András Bence

András Bence

Bence a Citi regionális pénzügyi divíziójának a VP-je, ahol csapatával az európai banki stressz teszttel és belső szakértői tanácsadással foglalkozik. Korábban az EY pénzügyi üzletágának a szenior tanácsadója volt, illetve dolgozott a Morgan Stanleynél, a GE Capitalnél, a Portfolio Csoportnál és az OGResearch kutatócégnél. Ez utóbbi kötelékében részt vett számos makrogazdasági kutatásban, többek között az IMF, az Európai Bizottság és a magyar Költségvetési Tanács megbízásából. Pénzügyi és gazdaságinformatikai tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte, és emellett vezetőségi tagja volt a Rajk Szakkollégiumnak. Bence 2013 óta ír közgazdasági, társadalmi és technológiai témákról, 2018-ban pedig létrehozta a Portfolio Prof rovatot a Portfolio.hu támogatásával.

https://www.linkedin.com/in/benceandras/

Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 360

A láthatatlan szuperfegyver, amivel megsemmisítettek egy nukleáris létesítményt

2010-ben fény derült a történelem egyik legdrágább és legszofisztikáltabb pusztító vírusára. Egy olyan digitális fegyverre, amely képes volt egy nukleáris létesítményt úgy tönkretenni, hogy a jelenlévő mérnökök csak értetlenül néztek. Ez volt a Stuxnet, amely az iráni atomprogramot vette célba. A támadás mögött feltehetően az USA és Izrael állt, noha ezt ők sosem ismerték el hivatalosan. A kiberháborúzás egy létező jelenség, amely egyre inkább részévé válhat a modern életünknek. Az ilyen jellegű akciók már ma is nagyon komoly fizikai pusztításra képesek, méghozzá olyan módon, hogy az elkövetők kiléte a homályban maradhat.

Annyira sokan gyűlölik a munkájukat, hogy azt már kutatni kell

A magyarok jelentős része utálja a munkáját és egyáltalán nem elkötelezett iránta a felmérések szerint. Ezzel nem csak az a probléma, hogy az életünk súlyos hányadát töltjük élvezhetetlen környezetben, hanem az is, hogy ettől kevésbé leszünk boldogok és sikeresek. Egy nagyszabású tanulmány rámutatott, hogy azok az emberek, akik elhivatottak a munkájukban, általában jóval többre viszik. Itthon is nagyon mélyen el kell gondolkoznunk azon a kérdésen, hogy mit lehetne ezzel a helyzettel kezdeni. Vajon át tudják-e alakítani az emberek úgy a munkakörüket, hogy az élvezhetőbbé váljon, vagy jobban teszik, ha inkább más pálya után néznek? Az alábbiakban Amy Wrzesniewski, a Yale Egyetem professzorának a vonatkozó kutatását mutatjuk be, aki nemrég járt Magyarországon, hogy átvegye a Rajk Szakkollégium által neki ítélt Herbert Simon-díjat.

A pénz a tárcádban nem más, mint valaki adóssága

Eljött az idő, hogy egyszer s mindenkorra tisztázzunk egy nagyon alapvető, de megannyi félreértést szülő kérdést: mi is tulajdonképpen a pénz? A válasz sajnos nem annyira egyszerű, sőt, elsőre furcsán hangzik majd, amit mondunk. A pénz nem más, mint egy tartozást kifejező eszköz. Ráadásul egyből három fajtája is van: a számlapénz, a készpénz és a jegybanki számlapénz. Az elsőt kereskedelmi banki pénznek, az utóbbi kettőt pedig jegybankpénznek is lehet nevezni. Mindhárom a gazdaságban fennálló tartozásokat, illetve követeléseket fejez ki: a bankunk például számlapénzben jegyzi a velünk szembeni adósságát, amit jegybankpénzzel egyenlíthet ki. A hitelpénzrendszerünk ezen különös természete sajnos nagyon sok összeesküvés-elméletet és butaságot szült a közbeszédben, amiket ideje végre tisztáznunk.

Valami nagy baj van a fiatalokkal: súlyosan szoronganak és depressziósak

Úgy tűnik, hogy valami nagyon nincs rendben a mai fiatalokkal: a Pew Research felmérése szerint a 13-17 év közötti tinik 70 százaléka gondolja úgy, hogy szorongás és depresszió nyomasztja a korosztályát. Ők a Z generáció, akik már okostelefonokkal és közösségi médiával nőttek fel, de egyelőre csak találgatni tudunk, hogy pontosan mi állhat a háttérben. Az alábbiakban az Economist és a Pew Research elemzését mutatjuk be.

Már azelőtt hitelbe vertük magunkat, hogy feltaláltuk volna a pénzt

Az emberek előbb kezdtek el hitelezni egymásnak, minthogy pénzt fogadtak volna el a javak ellentételezéseként - erre a következtetésre jutott egy neves amerikai antropológus, David Graeber híressé vált könyvében, amellyel szembemegy az eddig általánosan elfogadott pénztörténettel. Kritikusai szerint nem kellően meggyőzőek a történelmi anekdotái ahhoz, hogy felülírjuk miatta a főáramú gazdaságtörténetet, ugyanakkor kutatásai mindenképpen érdekesek a téma szempontjából. Ha igaz, amit állít, akkor a modern hitelpénz valójában nem más, mint a lehető legősibb formája a pénznek.

Kagylóktól a kriptovalutákig: elképesztő átalakulásban van a pénzünk

Kőkori Anna egyszer csak rádöbbent, hogy miként lehetne barlanglakó Balázzsal a legegyszerűbben kereskedni: pénzre van szükség a cserebere helyett. Oké, nem pont így született meg a pénz a történelem során, de mégsem teljesen értelmetlen a példa. A pénzt nem tudjuk kik, mikor és hol találták ki, de azért mégsem fedi teljes homály az eredetét. Nagyon valószínű, hogy az egyre növekvő gazdasági aktivitás mellett, az emberek rájöttek, hogy a javaknak kettős szerepük lehet. Egy, amire önmagukban jók, és egy másik, amit a kereskedelemben tölthetnek be. Ezután még további évezredeket kellett várni, hogy Lüdiában elkezdjenek olyan pénzérméket verni, amelyek mintájára aztán elterjedhettek a későbbi történelmünket hosszan domináló ezüst és aranypénzek. Újabb nagy ugrást a reprezentatív pénzek hoztak, amelyek eleinte még szorosan kötődtek a közkedvelt nemesfémekhez. Végül majd csak a 20. században szakított végleg az arannyal a pénz, ezzel új pénzügyi korszakba léptetve az emberiséget. Az alábbi cikkben a pénz sokezer éves történetét meséljük el közérthetően, egészen a kagylóktól a kriptopénzekig.

Megdöbbentő ötlettel álltak elő: legalizálni kéne a zsarolást

A zsarolás bűncselekménynek számít itthon, és a közvélemény szinte teljes egyetértésben van arról, hogy ilyet tenni aljas és gonosz dolog. De mi van, ha valaki levezeti, hogy igazából a zsarolást nem lehet bűnténynek tekinteni, mert az nem több, mint egy ajánlat a hallgatásunkra? Erről újult ki a napokban egy heves közéleti vita, amely meglepően nehéz kérdéseket tesz fel.

Kiderült, hogy nem is a fociedzőn múlik a siker

Mennyi múlik a csapaton és mennyi a vezetőedzőn? Régi nagy kérdése ez a futballnak, amire egy friss elemzés most meglepő választ adott. A közvélekedéssel szemben még a legjobb edzők sem képesek tartósan jó eredményeket hozni. Akár csak megközelítőleg sem. Sőt, igazából kevesebb lehet a hozzáadott értékük, mint egy-egy sztárjátékosnak - derült ki az Economist 15 évnyi adaton alapuló elemzéséből. Kivételek persze mindig vannak.

Kiszámolták, mennyit ért a határon a kerítés - Trump nem fogja megköszönni

Donald Trump köti az ebet a karóhoz, és ragaszkodik a kerítéséhez. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon mennyit is használ az USA terebélyes déli határán egy ilyen építmény: vajon tényleg visszafogja a migrációt? Egy friss kutatás úgy találta, hogy a 2006-os Secure Fence Act értelmében felhúzott közel 900 kilométeres kerítés szinte semmit sem ért: pusztán 0,6 százalékkal vetette vissza a migrációt. Eközben ráadásul a munkásosztályon kívül tulajdonképpen mindenki rosszul járt vele egy közgazdasági modell szerint. Jegyezzük azért itt meg, hogy ezek az eredmények nem feltétlenül általánosíthatóak Donald Trump aktuális tervére.

A pénz 3 arca: nem csak arra jó, hogy elköltsük

A pénz egy megkerülhetetlen eszköz az életünkben, de e kiemelt szerepe ellenére mégis óriási homály fedi a vele kapcsolatos tényeket. Ezen most egy cikksorozattal kívánunk változtatni, először azt mutatva be, hogy tulajdonképpen mire is jó a pénz. Nem, nem csak arra, hogy elköltsük. A közgazdaságtudomány három alapvető funkciót azonosított a pénzek kapcsán: lehet velük fizetni, képesek értéket mérni és lehetővé teszik az értékőrzést. Az alábbiakban most elmeséljük, mire is jó valójában ez a különleges eszköz, amit mindenki nap mint nap használ.

Ha ezt nem csinálják, akkor most Brexit sem lenne

Sokkal mélyebbre nyúlnak a Brexit gyökerei, mint eddig gondoltuk: egy friss elemzés szerint a 10 évvel ezelőtti bankválságra adott elfuserált reakció tehet mindenről. A megszorítások túl nagy mértékben csapódtak le a szegényebb rétegeken, akik emiatt fogékonnyá váltak az UKIP EU-ellenes üzeneteire. Ezen emberek pedig nagy arányban szavaztak a kilépésre, és valójában emiatt sodródhatott a szakadék szélére a brit politika.

A szendvics, ami szerint brutálisan erősödhet a forint

Mi jut eszedbe akkor, amikor beleharapsz egy Big Mac szendvicsbe? Hát nyilván az árfolyamelmélet, és hogy miért ennyire túlértékelt a dollár a forinttal szemben. A legfrissebb Big Mac Index (ilyen McMenüt sajnos még nem lehet kérni) szerint ugyanis alig van már olyan deviza, ami ne volna alulértékelt az amerikai fizetőeszközzel szemben. A forint például 45,6 százalékkal lehetne erősebb a szendvics szerint. A Big Mac Indexet humorosnak szánták, de mégsem teljesen vicc az egész: mint kiderült, kellően hosszú távon gyakran igaza van. Ezért az alábbiakban kicsit utánajárunk ennek a népszerű falatnak: lesz szó előrejelzésekről és árfolyamelméletről is, de persze fogyasztható formában.

Annyira jobb lett a világ, hogy már a villám sem csap belénk

Régen minden jobb volt - hangzik oly gyakran a mondás. Tény, hogy rengeteg szörnyűség történik ma a világban, és egyáltalán nem tűnik úgy, hogy minden a jó irányba haladna. A helyzet mégis az, hogy ma sokkal jobb embernek lenni, mint 30 évvel ezelőtt. Vagy mint 100 éve. Vagy 250 éve. Vagy igazából valaha is a történelem során. Szinte minden lényeges területen látványos előrelépést mutat az emberi civilizáció: kevesebb a szegénység, az éhezés, a diktatúra, a háború és a gyilkosságok száma. Sőt, még a villám is kevesebbszer csap belénk! A sok szörnyűség és baljós árnyak mellett ne feledkezzünk meg az igazi trendekről: a világ egyre jobb hely. Erre emlékeztet minket Steven Pinker, a Harvard pszichológus professzora, aki egy átfogó képet mutat be arról, hogy mennyivel jobb ma embernek lenni, mint régen. Alábbi cikkünk az ő vonatkozó kutatását és gondolatait meséli el.

A karácsonyi ajándékozás nem más, mint gazdasági pusztítás

- Hát mi lapul ebben a gyönyörű szép csomagolásban?
- Egy jó nagy holtteherveszteség!

Bizony, a közgazdaságtudomány szerint az ajándékozás nem más, mint gazdasági rombolás, mivel nem vagyunk képesek eltalálni a másik preferenciáit. A többség a kapott ajándékait vagy egyáltalán nem venné meg magának, vagy csak az ár töredékéért tenné. Ez utóbbi és az ajándékok tényleges ára közötti különbség pedig nem más mint a karácsony holttehervesztesége. Egy olyan veszteség ez, amit könnyen elkerülhetnénk, ha inkább csak készpénzt adnánk egymásnak. A gond csak az, hogy nem mindenki örülne egy ilyen közgazdaságilag optimális ajándéknak. Kellemes ünnepeket kívánunk mindenkinek!

Az Isten szerelmére: nincs olyan, hogy fizetőképes kereslet

Eddig 39 800-szor írták le az interneten azt a rémes kifejezést, hogy "fizetőképes kereslet". Sőt, a közbeszédben még ennél is sokkal többször követik el ezt a bűntényt az emberek. Nem várhatunk hát tovább, harcba kell szállnunk, hogy mindenki megtudja: nincs olyan, hogy fizetőképes kereslet. Fizetőképesség van és kereslet van, de a kettő együtt értelmetlen. A kereslet önmagába foglalja azt, hogy egy jószágot valaki képes és hajlandó megvenni az adott áron. Tehát keresletet csak fizetőképesen lehet támasztani. Próbáljon csak meg bárki fizetésképtelenül bevásárolni, hamar rá fog jönni, hogy az komplikációkat eredményez. Az alábbiakban ezzel a magyar társadalmat régóta fertőző kifejezéssel próbálunk meg végleg leszámolni.

Befellegzett a bitcoinnak, vagy csak a spekulánsok véreztek el?

A bitcoin leértékelődése komoly veszteségeket okozott a rövidtávú befektetőknek, de magának a pénznek nem feltétlenül ártott. Egy hagyományos devizaválsággal szemben, a bitcoinnál sokkal tompábban hat a gazdasági szereplőkre az áresés. Mivel értékmérésre és vagyontartásra eddig sem nagyon használta a többség, a pénzfunkciói nem igazán romlottak tovább. Kevesen voltak olyan merészek, hogy a pénzük nagy részét bitcoinba tegyék, így a leértékelődésével járó negatív vagyonhatás összességében mérsékelt lehet. Ebből pedig az következik, hogy a bitcoin-alapú piacokon nem valószínű, hogy érdemben visszaesett volna a termékek iránti kereslet. Végül pedig a rendszer működését és biztonságát garantáló bányászat is úgy van megtervezve, hogy alkalmazkodjon az ilyen változásokhoz. A bitcoin gazdaság tehát a nagy áringadozások közepette, és a temérdek spekulatív szereplő elvérzése mellett is valójában gond nélkül működhet tovább.


Korábbi cikkünkben a bitcoin áresését abból a szempontból jártuk körbe, hogy azt milyen nehéz is objektíven elemezni:
2018.12.07 16:28 Mit lehet mondani a bitcoin elképesztő zuhanására?

Kiderült: olyan súlyosan alulfizetett itthon a tanári pálya, hogy még a gyerekeinek sem ajánlja senki

Kiderült: olyan súlyosan alulfizetett itthon a tanári pálya, hogy még a gyerekeinek sem ajánlja senki

Méltatlanul alulfizetettek Magyarországon a tanárok, ezért a többség még csak véletlenül sem ajánlja ezt a pályát a gyerekének - derült ki egy friss nemzetközi kutatásból, amely hazánkban is reprezentatív felmérést végzett. Az eredmények alapján nyíltan kijelenthető, hogy a magyaroknak az alacsony tanári fizetéseken túl az egész oktatási rendszerrel is komoly bajuk van. Alig volt néhány ország a mintában, ahol rosszabbnak ítélték volna meg az általános színvonalat. Eközben pedig a tanáraink a világtrendekkel ellentétben még a közvéleménynél is negatívabban látják saját státuszukat. Elgondolkodtató kutatási eredmények következnek.

Mit lehet mondani a bitcoin elképesztő zuhanására?

Óriásit zuhant a bitcoin árfolyama az elmúlt egy év során. Ha ilyet látnánk egy részvénynél, kötvénynél vagy devizánál, biztosan csődöt jósolnánk. A bitcoin ugyanakkor egy speciális állatfajta, aminél a jól megszokott elemzések nem működnek. Cikksorozatunk első részében most elmagyarázzuk, hogy miért annyira nehéz tisztán látni a bitcoin árával kapcsolatban. Mint látni fogjuk, a masszív spekuláció kihat a legfontosabbnak vélt teljesítménymutatókra is, homályossá téve a fundamentális elemzéseket. Nem kizárható, hogy ez a masszív áresés pusztán a spekulatív szereplők tevékenységének köszönhető, és a bitcoinnak ezen túl valójában kutya baja.

Sokkal lustábbak a mai diákok, és képtelenség rájuk hatni

A mai diákok sokkal kevesebbet tanulnak az elődeikhez képest, és ez a hanyag hozzáállás bizonyítottan alacsonyabb tudáshoz is vezet. A közgazdászok és társadalomtudósok empirikus kutatások egész sorával álltak már elő ezen a téren, amire viszont máig hiányzik a válasz, hogy mégis mit lehetne velük kezdeni. Erre a felhívásra nemrég egy fáradságos kísérletet csináltak, amiben megpróbálták noszogatni és támogatni a fiatalokat. Mint kiderült: ennek semmi hatása.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bármikor beleroppanhat Oroszország a háborúba, ha a Nyugat enged a riválisának
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility