Amerikai-ukrán béketárgyalások Genfben: ezek lehettek a legvitatottabb pontok

Donald Trump, az amerikai békejavaslat megjelenésével egyidőben csütörtökig adott határidőt Kijevnek a 28 pontból álló, jelenlegi formájában homályos és sok ponton kifogásolt dokumentum elfogadására. A tervezet első olvasata több orosz igényt magáévá tett, és figyelmen kívül hagyta Ukrajna egyértelmű vörös vonalait. Bár Washington „munkadokumentumnak” nevezi a javaslatot, és a genfi ukrán-amerikai tárgyalások is "jó hangulatban" zajlottak, a béketerv átdolgozása komoly diplomáciai kihívást jelenthet Kijev számára.

A Financial Times szerint a következő pontokban várható ellenállás ukrán részről:

A legélesebb ellentétet vélhetően az válthatja ki, hogy a béketerv szerint Kijev kivonulna Donyeck megye általa ellenőrzőtt részeiből. Ez diplomáciai úton juttatná Oroszországot olyan területekhez, amelyeket katonailag 2014 óta sem tudott elfoglalni. Kijev számára a stratégiai jelentőségű „erődövezet” – Szlovjanszk, Kramatorszk, Druzsivka és Kosztantyinivka – elvesztése súlyos katonai és társadalmi következményekkel járna, több tízezer ember kényszerülne elhagyni otthonát.

A tervezett „semleges, demilitarizált ütközőzóna” létrehozása tovább növelné Közép-Ukrajna sebezhetőségét, hiszen egy újabb orosz támadás esetén Dnyipro és Zaporizzsja városok pillanatok alatt veszélybe, vagy akár orosz kézre kerülhetnek.

Volodimir Zelenszkij ugyan elfogadja, hogy az oroszok által megszállt területek visszaszerzése csak diplomáciai úton történhet, elutasítja azok bármilyen formális elismerését. A tervben szereplő „de facto orosz” minősítés szerinte és európai partnerei szerint is túlságosan kedvező Moszkva számára.

A biztonsági garanciákkal kapcsolatban a javaslat rendkívül homályosan fogalmaz. Miközben erős ígéreteket helyez kilátásba, valójában szigorúan korlátozná, hogy a nyugati szövetségesek milyen segítséget nyújthatnak Ukrajnának. A terv kizárná Ukrajna NATO‑tagságát, valamint a NATO‑csapatok ukrajnai állomásozása sem lenne lehetséges, ami ellehetetlenítené egy európai kiképző vagy elrettentő erő telepítését.

Kijev – a budapesti memorandum kudarcából tanulva – ragaszkodik ahhoz, hogy akármilyen garancia is születik, az konkrét és végrehajtható legyen. Zelenszkij a NATO 5. cikkelyéhez hasonló, katonai válaszlépést is magában foglaló biztosítékot követel, amit

a jelenlegi szöveg nem tartalmaz.

Komoly felháborodást kelt az is, hogy a tervezet meghiúsítaná az EU által előkészített, orosz befagyasztott vagyonra épülő 140 milliárd eurós „reparációs hitel” tervét. Az amerikai javaslat a mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz eszköz jelentős részét amerikai–ukrán befektetési alapokba irányítaná, a nyereség felét az USA‑nak juttatva. Az európai fővárosok közül különösen Berlinben váltott ki éles bírálatot a kezdeményezés.

A béketerv teljes körű amnesztiát is tartalmazna, ami Ukrajnában heves ellenállásba ütközik. Sokak szerint elfogadhatatlan lenne, ha Oroszország büntetlenül megúszná az invázió során elkövetett súlyos jogsértéseket.

A hadsereg létszámának 600 ezer főre korlátozása szintén érzékeny kérdés. Bár a jelenlegi létszámhoz képest csökkentésről van szó, Ukrajnában sokan úgy látják, hogy egy ilyen lépés gyengítené az ország védekezőképességét, miközben Oroszország számára nem írna elő hasonló korlátot.

A pontos változtatási javaslatok, valamint az amerikai fél reakciója, és a módosított béketerv tartalma továbbra sem ismert.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images