokkal, a higiéniai okokból bezárásra kerülő katonai konyhákkal, a gyermekfelügyelet és a sportolási lehetőségek hiányával egyszerűen nem vonzó a Bundeswehr

– kesergett Högl.

Högl személyzeti hiányosságokat is megemlítette az interjújában. Kijelentette, hogy a jelenlegi létszám 182 ezer (a cél 203 ezer lenne), de ennél valójában sokkal alacsonyabb az alakulatok töltöttségi szintje.

A betegszabadság, a szülői szabadság és a képzések miatt sok egység létszáma csak a papíron lévő bő 60 százaléka

– sorolta a kiesésre szolgáló okokat Högl.

Miért döcög a német fegyveripar?

A német védelmi ipari ágazatot összefogó szövetség, a BDSV elmondása szerint nem a fegyveripar felelős a most kialakult problémákért. A szövetség egyben kritizálta a kormányzat évtizedes hozzáállását is a hazai fegyvergyártáshoz: a mostani lőszerhiány az éveken át tartó megszorító politikának köszönhető. Állításuk szerint a folyamatosan csökkenő megrendelések hatására az üzleti lehetőségek szűkültek, az ipar pedig csökkentette a gyártási kapacitásokat.

A kulcskérdés az, hogy az ipar milyen gyorsan tudja biztosítani a termelés növekedését

– mondta Eva Högl, a német fegyveres erők parlamenti biztosa.

A szövetség elnöke azonban kijelentette, a nyáron 100 milliárd euróból létrehozott modernizációs különalap ellenére november végéig nem érkezett új megrendelés a szervezet tagjaihoz.

A levél szerint a tagvállalatokat különösen bosszantotta, hogy bár a német védelmi minisztérium tavasszal arra kérte az iparágat, hogy mozgósítsanak minden lehetőséget a Bundeswehr mielőbbi harcképessé tételére, de a megrendelések ezután külföldi versenytársakhoz kerültek. A levél hozzáteszi azt is, hogy a megrendelések hiánya miatt a vállalatok nem érdekeltek az elvárt kapacitásbővítésben.

Nincs megoldás, csak politikai háború

A kritikus hiányosságok orvoslására nyilvánvalóan az utolsó pillanatban tett kísérletként Lambrecht kedden levélben fordult Christian Lindner pénzügyminiszterhez, amelyben kérte, hogy "azonnal biztosítson jelentős mennyiségű költségvetési forrást" az új lőszerek beszerzésére.

A nehéz helyzetbe került védelmi miniszter kérését azonban Lindner egy kifejezetten cinikus hangvételű válaszlevélben elutasította. A levél tartalma szerint az elmúlt hónapok költségvetési vitái során nem került említésre a lőszerbeszerzési-probléma. A levél – mintegy erős kritikaként – hozzáteszi, hogy nem a költségvetési források hiányából, hanem a következetlen tervezési és megrendelési folyamatokból fakadnak a mostani hiányosságok.

Úgy tűnik azonban, hogy mire az intézkedés jóváhagyást nyer a Bundestagban (német parlament) és a fegyvergyártás elkezdődik, hónapok telhetnek el, miközben a fegyverekre és alkatrészekre már most is nagy szüksége lenne a német hadseregnek (és Ukrajnának).

Nyitva maradt a kérdés, hogy a lőszerhiány milyen mértékben befolyásolja majd az Ukrajna további támogatására irányuló erőfeszítéseket. Németországnak mérlegelnie kell, hogy mit lehet a Bundeswehr készleteiből szállítani, és mit kell a fegyveripar készleteiből

- mondta a védelmi minisztérium szóvivője akkor.

Címlapkép forrása: Wikimedia Commons