Veszélybe került a Föld egyik létfontosságú védőrendszere: súlyos hatásai lesznek, ha tovább romlik a helyzet

A Földet védő mágneses mező gyenge részének további növekedése különösen

a bolygó körül keringő műholdak, illetve az emberes űrküldetések szempontjából jelent rossz hírt, mivel így a nagyobb dózisú, a Napból érkező sugárzásnak lehetnek kitéve.

Az ESA Swarm-műholdhármasának adatai azt mutatják, hogy a Dél-Atlanti-óceán feletti, eleve gyengébb mágneses terű zóna, a Dél-atlanti anomália tovább romlik. 2014 óta a terület kiterjedése a kontinentális Európa területének csaknem felével nőtt. Ezzel párhuzamosan a Kanada feletti, különösen erős mezőterület zsugorodott, míg Szibéria felett egy másik erős régió nőtt.

A Dél-atlanti térségben mérhető, szokásosnál gyengébb mágneses mezejű terület kiterjedése a Swarm-konstelláció 11 évvel ezelőtti indítása óta folyamatosan növekszik

– mondta Chris Finlay, a Dán Műszaki Egyetem geomágnesességgel foglalkozó kutatója, és a jelenségről írt, Physics of the Earth and Planetary Interiors folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A három műholdat 2014-ben állították pályára, hogy nagy pontossággal kövessék a Föld magjából és köpenyéből, valamint az ionoszférából és a magnetoszférából származó mágneses jeleket. A Föld mágneses terét – pontosabban geomágneses terét – a feltételezések szerint a bolygó forgásához kapcsolódó, olvadt vasból álló külső mag generálja, mintegy 2900 kilométerrel a felszín alatt. A tér erőssége folyamatosan változik, működésének részleteit pedig a kutatók ma is vizsgálják.

A geomágneses tér megóvja a felszíni életet a Napból érkező, töltött részecskék okozta káros sugárzástól. Ennek látványos jelei a sarki fények. Mivel a mező a világűrbe is kiterjed, az alacsony Föld körüli pályán keringő űreszközöket is védi, köztük a legtöbb műholdat és a Nemzetközi Űrállomást (ISS). A kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a Dél-atlanti gyenge zónán áthaladó űreszközöket és űrhajósokat most fokozott sugárzás érheti.

Az űreszközök elektronikáját ez a sugárzás gyakoribb meghibásodásokkal, károsodással vagy akár időszakos leállásokkal fenyegeti.

A mágneses mező gyengülése miatt

az űrben tartózkodó emberekre nézve is nőhet a kockázat: a sugárzás emelheti a DNS-károsodás és a daganatos megbetegedések kialakulásának esélyét.

A geomágneses tér gyengébb a hétköznapi mágneseknél: intenzitása nagyjából 22 ezer és 67 ezer nanotesla között változik. Az Dél-atlanti anomália térségében a geomágneses tér intenzitása 26 000 nanotesla alatti. Ezzel összehasonlítva, az észak-kanadai, erős geomágneses mezővel jellemezhető zónában az intenzitás 57 ezer nanotesla felett van.

Ezek az északi féltekén megfigyelt változások váratlanok voltak

– mondta Finlay, aki azt is hozzátette, hogy a változások feltételezhetően "összefüggésben állnak a magban keringő folyékony fém áramlási mintázataival, de a pontos okot nem ismerjük."

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images