Zöld átmenet a kereskedelmi ingatlan szektorban
Voltak már nagyobb energetikai átállások - amikor a szén, a kőolaj volt újdonság. Most a megújulók jönnek
- kezdte előadását Soós Szabolcs, pénzügyi igazgató, Solar Markt Csoport, majd hozzátette, hogy: "Egy háromszoros sebességű átállásra van szükség, ez jól mutatja mekkora kihívás előtt állunk. Az ingatlanpiac kihagyhatatlan része ennek."
Az előadásban szó volt arról is, hogy Magyarországon a legkonzervatívabb becslések szerint is jelenős villamosenergia-fogyasztás növekedés várható:
ez 45%-kal lehet több 2030-ra az idei évhez képest.
A jelenleg folyamatban lévő ipari naperőmű beruházások létrejötte esetén kb. 15 ezer GWh kereslet fog szemben állni kb. 5 ezer GWh kínálattal. A kereskedelmi ingatlanok ehhez a kereslethez nagyban hozzájárulnak, a piacon ugyanis egyértelmű a fenntarthatósági célrendszer. Soós Szabolcs 5 fő területet emelt ki ennek kapcsán:
- Ügyfélelvárás, vagyis megfelelni a bérlőknek
- ESG vállalások, azaz a vállalati szintű célok
- Finanszírozási kondíciók
- Szabályozási elvárások, beleértve a hazai és az EU-s stratégiákat
- Befektetők, menedzsment, hiszen az intézményi befektetőknél is nagyon fontosak az ESG szempontok
A szakértő előadásában bemutatta azt is, hogy milyen zöldáram-vételezési lehetőse van a kereskedelmi ingatlanoknak, amely többek között a zöldülési arányhoz is hozzájárul, valamint a magas szintű ESG megfelelést is segíti. A kereskedelmi ingatlanoknál sokszor megjelennek olyan igények, mint, hogy több lokáció között kell elosztani az érkező zöld áramot - szerencsére a bemutatott termék ez is kezelni tudja - tette hozzá Soós Szabolcs, majd hozzátette, hogy 2028-2029-ben már nem lesz olyan prémium bérlő, aki ne várná el a zöldáram-vételezési lehetőséget. Végül kiemelte:
Kockázatkezelési és pénzügyi kérdéssé vált a klímakockázat. Ami most zöld prémium, az hamarosan barna diszkont lesz.
Zöld épület minősítésektől az EU Taxonómiáig - A zöld ötven árnyalata?
Mitől lesz jövőálló a befektetés a fenntartható ingatlanokba? Milyen eszközök vannak erre? ezekkel a kérdésekkel foglalkozott előadásában Szarvas Gábor, ügyvezető, Greenbors Consulting Kft., elnök, HuGBC.
A közelmúltban a zöld épület minősítések száma Csehországban és Romániában volt kiemelkedő, a legelterjedtebb a BREAM, ezt követi a LEED certifikáció. A csak Magyarországon kiadott 246 BREEAM minősítésből a magasabb kategóriában kevesebb volt 2023-ban, érdemes a minél magasabb minőségre törekedni - mondta el Szarvas Gábor, majd az EU Taxonómia kapcsán arról számolt be, hogy az ingatlanok esetében sok tényező megfelel az épületminősítések által is támasztott követelményekkel.
Katasztrofális az energiapazarlás az ingatlanokban
Az üzemeltetés minőségének és az energiahatékonyságnak fényéveket kéne javulnia, de nem lehetetlen helyzet. Az ingatlanpiacon az energetikai tanúsítványokban szereplő értékeket összevetettük az épületek valós energiafogyasztásával, a kettő közötti különbséget egy 2,5-3,5-ös szorzó jellemzi: az épületek sokszorosát fogyasztják annak, mint amit az energetikai tanúsítványaik mutatnak, ez a valóság" - kezdte előadását Pál Péter, ügyvezető igazgató, Re-Energy Kft., majd kiemelte:
Azt látjuk, hogy az energiahatékonyság terén a facility menedzsmenttel van a legnagyobb gond.
"Az ingatlanhasználók elégedettségének eléréséhez több dolog szükséges, többek között a rájuk vetülő figyelem, a megfelelő komfortérzet biztosítása, és sok más olyan tényező, ami pénzben nyilvánul meg. A jó és a rossz FM csapat közötti különbség az, hogy ezeket mennyiből tudja megvalósítani. Amikor az épülettulajdonosok elkezdik megpályáztatni a munkát, kijelölnek ebből a komplex egészből néhány tételt és ezt kell beárazni. Egyik oldalról hatékony épületet akarnak, de másfelől olcsón is. Ehhez a helyzethez már rég alkalmazkodtak az FM cégek. A baj az, hogy most már a környezet hangot adott a kihasználásának, és ez változást követel" - ismertette a magyar helyzetképet Pál Péter, majd folytatta:
"Az FM cégeknek nem feltétlenül érdeke sokkal hatékonyabb épületeket üzemeltetni, mert a jövőben kevesebb munkára lesz tőlük szükség. Hogyan érhetjük el, hogy a tulajdonos és az FM cég, ez a két játékos elkezdjen egy kapura játszani? Válaszként kidolgoztunk egy rendszert, elkezdtük az épületek fogyasztási görbéjét lemodellezni. Ez a megközelítés azt változtatja meg, hogy objektív alapra helyezhető az a komplex halmaz, amiben a bérlő elégedettségét befolyásoló tényezők benne vannak. Lehet az eredményeket mihez kötni, meg lehet határozni hogy mikor jó, és mikor rossz egy facility management.
Mi kell még a modell működéséhez? Bizalom. Ez ugyanis hiányzik a piaci szereplők részéről. Az ügyfelek részéről is elsőként észszerű bizalomra van szükség, hogy a cselekedetek is elinduljanak.
- zárta előadását Pál Péter.
Címlapkép forrása: Akos Stiller via Portfolio
