Átírhatják a magyar befektetéseket az MNB legújabb tervei (x)

Amióta rákaptak a magyarok a lakossági állampapírok ízére, sok megtakarítási és befektetési termék csak nyüglődik: a befektetési alapok vagyona évek óta stagnál, a részvényekben lévő vagyon nem tud érdemben nőni, a nyugdíjpénztárak és nyugdíjbiztosítások sem tudnak már érdemi ügyfélpénzt becsatornázni. Mindez csak a kezdet, ha életbe lépnek az MNB befektetési alapokat és nyugdíjpénztárakat érintő javaslatai.

A Portfolio március 21-én megrendezésre kerülő Investment, Wealth and Savings (IWS) konferenciáján külön szekcióban foglalkozunk azzal, mit tervez az ÁKK a lakossági állampapírok piacán, illetve milyen tervei vannak az államadósságra nézve. A témában Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója tart előadást a konferencia délelőtti szekciójában.Arról a Portfolio már többször is beszámolt, hogy temérdek készpénz van a magyar háztartásoknál, a kormánynak pedig nem titkolt célja, hogy ezeket a pénzeket valahogyan becsatornázza az államadósság finanszírozásába. Ennek lehetőségeiről az MNB is kifejti álláspontját Versenyképességi Programjában, a készpénz hatékony becsatornázásáról a megtakarítási piacra Kuti Zsolt, az MNB monetáris politika és pénzpiaci elemzések igazgatóságának igazgatója beszél egy 20 perces előadás keretében.

Az előadásokat a délelőtti szekcióban egy panelbeszélgetés zárja, ahol a megtakarítási piaci vezetők értekeznek arról, milyen eszközökkel lehet elcsábítani a lakossági befektetőket az állampapíroktól és hogyan lehet mozgásra bírni a temérdek készpénzt a párnacihák közül, miközben olyan kényes témákat is boncolgatunk, mint a jutalékok, profitmarzsok és a jövő értékesítési trendjei. A panel résztvevői:

• Benczédi Balázs, vezérigazgató, MKB-Pannónia Alapkezelő
• Hardy Ilona, alapító, IT-elnök, Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár
• Kadocsa Péter, elnök-vezérigazgató, Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt.
• Máté-Tóth István, kereskedésért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettes, Budapesti Értéktőzsde Zrt.
• Szécsényi Bálint, vezérigazgató, Equilor Befektetési Zrt.

2018-ban és 2019-ben is több szabályozói változás érte a hazai befektetési alapokat. Ilyen volt a MiFID 2 bevezetése, a szigorúbb pénzpiaci előírás vagy az ingatlanalapoknál a befektetési lehetőségek kibővülése a SZIT-ek részvényeire. És ez még nem minden: mint kiderült, az MNB T+180 napra növelné az ingatlanalapok visszaváltásának időkorlátját a mostani, jellemzően T+3-ról. A Portfolio tudomása szerint a jegybank mindemellett a befektetési alapok után, a forgalmazónak fizetett jutalékok kapcsán is egyeztetést folytat az érintett piaci szereplőkkel, ami miatt könnyen lehet, hogy érdemi kihívók nélkül maradnak a lakossági állampapírok a banki értékesítési csatornákban.

Ráadásul az MNB Versenyképességi Programjából és a Portfolio-nak küldött tisztázó válaszokból az is kiderül, hogy a jegybank a jóléti alapok létrehozásával megszüntetné a nyugdíjpénztárakat jelenlegi formájukban, ez pedig az alapkezelők intézményi mandátumaira is komoly hatással lehet.

A befektetési alapok bizonytalan jövőjéről és benne a MiFID 2 hatásairól Konkoly Miklós, a Generali Alapkezelő vezérigazgatója fog előadást tartani.A befektetési alapokat és alapkezelőket érintő konkrét szabályozói előírásokról, javaslatokról, valamint ezek működésre és profitabilitásra gyakorolt hatásairól beszélgetnek az ebédet követő szekcióban az alapkezelői vezérek.

A panel résztvevői:

• Biró Gergely, elnök-vezérigazgató, Diófa Alapkezelő
• Bálint Attila, vezérigazgató, Raiffeisen Privátbank, Raiffeisen Alapkezelő
• Czeiler-Fóris Angelika, ügyvezető, Impact Alapkezelő Zrt.
• Vízkeleti Sándor, BAMOSZ elnöke, Amundi Alapkezelő Zrt.

(x)

• Címkék:
• MNB,
• állampapír,
• ingatlanalap,
• befektetési alap,
• államadósság kezelő központ,
• lakossági állampapír,
• prémium,
• pénzpiaci alap