Megszólalt a hírszerzés: hiába a pusztító csapások, esze ágában sincs összeomlani az iráni rezsimnek

Az Irán elleni háború február 28-i kezdete óta végrehajtott légicsapások több magas rangú iráni tisztségviselővel is végeztek. Köztük volt Ali Laridzsáni, a nemzetközi tárgyalásokon rendszeresen részt vevő veterán politikus is. A hatalomban maradt vezetők – élükön az új legfőbb vezetővel, Modzstaba Hámeneivel – túlnyomórészt keményvonalasok.

A nyugati elemzések szerint ez a rezsim további radikalizálódását vetíti előre.

Ezek alapján nem meglepő, hogy nyugati hírszerzések szerint az iráni rezsim az izraeli-amerikai csapások ellenére sem áll az összeomlás küszöbén.

Eközben Donald Trump amerikai elnök ma nyíltan hangot adott csalódottságának, amiért szövetségesei nem hajlandók katonai eszközökkel hozzájárulni a Hormuzi-szoros nyitva tartásához. Ez a tengerszoros kulcsfontosságú olajszállítási útvonal, amelyet a háború kitörése óta gyakorlatilag teljesen lezártak. Mark Rutte NATO-főtitkár kezdetben lelkesen támogatta Trumpot, a szövetségi rendszeren belüli ellenállás miatt azonban hosszabb hallgatás következett, mivel számos tagállam elzárkózik attól, hogy belekeveredjen a konfliktusba. Rutte szerdán diplomatikusan már csak úgy fogalmazott: a szövetségesek "egyeztetnek a legjobb megoldásról" a szoros újranyitása érdekében.

Hírszerzési becslések szerint Irán a háború kezdete óta több mint háromezer rakétát lőtt ki.

Bár az elfogási arány meghaladja a kilencven százalékot, ez óriási terhet ró a légvédelmi készletekre.

Egyetlen ballisztikus rakéta megsemmisítéséhez gyakran több elfogórakétára van szükség. Ezek rendkívül költséges eszközök, egy Patriot PAC-3 rakéta például darabonként négymillió dollárba kerül, ráadásul a globális tartalékok aggasztóan alacsony szintre csökkentek. Ukrajna ugyan nagy mennyiségben gyárt a Sahed típusú drónok ellen bevethető, olcsó légvédelmi rendszereket, de az orosz invázió miatt nem exportálhat fegyvereket.

Amerikai és izraeli becslések szerint Irán a háború előtt mintegy 2500 ballisztikus rakétával rendelkezett, emellett ismeretlen, de ennél is nagyobb számú Sahed-136-os kamikaze drónt tartott hadrendben. A ballisztikus rakéták gyártását a légicsapások valószínűleg megbénították. A Sahedek előállítása azonban jóval egyszerűbb, és a hírszerzés szerint Teherán jelenleg is folytatja a gyártásukat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images