December 14-én látványos csillaghullást lehet majd megfigyelni Magyarország éjszakai égboltján, ekkorra várható ugyanis az egyik legaktívabb meteorraj, a Geminidák maximuma - számolt be blogbejegyzésében a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Az arizonai Kitt Peak Nemzeti Obszervatórium megfigyelései alapján egy 70 centiméter átmérőjű aszteroida fog ma belépni a Föld légkörébe magyar idő szerint 17:15 körül. Az előrejelzések szerint az objektum látványos tűzlabdaként fog majd elégni a kelet-szibériai égbolton. Ez a megfigyelés volt a 11. alkalom, hogy egy aszteroida becsapódását előre jelezték, mielőtt az ténylegesen megtörtént volna, ami a bolygóvédelmi rendszer hatékonyságát bizonyítja - írta meg az IFLScience.
Új kutatások arra világítanak rá a gyakran a "Föld gonosz ikertestvérének" is nevezett Vénusszal kapcsolatban, hogy a feltételezések ellenére valószínűleg soha nem voltak adottak a feltételek, hogy az égitest felszínén az általunk ismert élet alakulhasson ki. Egy Nature Astronomy folyóiratban megjelent tanulmány szerint a bolygó belseje száraz, ami arra utal, hogy nem rendelkezett folyékony vízzel teli óceánokkal, amelyeket hagyományosan az élet kialakulásához szükségesnek tartanak - írta meg a The Guardian.
A NASA bejelentése szerint egy hatalmas, futballpálya méretű aszteroida halad el holnap a Föld mellett. Az égitest, bár viszonylag közel halad el mellettünk, nem jelent veszélyt a bolygónkra. A 2006 WB névre keresztelt objektum mellett a következő napokban további négy kisebb aszteroida is megközelíti a Földet, ám ezek sem adnak okot az aggodalomra a szakértők szerint - számolt be a Newsweek.
A Naprendszer két külső óriásbolygójáról, az Uránuszról és a Neptunuszról napjainkig keveset tudunk más, közelebbi égitestekhez képest. A NASA közel 50 éve útnak indított Voyager 2-es űrszondájának megfigyelései óta rejtély övezi például a két óriás belső szerkezetét és mágneses mezejét. Egy frissen megjelent kutatás elméletei szerint a két, Naptól távoli óriásbolygó belsejében hatalmas óceánok rejtőzhetnek, amely magyarázatot adhat a különleges mágneses mezőjükre. A tudósok szerint ez a hipotézis új megvilágításba helyezi a Naprendszer külső bolygóinak kialakulásáról és fejlődéséről alkotott tudásunkat - számolt be a New York Times.
Csillagászok magyarázatot találtak egy ritka kozmikus jelenségre: a 2MASX nevű, tőlünk egymilliárd fényévre eső galaxisban két fekete lyuk kering egy hatalmas gázfelhőben, amivel rendszeres, különösen erős fényvillanásokat bocsátanak ki. A kutatókat évek óta foglalkoztatja a 2021-ben megfigyelt intenzív fényjelenség, amelyet kezdetben szupernóva robbanásnak nyilvánítottak. A szakemberek szerint ez az első ilyen jellegű megfigyelés, ami új betekintést nyújthat a fekete lyukak viselkedésébe és a galaxisok fejlődésébe - számolt be az Interesting Engineering.
Egy kínai marsjáró segítségével a tudósok újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy a vörös bolygón évmilliárdokkal ezelőtt óceán lehetett. A kutatók szerint a marsjáró és a Mars körül keringő űrszondák által gyűjtött adatok olyan geológiai jellegzetességekre utalnak, amelyek egy ősi partvidék jelenlétét valószínűsítik. Az eredmények nem csak alátámasztják a marsi óceán elméletét, de annak fejlődési forgatókönyvét is felvázolják.
A szén-dioxidot általában a globális felmelegedés egyik fő okozójaként ismerjük, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a Földön uralkodó élhető hőmérséklethez kulcsfontosságú gázról beszélünk. Az élet kialakulásának egyik fontos eleme az égitestek légkörében megtalálható szén-dioxid mennyisége, amely képes az élet számára alkalmas szinten tartani a hőmérséklet szintjét. A Forbes cikke szerint ezen okokból kifolyólag sok olyan bolygó létezhet, amely elméletben alkalmas arra, hogy otthont adjon mikrobiális életformáknak, de az összetett, intelligens élet nem alakulhat ki rajtuk.
A NASA hamarosan útjára indítja az Europa Clipper űrszondáját, amelynek célja a Jupiter Europa nevű holdjának feltérképezése. A tervek szerint október 10-én útnak induló, nagyjából 30 méteres űrszonda, a NASA eddigi legnagyobb, bolygóközi útra indított eszköze lesz. Az utazás apropója, hogy közelebbről is megvizsgálják vele a fagyott óceánokkal borított holdat, amely a tudósok szerint a legjobb hely arra a Naprendszerben, hogy az élet nyomati keressék rajta - írta meg a Mashable.
A Föld ideiglenes kísérőt kap egy apró aszteroida formájában. A 2024 PT5 jelű égitest mindössze két hónapig marad bolygónk közelében, mielőtt visszatérne az aszteroidaövbe - írta a space.com.
Ma délután a SpaceX által útnak indított Polaris Dawn misszió két tagja, Jared Isaacman és Sarah Gillis sikeresen végrehajtották az első privát űrsétát, így ők voltak az elsők, akik nem hivatásos űrhajósként tettek sétát az űr vákuumában.
A NASA New Horizons űrszondája fontos méréseket végzett az univerzum fényességéről, ami segíthet megerősíteni a világegyetem felépítéséről szóló elméleteket. A kutatók eredményeiket a The Astrophysical Journal című folyóiratban tették közzé - írja a Live Science.
Szimulációk szerint a NASA 2021-ben indult aszteroidaeltérítő küldetése során véletlenül létrehozhatott egy meteorzáport, amely a Marsot és a Földet is elérheti. Az űrben sodródó részecskék a kutatások szerint hét év alatt érhetik el a Földet, azonban várhatóan túl kicsik ahhoz, hogy azok meteorként megfigyelhetőek legyenek - írta meg az IFLScience.
A jövőbeli, embereket is szállító Mars-expedíciókra készülve sokat foglalkoztatja a tudósokat a bolygó lehetséges terraformálása. A Chicagó-i Egyetem kutatói egy új ötlettel álltak elő a probléma megoldására: javaslatuk szerint apró vas- és alumíniumforgácsot juttatnának a Mars légkörébe, amellyel az élethez megfelelő hőmérsékletűvé tehetnék a fagyos égitestet - számolt be a New Scientist.
Kínai tudósok eddig nem látott áttörést értek el a Holdfelszín kutatásában: a Csang'e-5 űrszonda által gyűjtött talajmintákban molekuláris formában találtak vizet. Ez az első alkalom, hogy fizikai mintákban mutatták ki a H2O jelenlétét a Hold olyan részén, ahol korábban nem feltételezték annak létezését – írta meg a CNN.
Július 30-án hajnali fél négykor szabad szemmel is látható csillagászati jelenséget lehet majd megfigyelni a keleti égbolton, ahol öt égitest, a Fiastyúk csillaghalmaz, a holdsarló, a Mars, a Jupiter és a Bika csillagkép vörös csillaga, az Aldebaran kerül közel egymáshoz.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Teljesen ellentmondanak egymásnak a felek.
Egyre többen vélekednek hasonlóan.
Fókuszban ismét Mike Waltz.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
