• Megjelenítés
Keresés

Keresett kifejezés: makrogazdaság | Találatok száma: 13737 Új keresés

Életmentő terápiák várnak a befogadásra - Az innovatív gyógyszeripar közben ugrásra kész

Életmentő terápiák várnak a befogadásra - Az innovatív gyógyszeripar közben ugrásra kész

A koronavírus-járvány rámutatott arra: a gyógyszerfejlesztés és a makrogazdasági mutatók között egyértelmű az összefüggés - fogalmazott a Portfolio-nak adott interjújában Kókai-Nagy Ákos. Az Innnovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke úgy vélekedett: a pandémia bebizonyította azt is, hogy az innováció érték, a gyógyszerinnováció pedig befektetés a jövőbe. Szerinte a vakcina egy év alatt történő kifejlesztése óriási teljesítmény az iparág részéről, és a kormányok már az új mutációk elleni készítményeket is ezektől a gyártóktól várják. Az AIPM elnöke egyúttal más fertőző betegségek társadalmi következményeire is felhívta a figyelmet, ezeket csak átmenetileg szorítja háttérbe a járvány. Mindezeken túl a beszélgetés során szóba került az állam szerepvállalása a gyógyszerpiacon, az innovatív terápiák hozzáférése, a klinikai vizsgálatok előnyei, a minisztériumok és az egyesület ezeken a területeken zajló együttműködése, valamint a különadók ügye. A szakember elárulta: 2020-ban 100 milliárd forintos nagyságrendű extra terhet viselt az iparág az ágazati adók következtében, azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben nem az adómérséklés a szektor elsődleges szempontja.

Amikor egy héten csak három napot kellett dolgozni

Amikor egy héten csak három napot kellett dolgozni

Mi lenne, ha kapnánk egy újabb szabadnapot a héten? Ez az a kérdés, ami régóta foglalkoztatja az embereket, de a nagy technológiai fejlődés ellenére mégsem igazán csökkennek a munkaóráink. A történelem viszont szolgáltat egy nagyon tanulságos esetet ezen a téren: az Egyesült Királyságban volt egy olyan átmeneti időszak, amikor országos szinten bevezették a háromnapos munkahetet. Persze nem azért, hogy az emberek lazíthassanak, hanem kényszerből, mert bizonytalan volt az áramellátás. Meglepő módon a baljós gazdasági előrejelzések mind tévesnek bizonyultak: a kibocsátás közel sem esett vissza annyira, mint várták. Mindez különösen érdekes vetületet ad a rövidebb munkahétről szóló diskurzusnak, ezért megpróbáljuk az alábbi cikkben részletesen elmesélni, hogy akkor pontosan mi is történt.

Európában csak egyetlen ország vert meg minket egy fontos mutatóban hét év alatt

Európában csak egyetlen ország vert meg minket egy fontos mutatóban hét év alatt

Az Európai Unión belül csak Írországban csökkentek nagyobb mértékben a költségvetés kamatkiadásai 2013 és 2019 között, mint Magyarországon – állapítja meg a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányban Kicsák Gergely, Benkő Dávid és Végh Noémi. A közgazdászok azt is megvizsgálták, milyen tényezők okozták a pozitív folyamatot, aminek köszönhetően hét év alatt összesen az éves GDP majdnem tíz százalékát spórolta meg a költségvetés.

Hosszú távon is odacsaphat a koronavírus a gazdasági növekedésnek

Hosszú távon is odacsaphat a koronavírus a gazdasági növekedésnek

A gazdaság hosszú távú növekedése leginkább két dologtól függ. Az egyik a rendelkezésre álló munka, a másik meg a tőke. Persze a kettő mágikus kapcsolatából és felhasználásából létrejövő termelékenység is fontos. A Covid-válság pedig mindenre hatással lehet, főleg ott, ahogy kifejezetten nagy a járvány.

Szép lassan összeáll a kép, hogy sikerült az év vége a magyar gazdaságban

Szép lassan összeáll a kép, hogy sikerült az év vége a magyar gazdaságban

A GDP-adatra még egy kicsit várni kell, de a héten már jönnek fontos részadatok a magyar gazdaság negyedik negyedéves teljesítményéről, a kiskereskedelem és az ipar decemberi statisztikája is érkezik. Közben a brit jegybank kamatdöntő ülést tart, Amerikában pedig a januári munkanélküliségi adatot ismertetik.

Eladósodni nem kell félnetek jó lesz

Eladósodni nem kell félnetek jó lesz

A nemzetközileg meghatározó pénzügyi intézmények szemléletében gyökeres fordulat ált be 2008 és 2020 között, két súlyos világgazdasági válságkezelésének tapasztalatainak következtében. Az egy évtizeddel ezelőtti stabilitásra törekvő és a monetáris és fiskális kockázatokat mérséklő javaslatok a 2020-as Covid-19 válság kezelése során már fel sem merültek. Helyette a vezető közgazdászok az élénkítés és az aktivizmus fontosságáról beszélnek manapság, melyet az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének közgazdászai szemléltetnek.

A válság ára: egy évtizeddel későbbi euróbevezetés

A válság ára: egy évtizeddel későbbi euróbevezetés

Hosszú idő óta először megtört a csend a hazai euróbevezetés kapcsán, bár ennek érdemi okát vagy indokát nem igazán látom. Ugyanakkor a téma mégis megszólított, hiszen egy válság mindig jó lehetőséget kínál arra, hogy egy kicsit más szemszögből tekintsünk a gazdasági folyamatokra. Persze, valahol érthető, hogy miért került elő megint a téma. A forint a világ egyik legrosszabbul teljesítő fizetőeszköze volt 2020-ban: közel 10 százalékos gyengülést mutatott az év kezdete és vége között. Aki valamilyen oknál fogva érzékeny a témára, mert például jelentősen nőttek a beszerzési költségei, jogosan teheti fel a kérdést: miért nem szabadulunk már meg ettől a bizonytalansági és költségnövelő tényezőtől?

Óvatos az inflációval az MNB, minden eszközt kész bevetni, ha kell

Óvatos az inflációval az MNB, minden eszközt kész bevetni, ha kell

A kamatok szinten tartása mellett már két héttel ezelőtt 400 milliárd forinttal 1150 milliárdra emelte a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét a Monetáris Tanács – olvasható a jegybank keddi közleményében. A kamatokkal kapcsolatban továbbra is óvatos az MNB, elsősorban az inflációs kilátások emelkedését és bizonytalanságát hangsúlyozza, illetve kiemelik, hogy szükség esetén minden eszközt készek bevetni.

Tőkemozgások a világban: áldás vagy átok?

Tőkemozgások a világban: áldás vagy átok?

Az Elemző közgazdász videósorozatunk mai részében azzal foglalkozunk, hogy miként gondolkodnak a közgazdászok a nemzetközi tőkeáramlásról. Antal Judit, az OG Research vezető közgazdásza arról beszél, hogy milyen előnyei és kockázatai vannak a tőke szabad áramlásának. A szakértő szerint az előző válság során felgyűlt tapasztalatoknak köszönhetően a mostani krízisben már több tudásunk van arról, hogy a kedvező makrogazdasági hatások kihasználása mellett hogyan csökkentsük a tőkemozgásokból fakadó veszélyeket.

MNB: félreértés terjed a törlesztési moratóriumról

MNB: félreértés terjed a törlesztési moratóriumról

Az ügyfelek – egyes félreértésen alapuló, s a fogyasztók megtévesztésére is alkalmas hírekkel szemben – sem a jelenlegi, sem a jövőbeni hiteleiknél nem veszítik el „tiszta” adósi besorolásukat a bankoknál pusztán azért, mert a törlesztési moratóriumot választották. A fizetési stop ezzel szemben segítő eszköz, sokaknak mentőöv, másoknak választási lehetőség - hívja fel a figyelmet friss közleményében az MNB.

Meglepetést okoz az MNB az év első kamatdöntő ülésén?

Meglepetést okoz az MNB az év első kamatdöntő ülésén?

A héten tartja idei első kamatdöntő ülését az MNB, de meglepetésnek számítana, ha a jegybank módosítana a kamatszinteken. A héten ezen kívül megismerjük az Egyesült Államok és az eurózóna fontos gazdaságainak negyedik negyedéves teljesítményét, Magyarországon pedig a kereseti, demográfiai és munkaerőpiaci statisztikákat decemberből.

Bejelentette az MNB, hogyan tarthatják nyilván a bankok a moratóriumos hiteleket

Bejelentette az MNB, hogyan tarthatják nyilván a bankok a moratóriumos hiteleket

Közzétette a bankok számára a moratóriumban lévő hitelek értékvesztéséről és átstrukturálttá minősítéséről szóló iránymutatását az MNB. A kilenc hónapnál hosszabb ideig a moratóriumban lévő ügyfélhitelek esetében az intézmények egyedileg eltekinthetnek az átstrukturálttá minősítéstől, ha egyértelműen igazolható, hogy az adósnak nincsenek és várhatóan nem is lesznek pénzügyi nehézségei.

Mit tegyünk ott, ahol nincs verseny?

Mit tegyünk ott, ahol nincs verseny?

Az Elemző közgazdász videósorozatunk több részében foglalkoztunk a verseny jelentőségével. Vannak azonban olyan területek, ahol egyszerűen nem alakulhat ki gazdasági verseny, ám a közgazdászoknak itt is lehet tennivalója. A hálózatos iparágak, mint például a villamosenergia-szektor körültekintő szabályozást igényel annak érdekében, hogy versengő részpiacokat, illetve optimális működésre motiváló monopol szereplőket teremtsen. Csermely Ágnes, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal szakértője ennek a logikáját magyarázza el a sorozat friss részében.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megjelent a kormány új ingyenhitele, élelmes magyarok tízezrei mozdultak rá azonnal
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Portfolio Blogger
Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility