Balázs Attila is szakmai résztvevője lesz a február 27-ei, Építőipar 2020 konferenciánknak.
A Bayer Construct többek között olyan nagy projektek kivitelezési munkáiban is részt vett, mint az Agora, az Etele Plaza, vagy a Puskás Aréna. Mi kell ahhoz, hogy egy cég el tudja nyerni ezeket a munkákat és be is tudja fejezni még a jelenlegi munkaerőhiányos környezetben is?
Először is nagy és megbízható kivitelezői kapacitás szükséges. Másrészt kitartó munka kell hozzá, nagyon jó mérnökgárda és jó szakemberekből álló fizikai létszám. A munkaerővel kapcsolatban a lényeg, hogy meg kell becsülni és meg kell fizetni az embereket. Ez a két legfontosabb feltétel, illetve az is, hogy mindig kihívás elé kell állítani a munkavállalókat, hogy jövőképet lássanak, és hosszú távon tervezhessenek. Mi alapvetően szerkezetépítést vállalunk ezeknél a projekteknél és főleg saját létszámmal. Generálkivitelezést csak a saját fejlesztéseknél végzünk.
Az elmúlt 3-4 évben mennyivel nőttek a fizetések? A növekedést lehet az elvállalt munkákban érvényesíteni?
Több mint a duplájára nőttek, esetenként van, ahol a háromszorosát is elérte. Ezt a mértékű növekedést az árakban csak részben tudjuk érvényesíteni, a megoldás, hogy hatékonyságot növelünk. Ma a magyar építőipar megközelíti a nyugat-európai árszintet. Nem az a probléma, hogy nincs megfizetve a kivitelező, hanem az, hogy a hatékonyságunk nem megfelelő. Folyamatosan tesztelem a piacokat, ha egy betonacél-szerelőre számított napi mennyiség nálunk eléri a 400 kilót, akkor boldogok vagyunk, ma ez Ausztriában vagy a nyugati országokban 1700 kiló. Ennek oka főleg a modern technológia hiánya és a nem hatékony organizáció. Innentől kezdve érthető, hogy miért tudnak ott nettó 14 eurót fizetni egy óra munkáért.
Mennyien mentek el külföldre önöktől azért, mert ott jobbak a fizetések?
Tőlünk csupán 1-2 százalék. Ennek az az oka, hogy egyre több hangsúlyt fektetünk a hatékonyságra, így több bért is tudunk fizetni. Viszont ahhoz, hogy ez működjön, nagy mennyiségű technológiai beruházásra van szükség. Azok maradnak életben, akik haladnak a technológiával. Nyugat-Európa már 30-40 éve használja azokat a gépeket, aminek a működését mi most tanuljuk. A másik nagy probléma, hogy a beruházó nem ad jó minőségű tervet, sőt nem is készülnek el időben. Az nem működőképes, hogy elkezdem a házat, és majd építés közben jönnek a tervek. Úgy látom, hogy a tervezők és a mi mérnökeink is jogászokká váltak, és folyamatosan a szerződés megvédésével kell foglalkozniuk, így kevesebb fókusz jut a kivitelezésre. Ez a magyar piacnak egy rossz berögződése.
A fizikai létszámban a Bayer Construct-nál mennyi a magyarországi magyar munkavállaló?
A mérnök és a szellemi létszám nagy mértékben Magyarországról van, míg a fizikai létszám 80%-a Székelyföldről vagy valamelyik határon túli magyar régióból származik. Magyarországon nehezen lehet olyan csapatot találni, aki ezt a kemény fizikai munkát bevállalja.
A saját tulajdonú és fejlesztésű munkásszálló projektjük is ezen próbál segíteni?
Két lehetőséget látok, amivel itt lehet tartani a szakmunkásokat. Az egyik a bér, vagyis, hogy közel ugyanazt a bérszínvonalat, amit a nyugat tud nyújtani, előbb-utóbb meg kell adni. Most körülbelül a felénél tartunk, úgy látom, hogy nettó 500 ezer forint körüli fizetés itt tudná tartani a csapatot. A másik lehetőség, hogy szolgáltatásokban nyújtunk többet, egy hagyományos munkásszállóba már sokan nem hajlandóak menni, így egy ideig lakásokat béreltünk szerte városban, de ez a több mint 1000 alkalmazott mellett nagyon nehézkes volt. Ezért építettünk a munkavállalóink részére közel 100 lakást, lakásonként négy szobát, ezek mindegyikében ketten vannak. A lakásokhoz tartozik egy teljesen felszerelt konyha, az itt lakóknak reggelit, vacsorát, mosodát, takarítást biztosítunk, így lényegében hotel jelleggel működik minden. Biztos vagyok benne, hogy a csapat fele, aki itt lakik, az nem élt jobb körülmények között annál, ahonnan jött.
Hatékonyságban vagy minőségben van probléma a szakmunkásokkal?
Sajnos mindkettőben van. Éppen ezen problémák miatt kellett a közelmúltban megválnunk több mint 100 fő fizikai munkavállalótól, akikkel nem tudtunk együtt dolgozni.
Hogy bírja kapacitással a magyar építőipar?
Az emberek kreatívak, ha valaki fejleszt valamit, azt le lehet másolni. Előbb-utóbb, itt is nőni fog a hatékonyság. Mi úgy tudtunk hatékonyabbá válni, hogy egyre több feladatot cégen belül oldottunk meg. A válság utáni konjunkturális időszak sajnos csak a piaci szereplők kisebb részénél eredményezte azt, hogy a növekedésből származó többlet eredményt vagy annak egy részét innovációra és hatékonyság növelésre fordítsák. Az építőipar ciklikussága olyan törvényszerű, mint az évszakok változása. A kérdés csak abban rejlik, hogy milyen hosszú a periódus. Recesszióra nincs is szükség, elég csak az attól való félelem és a legtöbben a szűkös időszakra próbálnak berendezkedni, nem próbálnak meg újítani. Mi hiszünk a változásban, felismerjük a hibánkat, de azt is látjuk, hogy rendszer szinten kell beavatkozni, ami óriási kihívás. Csak egy példa: az elmúlt évben felépítettünk egy háló és armatúra hegesztésére is alkalmas komplex betonacél feldolgozó üzemet, amivel a kivitelezési folyamatokat újraírtuk. Ez azonban semmit sem érne, ha nem integráltuk volna a statikai tervezést a rendszerbe.
Kötbéres, garanciális problémák mostanában sűrűbben előjönnek?
Ezek mindennapos problémák a piacon, de most rosszabb a helyzet, mint korábban volt. A csúszások nagyobbak, a lakóingatlanoknál egy, időnként két év is lehet.
A folyamat melyik részénél csúszik a legtöbbet? A BIM-ben való tervezés segíthet ezen?
A teljes folyamatban. A BIM-ben tervezés egyelőre még csak egy fogalom a magyar piacon, de amint működni fog – ami még arrébb van - ez lesz a hatékonyság egyik kulcsa. A legnagyobb akadály, hogy nem akarunk olyan gyorsan fejlődni, mint kellene, mert így kényelmesebb. Az emberek nehezen nyitnak az újdonságok felé.
Van saját BIM menedzserük?
Van. Most befejezés alatt van egy BIM-kézikönyvünk is és az összes saját projektünket ténylegesen BIM-ben tervezzük.
Hogyan építették fel a teljes céghálót?
Jó néhány évvel ezelőtt elterveztem, hogy előbb-utóbb a portfólió teljes palettáját mi szeretnénk végig vinni a telekvásárlástól, a földmunkán, a szerkezetépítésen és a teljes generálkivitelezésen át az értékesítésig. Ekkor tudunk ugyanis olyan árral kijönni a piacra, ami minden helyzetben versenyképes. Mostanra jutottunk el oda, hogy a portfólió minden cége felépült. Most már termékszinten is elkezdtünk gondolkodni, nem elégedtünk meg a komplex szolgáltatások körével, így jött a képbe a korábban említett új betonacél termékpaletta vagy a Biharkeresztesen 17 ezer négyzetméteres gyártócsarnokban épülő előregyártó üzemünk, amivel megvalósulhat azon célunk, hogy egészen a gyártásig és tervezésig vezessük vissza a megépítendő épületeket. Ezzel a szerkezetépítési határidőt 40%-kal tudjuk csökkenteni.
A Barnes, luxusingatlanokkal foglalkozó cég is a portfólió része, ennek „politikai” vagy valami hosszú távú stratégia célja volt inkább?
Ez abszolút tudatos. Egy ingatlanértékesítő céget mindenképpen akartunk a portfólióba, nem feltétlenül egyből a Barnes-ra gondoltunk, de fontos volt, hogy ez egy nemzetközi márka, aminek hatalmas az ügyfélköre, a beruházók és az ügyfelek nagy részét ezen keresztül egyszerűbb elérni. Nem franchise vagyunk, hanem 50 százalékos tulajdonrészünk van a magyar Barnes-ban, és nemzetközi tulajdonosi kör rendelkezik a másik 50 százalékkal. A Barnes Nyugat-Európa legnagyobb luxusingatlan közvetítője, 20 országban vannak jelen, több mint 90 irodával, például Franciaországban, Svájcban, USA-ban, Nagy-Britanniában, Oroszországban. Az összes lakásunknál magasabb színvonalat képviselünk, a saját fejlesztéseinknél például nem értékesítünk félkész lakást, az utolsó székig bebútorozzuk. Az elmúlt évben sikeresen akviráltunk lakóprojektet a XI. kerületben, közvetlenül a Bikás park mellett, ahol 168 lakást és 4 ezer négyzetméter irodát építünk meg, de megemlíthetjük a Balatonlellén elindult 51 lakásos fejlesztésünket is.
Több éves előkészület után nemrég a kormány nemzetstratégiai szempontból kiemelté nyilvánította Zuglóban, a Bosnyák téri piactól a Rákos-patakig fekvő területen elhelyezkedő fejlesztésünket, ahol 240 ezer négyzetméter hasznos terület kerülhet megépítésre. A következő években pedig nagy mennyiségű olyan lakást kívánunk fejleszteni, amit szintén teljesen bebútorozva fogunk értékesíteni.
A zuglói 240 ezer négyzetméteres területen (ez az ex-Mundo projekt helyén lenne) mi a terv?
Egy olyan mix beruházásról van szó, ahol lesz piac, nagy közterek, bevásárlóközpont, iroda és lakóegység. Egy új városközpont épül Zuglóban, amire a kerületnek is jó ideje szüksége van. 2020 vége felé számítunk az építési engedélyre, de a területrendezés már ebben az évben elkezdődhet.
A metró nem fog hiányozni?
A metró mindig hiányzik, ha valahol nincs. A projektnek része a közlekedésfejlesztés is, amely a helyi forgalom gördülékenységét biztosítja.
A kivitelező cégek egyre aktívabbak ingatlanfejlesztőként is, ez lesz a jövő, mert náluk van a megvalósítás kulcsa? Több ilyen példát látni manapság.
Olyan sosem lesz, hogy a fejlesztők eltűnjenek. Mindig lesz fejlesztő, fővállalkozó, generálkivitelező vagy alvállalkozó. Az viszont egyértelműen látszik, hogy előbb-utóbb a magyar kivitelező cégek egy része megpróbál áthajózni az ingatlanfejlesztés piacára is. Ehhez azonban rengeteg tőkére és pozitív építőipari bizalmi indexre van szükség.
A Puskás Arénán (új Puskás Ferenc Stadion) is végeztek szerkezetépítési munkát. Ott volt pénzügyi nehézség?
A Puskás Stadion szerkezetépítésének kb. 40%-át valóban mi végeztük, ezen kívül az összes pilonrácsot mi gyártottuk és helyeztük fel, melyek Wetcast technológiával a valaha készült legnagyobb és legbonyolultabb 3D-s egybeöntött vasbeton-elemek. Továbbá a térburkolatot a cégcsoportunkhoz tartozó Viastein Kft. gyártotta és kivitelezte. Pénzügyi és organizációs szempontból ritka az a projekt, ahol olyan gördülékeny az együttműködés generálkivitelezők és alvállalkozók között, mint a Puskás Stadionnál.
Számít arra, hogy Paks 2-ben lesz szerepe a hazai építőiparnak?
Ez a jövő zenéje. Bízunk abban, hogy ha valahol jó projekt épül, akkor megkérdeznek.
Gyergyóremetén egy luxusszállodai projekt is folyamatban van. Gondolom ez is üzleti döntés.
Én onnan származom, így egy régi vágyam teljesül a szálloda megépítésével. A lokáció környezetben ugyanazt nyújtja, mint Ausztria vagy Svájc. Ahhoz, hogy ez infrastruktúrában is elérje a nyugati szintet, napi repülőjáratot tervezünk indítani. Természetesen üzleti alapon is megvizsgáltuk a projektet, így döntöttünk a beruházásról.
Az államnak milyen feladata lenne az építőipar támogatásában?
Az állam, vagyis a kormány szerintem nagyon jól végzi a dolgát. Az építőipar nagyon jól teljesít, úgy gondolom, az adókörnyezet is nagyon kedvező. Magyarországon sokan a kormánytól várják a megoldást. Mindig azt szoktam kérdezni, hogy te magad tettél-e egy lépéssel többet azért, hogy a holnapod jobb legyen? Én a munka világában hiszek, lehet álmodozni arról, hogy kevés munkával sok pénzt keresünk, de az építőiparban ezt nem lehet megcsinálni (és szerintem máshol sem). Mi egy 10 fős kis csapatként kezdtük el az egészet, tudjuk, hogy munkával el lehet jutni ide, de az is igaz, hogy néha nincs szombat, se vasárnap.
Végszóként egy viccel zárnám: „Két székely bácsi beszélget egy padon. Hallod-e, komám? Mivel foglalkozik a fiad, hogy ilyen jól megy dolga? Válasz: Hallod-e komám. Mindig a saját dolgával, de ajánlom neked is!”
