Keresett kifejezés: makrogazdaság | Találatok száma: 13737 Új keresés
Londoni makrogazdasági elemzők szerint a balti köztársaságok hazai össztermékének (GDP) értéke már túllépte a koronavírus-járvány előtti szinteket, és e három gazdaság növekedési üteme a következő években Közép-Európáét és az euróövezetét is túlszárnyalja.
A héten az MNB kamatdöntése lesz a legfontosabb esemény itthon, emellett csütörtöktől uniós csúcsot tartanak az állam- és kormányfők. Orbán Viktor a múlt héten már előrevetítette, hogy ismét heves vitákra készül az energiaválság megoldásával és a klímavédelem költségeivel kapcsolatban.
A gazdasági fejlettség alakulása örökzöld téma a közgazdászok körében, ugyanakkor a nem megfelelő mutató használata téves következtetésekhez vezethet. A gazdasági fejlettség mérőszáma a vásárlóerő-paritáson kifejezett egy főre jutó GDP, ami azt mutatja, hogy Kelet-Közép-Európa volt az EU növekedési motorja az elmúlt másfél évtizedben. A 2004-ben az EU-ba belépő valamennyi régióbeli ország gazdasági teljesítménye jelentősen közelített az EU átlagához 2004 és 2020 között, és közöttük Magyarország is számottevő felzárkózást ért el. E cikkben a felzárkózás ütemét és mérésének módszertanát elemezzük, amelyek reményeink szerint segítenek elkerülni, hogy a jövőben téves állításokat tegyenek akár képzett közgazdászok is.
A magyar gazdaságpolitika szinte összes befolyásos vezetője előad kedden a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján, így elsőkézből értesülhetünk a legfrissebb tervekről. Témák pedig bőségesen vannak, hiszen januártól bruttó 200 ezer forintra emelkedhet a minimálbér, februárban pedig a gyermeket nevelők megkaphatják a beígért szja-visszatérítést.
A lengyel alkotmánybíróság múlt heti döntésében kimondta, hogy az Európai Bíróságnak (EUB) nincs beleszólása a lengyel igazságügyi reformba, hasonló döntésre pedig még nem volt példa. A lengyel döntést nagyon sokan értelmezték az EU-ból való kilépés deklarálásának, a kormány viszont azonnal igyekezett elhessegetni ezeket a gondolatokat. Több ok miatt is azt gondolhatjuk, hogy a kormánynak valóban nem áll szándékában az EU elhagyása, a makrogazdasági mutatók pedig azt mutatják, hogy a kilépés csak súlyos gazdasági következmények árán hajtható végre. Ez persze nem jelenti azt, hogy a lengyel kormányt européernek nevezhetjük, sőt: a lengyelek a jelenlegi magyar kormánnyal együtt a jövőben az egyik zászlóshajói lehetnek az EU további mélyítése elleni tudatos kampánynak.
Három, az Egyesült Államokban dolgozó tudós, a kanadai David Card, az amerikai Joshua D. Angrist és a holland Guido W. Imbens kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat "az ok-okozati összefüggések elemzéséhez nyújtott módszertani hozzájárulásukért" - jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Az elemzők azt latolgatják a mai magas inflációs adat után, hogy vajon a jegybank monetáris politikája a szeptemberi 15 bázispontnál erőteljesebb szigorítással reagál-e az év végéig kirajzolódó folyamatokra a decemberi Inflációs jelentés előtt.
Drága albérletek, alacsony kezdőfizetések, kevés kollégiumi hely - csak néhány tényező, mely megnehezíti, akár egyenesen el is lehetetleníti az egyetemista hallgatók önálló lakhatását. Ennek következtében nem véletlen, hogy Magyarországon a fiatal felnőttek az EU-s átlaghoz mérten csak jóval később hagyják el a szülői fészket, míg a fejlettebb országokban, ahol többen járnak egyetemre, jóval alacsonyabb az átlag. Egy nyáron végzett felmérésünkben megkérdeztük az egyetemista hallgatókat, szerintük mi lehet a megoldás a helyzetre - a válaszok pedig gyakran összecsengenek.
Az Európai Beruházási Bank friss digitalizációs indexén három helyet javítva, jól szerepelt Magyarország
Az elmúlt évtizedben nyerő stratégiának bizonyult, ha valaki a korrekciókat követően rohant bevásárolni részvényekből, de a Wall Street stratégái arra figyelmeztetnek, hogy most túl sok kockázattal kell számolniuk azoknak, akik egy esés alkalmával egyből fejest ugranának a részvénybefektetésekbe - írja a Reuters.
A gazdasági tevékenységek hatékonyságának növekedésével az utóbbi évtizedekben megerősödött a nemzetközi kapcsolatok és a globális értékláncok szerepe a gazdaságok működését tekintve, azonban például a Covid-19 pandémia által kiváltott korlátozások (üzemek és gyárak átmeneti bezárása, szállítási korlátozások) gazdasági következményei a nemzetköziesedés árnyoldalára is rávilágítottak. A termékek előállításához szükséges inputok beszerzése nehézkesebbé vált, ami a termelés átmeneti leállítását idézhette elő, még az olyan országokban is, ahol a járvány ezt egyébként nem indokolta volna. Legfrissebb kutatásunkban annak jártunk utána, hogy az egyes országok milyen mértékben képesek biztosítani a termeléshez szükséges inputokat belföldről és Magyarország hogyan szerepel a nemzetközi összehasonlításban.
A vártnál lényegesen kedvezőbb második negyedéves bruttó hazai termék (GDP-) adat, valamint a gyors kilábalás miatt a korábbi 7,7 százalékról 8 százalékra emelték idei GDP-előrejelzésüket a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank makrogazdasági elemzői. A jövő évi növekedési előrejelzésüket 7 százalékon tartják, de ez a minimálbér és a bérminimum jelentősebb emelésével tovább nőhet. Az idei második félévben már újra munkaerőhiány léphet fel, ami gyorsíthatja a bérnövekedést. Az elemzők 4,7 százalékos átlagos inflációra számítanak idén, amit a nyersanyag-, és agrárárak meredek emelkedése, a nyitás miatti keresleti-kínálati súrlódások, valamint a dohánytermékek jövedékiadó-emelése határoz meg. Az MNB fokozatos szigorítása, és a hazai gazdaság vártnál lényegesen gyorsabb helyreállása miatt a forint kismértékben tovább erősödhet.
Kipattanhat-e az Evergrande cégcsoport esetleges csődjéből egy újabb Lehman Brothers ügy? A kérdést újságírók, elemzők hada taglalja most a médiában. Ha valaki az Evergrande Group létezéséről eddig nem is hallott, nincs egyedül. Eddig csak szakmai körökben ismerték a kínai üzleti csoportot, amely sok egyéb mellett lakásépítéssel, ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, jórészt az ország kevésbé felkapott városaiban. De Vuhanról is roppant kevesen hallottak két évvel ezelőtt…
Az orosz lakásbérleti piac jelenleg a fejlődés kezdeti szakaszában van: a professzionális projektek csak most kezdenek megjelenni, és szinte az egész kínálat a szervezetlen piacon lévő magánegységekből áll. Az állam aktív részvétele és a várható intézkedések (a fejlesztők és a bérlakások iránti kereslet ösztönzésére) azonban hozzájárulhatnak a szegmens aktív fejlődéséhez: 2030-ra legalább 45 millió m2 bérlakás építését tervezik. Ugyanakkor a hosszabb távú potenciált a piaci szakértők a teljes orosz lakásállomány legalább 20%-ára becsülik, míg a jelenlegi érték 6% (abszolút értékben körülbelül 520 millió m2). És még ha ez részlegesen valósul is csak meg, a bérlakások minden bizonnyal jelentős szerepet játszanak majd az orosz építési piacon az elkövetkező években - derül ki az EECFA elemzéséből.
A jövő év elejére megígért, családosoknak, nyugdíjasoknak és más célközönségnek szánt egyszeri és tartós jövedelemtranszferek alapjaiban írják át a 2022-es költségvetést és a büdzsé várható pályáját. Olyan méretű kiköltekezés valósulhat meg, amire az elmúlt 20 évben csak ritkán volt példa. De mégis miért, miből csinálja ezt a kormány és mi lehet ennek a következménye?
A gazdasági ciklusok szabályszerűségei értelemszerűen hatással vannak a befektetési eszköztípusok árazására, ami ennek megfelelően ugyancsak jól megfigyelhető ciklikusságot mutat. A gazdasági ciklus különböző fázisaira reagáló eszközallokációs döntéseket nevezzük rotációnak, amelynek következtében eltérő az egyes eszközök és szektorok teljesítménye a ciklus különböző pontjain. De vajon érvényesülnek-e ezek a hatások a koronavírus-válság miatt kialakult tavalyi, rendkívül rövid recesszió után? Többek között erre a kérdésre is keresték a választ az Amundi Alapkezelő sajtóeseményén.
A Prima Primissima Alapítvány közzétette idei Primáit, akik közül kikerülnek az idei Prima Primissima díjasok. Külön öröm számunkra, hogy kollégánk, Madár István a magyar sajtó kategóriában a 2021-es év egyik Primája lett Borbás Mária és Rónai Egon mellett.
Tíz éve mindenki a piac fellendülésére várt, de azt valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy a lakásárak 2021-re egyes területeken akár megháromszorozódhatnak. Az idei év kezdetén a 2020-as konszolidáció, a kivárás és a koronavírus járvány hatása miatt a forgalom legfeljebb lassú növekedése látszott a legvalószínűbb forgatókönyvnek, azonban – elsősorban az újonnan bevezetett otthonteremtési támogatások hatására – a piac a vártnál gyorsabban talpra állt és az árak már tavasszal növekedésnek indultak. Ma pedig nem látható olyan tényező, ami miatt az ingatlanpiac ismételt megtorpanására lehetne számítani – állapították meg az OTP Ingatlanpont szakértői.
Az utóbbi napokban megszűnt a megszokott forgatókönyv az amerikai részvénypiacokon, amelyek a világ vezetői közé tartoztak a másfél éve tartó emelkedő trendben. A befektetők a korrekciót már nem vették meg, hanem egyre inkább az eladói oldalon léptek fel. A tegnapi napon egyértelmű disztribúció zajlott le a szektorok és ágazatok többségében, nagy szereplők igyekeztek minél gyorsabban megszabadulni a részvényeiktől. Különösen nagy ütést kaptak a technológiai papírok, amelyek korábban éppen az emelkedés fő motorjai voltak. Minden jel arra mutat, hogy a középtávú trendnek vége a tengerentúlon, ami a globális piacokra is komoly hatással lesz. Technikai elemzésünkben azt vizsgáltuk, hogy mi következhet most a részvénypiacokon.
Abba kellene végre hagyni azt a kommunikációt, hogy az infláció emelkedése átmeneti a világban – mondta a Portfolionak adott interjúban Steen Jakobsen. A Saxo Bank markáns véleményéről ismert vezető közgazdásza szerint az elszálló energiaárak lerombolják majd a monetáris politikát, mivel fiskális oldalról további élénkítésre lesz szükség. Magyarország kapcsán megjegyezte, hogy még mindig fennáll annak veszélye, hogy kilépünk az Európai Unióból, viszont a következő évek sok érdekességet tartogathatnak a kontinensen.
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív... 
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) a 2021-2027 közötti uniós költségvetési...
Nagy lendülettel és talán még nagyobb reményekkel indult Donald Trump második elnöksége. Értékeljük az eddigi... 
Az MI-vállalatok egyre inkább támaszkodnak a humán tudományokra a technológiai kihívások kezelésében.
Az édesvíz szerepe a globális gazdasági térben új megközelítést igényel. Nem kizárólag erőforrás, nem pusztán...
A nyári hőség hatására jelentősen megnő a földgáz iránti kereslet, főként az áramtermelés miatt, amelyben...
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
