Hiába a magas energiaárak, egyelőre kevesen terveznek lakásfelújítást

A lakásállomány energiahatékonysága eddig nem kapott kiemelt figyelmet, de most ez elkerülhetetlen lesz. Az energiaszegénység Magyarországon kiugróan magas, a megoldás keresése EU-s szinten is zajlik, különböző korszerűsítési támogatások által. Az EU Biztosság szeretné, ha az unió 215 millió lakóépületéből 35 millió, 2030-ig energetikai korszerűsítésen esne át. Az eddigiekben Magyarországon csak részleges programok voltak, de ahhoz, hogy 2050-re a klímasemlegesség megvalósítható legyen, évente 130 ezer lakásnak kell mélyfelújításon átesnie. Most nem az a kérdés, hogy a tervezett lakások közül mind megépül-e, inkább az, hogy a meglévőkből mind „felújul-e”. Ebben az állam is nagy szerepet kap, de a szabályozás is kiemelten fontos, a közel nulla energetikai elvárás határidejét ugyanakkor egyre tovább toljuk, most 2024 az új határidő.

Hiába a magas energiaárak, egyelőre kevesen terveznek felújítást

Az Újház által megkérdezettek mindössze 55 százaléka végzett csak számítást arra, hogy a megemelkedett energiaköltségeknél mire lehet számítani. A tervek között főként szigetelés, nyílászárócsere vagy a fényforrások energiatakarékosra történő cseréje szerepel. A lakosság kétharmada viszont egyáltalán nem tervez felújítást, aminek anyagi okai is lehetnek, de az energiaszámlák megérkezésével várhatóan növekedni fog a felújítást tervezők aránya.

A felújítást tervezők kétharmada legfeljebb 1 millió forintot tudna erre rászánni, de ettől vélhetően nem várhatunk nagy megtakarításokat. 5 millió forint felett csak a megkérdezettek 6 százaléka újítana fel, egy ekkora értékű felújítással ugyanakkor egy kádárkocka fűtésköltsége a felére csökkenthető. A többség a felújítást önerőből valósítaná meg, de vélhetően a hitelek és az állami támogatások is kapnak majd szerepet ebben.

Hogy látják a kivitelezők?

Nem meglepő, hogy a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatt a tűzifa nagyon gyorsan elfogyott, de szigeteléssel kapcsolatos nagy vásárlásokat még nem látunk, noha a kéményt már sok helyen betervezték. Az ügyfelek körében összességében mindenkinél fókuszba került az energiahatékonyság. A kivitelezők leginkább a falak szigeteléslét javasolják, de a tető és az ablakok szigetelését is fontosnak tartják. Egylőre azonban kevesen fogtak bele a tényleges kivitelezésbe. Az új lakásoknál már a tervezéskor nagyon nagy szerepet kell, hogy kapjon az energiahatékonyság, mostantól ez már nemcsak egy környezeti ügy, hiszen a pénztárcánkon is jelentősen érezni fogjuk. A szakma felelőssége abban áll, hogy időtálló megoldásokat hozzanak létre – hangsúlyozta előadásában Dr. Rázsóné Szórády Csilla, vezérigazgató, Újház.

Mi lesz a hazai építőiparral?

Az állami beruházások jelentős visszafogása az építési kapacitások felszabadulását okozza majd, így a magánszektornak több kapacitás fog maradni. Várhatóan hogyan erinti ez a ti vállalatotokat? Ha van idő felkészülni, mi a teendő? Mennyit emelkednek az építési költségek 2023-ban? A zöld energia beépítése mennyire térül meg? És vajon meddig fog tartani a mostani nehéz időszak? Többek között ezeket a kérdéseket tette fel a panelbeszélgetés tagjainak Kiss Gábor, ügyvezető igazgató, Metrodom Kivitelező Kft.

A közönség szerint a mostani építési költségek 2023-ban akár további 10-20 százalékkal is emelkedhetnek.

"Tavaly a Market mindössze 18 százaléka volt állami megrendelés, idén ennél is kevesebb, ami egy tudatos döntés volt részünkről, így az állami beruházások csökkenése nem lesz ránk jelentős hatással.

Az infrastruktúraépítésben már látjuk, hogy vannak kihasználatlan gépek a piacon,

illetve évek óta nem látott alvállalkozók is egyre gyakrabban jelentkeztek be hozzánk, sőt bizonyos alapanyagszállítók is jelezték, hogy most 50 százalékos megrendeléscsökkenésük van. Generálkivitelezőként örülnék annak, ha sokkal kidolgozottabb terveket kapnánk, ez a fejlesztő és a megrendelő érdeke is, miután egy rossz tervre egy kivitelező is csak azt teheti, hogy sokkal több tartalékot épít be. Fontos az energiahatékonyság pontos meghatározása már az elején, hogy tisztán lássunk és jobb tanácsokat adhassunk. Pár évvel ezelőtt elkezdtünk egy adatelemzési csapatot felépíteni a saját és a piaci adatok feldolgozására, hogy minél jobban tudjuk a szükséges építőanyag-mennyiségeket becsülni. Határozott megrendelési ütemtervekkel próbáljuk az árakat kordában tartani, igyekszünk kerülni a felhalmozást, sok a megrendelésünk, de azt nem raktározzuk, hanem igyekszünk azonnal a helyszínre szállítani. Vannak ugyanakkor alapanyagok, amikből Magyarország nagyon kiszolgáltatott, generálkivitelezőként ez egy hatalmas rizikó, ezen fontos lenne változtatni. Hét jó esztendő után vagyunk, most lefelé tartunk, ami akár több évig is eltarthat, de fontos, hogy az energetikai követelmények szigorítását ne toljuk el folyamatosan." – mondta el Báthory Balázs, vezérigazgató-helyettes, innováció és stratégiai fejlesztések, Market Építő Zrt.

"Az állami beruházások megszűnése a mérnöki piacon jelentős változásokat nem fog okozni, a mi megrendelésállományunk 80 százaléka piaci alapú, de jelentős átrendeződések is vannak az állami mérnökszervezeteken belül. Sokan váltani szeretnének, vagy nem látják biztosnak a jövőjüket, így arra számítok, hogy elég sok jó szakember meg fog jelenni a piacon. Szerencsés lenne őket továbbra is alkalmazni és nem elveszteni.

Egy paradigmaváltásra lenne szükség abban, hogy mit hívunk tervezésnek és mit hívunk kivitelezésnek.

Melyik munkafolyamatot mikor kezdjük el a legnagyobb hatékonyság eléréséhez. Az egyes szereplők bevonása szükséges, akár már a tervezés előtt. Az előkészítés a költségek kontrollálásához itt is nagyon fontos, az építőiparnak elég nagy a tehetetlensége, így a lecsengés is hosszabb lesz, és a felszálló pálya is lassabban fog jönni, a következő 2-3 év nem lesz könnyű." – hívta fel a figyelmet Laczkovich Gergely, alapító ügyvezető igazgató, 3E International Kft.

"El fognak maradni beruházások és újratervezés indul, de itt a hangsúly a tervezésen van, eljött az ideje, hogy a tervezés nagyobb hangsúlyt kapjon.

Ha a tervezők 1 százalékkal nagyobb költséget kapnak a projekt költségvetéséből, például 3 helyett 4 százalékot, akkor a kivitelezésen 15 százalékot lehetne csökkenteni

és az üzemeltetési költségekről még nem is beszéltünk. Áldozni kell arra, hogy BIM-alapú tervek születhessenek, de kellenek hozzá szakemberek is. Attól, hogy az építészek felrakják a felhőbe a terveket még nem lesz változás, egy attitűdváltásra van szükség, noha Magyarországon már egyre több és jobb BIM-menedzserek vannak. BIM-menedzser tantárgyra a BME-n például tavaly 32, idén már 110 hallgató jelentkezett. Mi nem a piaci hullámokat nézzük, nem az időtávokat, hanem folyamatosan innoválunk. Az épületeket 40-70 évre építjük, ami akár több gazdasági válságot is meg fog élni. Egyszer minden ciklus véget ér." – emelte ki Reicher Péter, ország igazgató, Graphisoft SE.

"A pontosabb tervezés nálunk is sok előnyt jelentene logisztikai szempontból.

Az építési termékek árazás szempontjából két részre oszthatók aszerint, hogy mihez kell sok és mihez kell kevés energia.

A kerámiatermékek iránt például csökken a kereslet, miután kevesebb az építkezés, de mivel nagyon kitettek a gázáremelkedésnek, még mindig emelkedik az áruk, amibe a tetőcserepek is beletartoznak. A cementgyár egy ingoványosabb terep, ahol viszont árcsökkenés tapasztalható, az azon termékek köre, amelyek előállításához kőolajra van szükség. A kőolaj ára a világpiacon csökkent, de az euró-forint árfolyam miatt ez nálunk csak később fog érződni. Az acél árazásában is csökkenés volt tapasztalható. Az előző válság 6-7 évig tartott, így 5-6 nehezebb év most is benne van a pakliban, de a kérdés az, hogy milyen intézkedéseket hozunk közben, és hogyan állítjuk vissza a fogyasztói bizalmat, mivel az energiaárak kérdése miatt most sok minden kiszámíthatatlan." – mondta el Dr. Rázsóné Szórády Csilla, vezérigazgató, Újház.

"Bízunk benne, hogy egy esetleges megrendelésállomány-csökkenés a mi szempontunkból pozitívan fogja befolyásolni a piaci folyamatokat. A meglévő épületállomány gépészetileg masszívan túl van tervezve, a fogyasztás magas, a gépek nem hatékonyak és hamis információkat adnak azoknak közszolgáltatóknak. A túltervezések kiszűrése már tervezési szinten is fontos.

Egy belvárosi lakásnál például ne -15 fokra tervezzük a fűtést, hanem csak -5-re, ami a valós igény, ezzel gépek és energia spórolható, ami által a piac fenntarthatóbbá válik.

Ebben minden résztvevőnek megvan a saját felelőssége. Fontos, hogy a fejlesztőnek legyen piaci információja a generálkivitelezőről és meglegyen egy profi segítsége, aki segít elkerülni a túlbiztosítást és a kockázatokat. Mi eleve próbálunk minél jobb technológiákat beépíteni az épületeinkbe, ezért kisebb profittal dolgozunk, de van egy társadalmi felelősségvállalása is a dolognak. A következő időszak a tanulásé, így mindenkinek jobban a zsebébe kell nyúlnia, ez lesz az előremutató irány. Kereskedelmiingatlan-fejlesztőként nálunk a visszaesés már 2 éve tart, de bízunk abban, hogy a következő hullámra majd elsőként tudunk felülni." – tette hozzá Ábrahám András, projekt igazgató, Skanska magyarországi kereskedelmi fejlesztési üzletága.

Címlapkép forrása: Mónus Márton