Hány részvény van összesen a világon? Egyszerűnek hangzik a kérdés, de pontosan megválaszolni már nem könnyű. Annyit azért máris leszögeznénk, hogy a hazai 41 tőzsdei papírnál egy kicsit több van. Az alábbi cikkben pedig kísérletet teszünk rá, hogy erről egy átfogó képet adjunk, érzékeltetve, mennyivel színesebb világról van szó, mint ahogy azt itthon megszoktuk.
Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy mégis hová tűnik az a temérdek pénzügyi vagyon, amit az emberek elvesztenek a válságok során, ki nyeri azt meg? A kérdésben rejlő félreértés abból ered, hogy azt gondoljuk, mindig van egy nyertes a piacon: ha valaki rosszul jár egy ügylettel, akkor azon a másik biztosan nyer. De a valóság ennél bonyolultabb. Amikor a piac egésze mozdul és drámaian lezuhannak az árak, akkor bizony vagyonok égnek el. Az az érték, amiről azt gondoltuk, hogy a miénk, egyszerűen eltűnik, senki sem szerzi meg. A piaci mozgások olyan sajátossága ez, ami kifejezetten a válságok során látványos, és az ebből eredő vagyonhatás ilyenkor jár csak igazán kellemetlen gazdasági követkeményekkel. Ez a jelenség több összeesküvés-elméletet is szült már, ezért az alábbi cikkben megpróbáljuk tisztázni, pontosan mi is történik ilyenkor.
A mesés IT fizetések sokak érdeklődését felkeltették, és ma már egyre nyitottabbak az emberek a programozás iránt. Az alábbi cikkben ezért most segítünk eligazodni a programnyelvek világában: adunk egy áttekintést a legalapvetőbb különbségekről, amit mindenkinek érdemes lehet tudnia. Általános vagy szakterület-specifikus, alacsony vagy magas szintű, harmadik vagy negyedik generációs, procedurális vagy objektumorientált? Most segítünk megérteni az alapokat, folytatásként pedig arra is rátérünk majd, hogy melyek ma a legnépszerűbb nyelvek, és melyiket lehet érdemes megtanulni.
Tudjuk jól, mennyi megpróbáltatás érte az emberiséget a történelem során: birodalmak épültek fel és buktak meg, átrajzolódtak az országhatárok, háborúk tomboltak, bombáztak, államosítottak, privatizáltak, és eközben még a gazdasági válságok is rendszeresen gyomron vágták a szerencsétlen vállalkozókat. Ez a történelmünk, és ezek azok a körülmények, amiben egy japán családi vállalkozás több mint 1400 évig tudott megállás nélkül működni. Sőt, bizonyos szempontból működik még ma is.
Mitől válik valaki koránkelő, fegyelmezett és sikeres üzletemberré, és mitől lesz az alkoholizmus és a szerencsejáték áldozata? Életbevágó kérdések ezek, szó szerint. Olyan téma ez, amely mind a tudósokat, mind pedig a hétköznapi embereket egyaránt foglalkoztatja. Az igazán meglepő pedig az, hogy már egészen sokat tudunk ezekről a kérdésekről. Például arról, hogy az emberek miért teszik azt, amit, és hogy ezen miként lehet változtatni. Pontosan ez utóbbiról szól Charles Duhigg bestseller könyve: a szokás hatalma.
Vigyáznak a pénzünkre, hitelt nyújtanak és segítenek fizetni – lényegében ezt a három alapvető funkciót látja el egy bank. Vannak köztük persze olyanok is, akik mindezt nagyon kacifántosan, sok egyéb szolgáltatással kiegészítve végzik, de ettől még nem szabad azt gondolni, hogy a banki üzlet érthetetlen. Magyarországon a pénzügyi műveltség máig nagyon alacsony szinten van, és emiatt a bankokat sokan valamiféle sötét, gonosz hatalomnak látják, ami pénzt teremt a semmiből. Noha tényleg képesek a semmiből (kereskedelmi banki) pénzt teremteni, de ettől még koránt sem fenékig tejfel az életük. Az alábbi cikkben elmeséljük azt, ami talán mindenkinek egy kicsit homályos lehet: hogyan lehet pénzt csinálni a pénzből.
Az ember a fél életét munkával tölti, és ha ez a munka egy asztalnál való görnyedést jelent, akkor az bizony nem túl egészséges. A közvélekedés szerint azok, akik túl sokat dolgoznak, hajlamosabbak az elhízásra. Egy friss kutatás ugyanakkor ezt megcáfolni látszik: önmagában a kevesebb munkaóra nem segít, ettől nem fognak lefogyni az emberek. Ha érdemi változást akarunk, akkor külön ösztönzőkre lesz szükség: a több szabadidő még nem állítja át az embereket az egészséges életmódra.
Szellemekkel nem jó együtt lakni – bizonyára ezt gondolja az emberek jelentős része, ugyanis a lakások ára akár drámaian is le tud esni, ha elterjed róluk, hogy gyilkosság helyszínei voltak. Egy hongkongi kutatás szerint mindennek pedig az egész épületre is tovagyűrűző hatása lehet, de az sem mindegy, hogy pontosan mi történt az adott helyen. Túl sok horrorfilmet nézünk?
36,8 billió dollár: ennyi pénz van a világon, szűken értelmezve. Tágan már majdnem 100 billió, vagyis 100 000 milliárd dollár. Nehéz az ekkora számokat elképzelni, de pont ebben segít nekünk a The Money Project alkotása, amely szemléletesen mutatja meg, hogy miként viszonyul ez a tengernyi pénz mondjuk a világ összes adósságához. Egy óriási ábra következik.
Hol vannak a világ legnagyobb gazdasági központjai? Melyik megalopolisz termeli a legtöbb GDP-t? Ezekre a kérdésekre adott választ a CityLab idén megjelent kutatása, amelyből most a Visual Capitalist csinált egy látványos ábrát. Érdekes módon a Bécs-Budapest tengelyt is megtaláljuk a térképen, méghozzá nem is annyira gyenge számokkal. A CityLab szerint a 18. helyen állunk a listán.
Úgy tűnik, beigazolódott, hogy a kriptopénzek mégsem teljesen lufi módon viselkednek, hanem az árfolyamuk függ bizonyos fundamentális tényezőktől. Egy friss kutatásban 5 jelentős kriptopénz esetében mutatták ki, hogy a blokkláncuk biztonsága, illetve az elterjedtségük mértéke nagyban befolyásolja az árukat. Ez a modell egyben arra is magyarázatot ad, hogy a bitcoin 2017-es szárnyalása után miért volt törvényszerű az erőteljes visszaesés: egyszerűen nem fejlődött még annyit a rendszer, mint amennyire megdrágult. Korábban itt, a Portfolio Prof hasábjain is hangsúlyoztuk, hogy milyen nagy szükség volna a kriptopénzek fundamentális elemzésére, immár pedig végre az akadémiai szféra is így gondolja.
A Facebook magáévá tette a kriptopénzek forradalmi szellemét, és ha a szabályozók nem vetetik el, akkor hamarosan megszülethet a Libra. A sajtóban csak a Facebook szuperpénzének nevezett technológia valójában sokkal egyszerűbb megoldást kínál a digitális pénzek kihívásaira, mint a Bitcoin vagy az Ethereum. Egy központosított modellben működne, ahol eleinte csak egy szűk csoport felügyelné a tranzakciókat, ezzel teljesen szembemenve a Satoshi Nakamoto által képviselt értékekkel. A többségnek ugyanakkor ez valószínűleg nem lesz ellenére, a Libra pedig nagyon erős rajttal indulhat, hiszen kapásból ott lesz a számára 2,4 milliárd facebookozó. A kriptopénzek sikerében óriási szerepet játszik a mögöttük álló közösség, a jobb technológia önmagában nem feltétlenül nyer. Mindebből viszont mégsem következik, hogy a Libra veszélyt jelentene az olyan típusú kriptopénzekre, mint amilyen a Bitcoin. Az alábbiakban részletesen átbeszéljük, hogy pontosan milyen is közöttük a viszony.
A Facebook nagyon trükkösen kitalálta, hogy milyen kriptopénzzel hódítsa meg a világot. Úgy alakította ki ugyanis a Librát, hogy az egy elapadhatatlan, kockázatmentes pénzcsapként szolgáljon az idők végezetéig. Konzervatív becslésünk szerint minimum dollártízmilliárdok folyhatnak majd be a Libra-tartalék tulajdonosai zsebébe azáltal, hogy a Facebook pénze nem fizet kamatot a tulajdonosainak, míg a felhasználók által befizetett tartalékon még óvatos portfóliókezelés mellett is több százalékos hozam jöhet létre. Ha a globális pénzmennyiségnek akár csak a töredéke kerül át Librába, akkor is iszonyú nagy nyereségről van szó, amin érdemes elgondolkozni. Ezt tesszük most mi is ebben a cikkben.
Ha kimegyünk egy szép zöld parkba, azzal nemcsak az egészségünknek teszünk jót, hanem a lelkivilágunknak is. Egy friss kutatás szerint érezhetően jobb hangulatú Twitter-üzeneteket írnak azok az emberek, akik ellátogatnak a természetbe. A hatás nagyjából akkora, mint amikor a karácsonynak örülünk, és akár órákon át is tarthat. Ezen eredménnyel tovább gyűlik azon bizonyítékok listája, melyek szerint sokkal zöldebb városokra lenne szükségünk az egészséges és boldog élethez.
Mennyiben változtatná meg a viselkedésünket, ha hirtelen nem használhatnánk többé a tárcánkban lévő készpénzt? Ez a kérdés régóta foglalkoztatja a közgazdászokat, de mindeddig csak nagyon szórványos válaszaink voltak rá. Indiában viszont három évvel ezelőtt hirtelen kivonták a forgalomból a két legnagyobb bankjegyet a feketézés megfékezése végett, ezzel egy természetes kísérletet idézve elő a készpénzmentesítéshez. Egy frissen megjelent kutatás szerint ez a lépés érezhetően visszavetette a gazdasági aktivitást, ami pedig arra utal, hogy a készpénz jelenléte a gazdaságban talán mégsem teljesen semleges.
Azért drágul a bitcoin mert jelzett az indikátor. Vagy mert bejelentették a Facebook Librát. Vagy csak úgy. Az a helyzet, hogy az összes olyan kriptopiaci elemzés, amely az értékeltséggel vagy a jövőbeli árfolyammal kapcsolatos, teljesen megbízhatatlan. Óriási igény mutatkozik rá, hogy megmondjuk, merre megy az árfolyam, és újra eléri-e azt a 20 ezer dolláros álomhatárt. A kereslet pedig néha kínálatot szül, és bizony el is árasztották az internetet a különféle technikai elemzések, meg az egyéb magyarázatok arról, hogy miért kerül éppen annyiba egy bitcoin, amennyibe. A gond csak az, hogy ezek a módszerek valószínűleg semmivel sem jobbak a puszta megérzésnél. Nem biztos, hogy ezen valaha is lehet majd változtatni, de a fundamentális elemzések fejlődésével legalább egyszer odáig eljuthatunk, hogy megértsük azokat az alapvető gazdasági összefüggéseket a kriptodevizáknál, amiket a forex piacon már ismerünk. Az alábbi cikkben a kriptopiaci elemzések problémáit járjuk körbe, részletesen kitérve az eddig keveset taglalt fundamentális módszerek lehetőségeire.
Cikksorozatunk előző részét itt olvashatja el:
Újabb meghatározó elmélet dőlt meg a pszichológiában, miután kutatók egy csoportja vette a fáradságot, és megvizsgálta a valóságot. Eddig sokan azt hitték, hogy az emberek simán keresztülnéznek a bajba jutott társukon, nem segítenek neki, főleg ha mások is jelen vannak az esetnél. Ezt a vélekedést egy nyílt utcán történt, brutális késes gyilkosság indította el még a 60-as években, amit követően arra jutott a szociálpszichológia, hogy az emberek erősen hárítják a felelősséget. A jelenséget el is nevezték járókelő-effektusnak. Csakhogy egy friss kutatás alapján most úgy tűnik, ez az egész egy totális tévedés. Biztonsági felvételek százait vizsgálva kiderült, hogy 10 esetből 9-szer az emberek igenis segítenek a másikon. Sőt, ha csoportban vannak, akkor erre csak tovább nő az esély. Talán mégsem olyan rosszak az emberek, ahogy a pszichológusok gondolták.
Régóta sejtjük, hogy a túlzott facebookozás nem tesz jót az embereknek, mára pedig kezd kikristályosodni, hogy ez tényleg így van. A legújabb kutatások immár kísérleti alapon bizonyították, hogy a túl sok közösségi médiahasználat árt az emberek pszichéjének: egyre többen lesznek miatta frusztráltak, vagy esnek depresszióba. Sőt, ma már azt is sejtjük, hogy mi állhat a háttérben. Úgy tűnik, hogy az egymás méricskélése egy ősi ösztön, ami nagyon fontos az embereknek, de a Facebookon sajnos hamis életképekkel találkozni, ami önértékelési zavarokat és elégedetlenséget szül. Az Egyesült Államokban már van, aki törvényileg korlátozná a Facebookon tölthető időt, de ez persze temérdek kérdést vet fel, és nem valószínű, hogy egyhamar jóváhagyásra kerül. Ugyanakkor igencsak elgondolkodtató, hogy az eddigi kutatások szerint valóban jót tenne az emberiségnek, ha kevesebb időt töltene virtuális közösségekben.
Év elején szinte mindenki leírta a bitcoint, miután húszezer dolláros csúcsáról egészen háromezerig zuhant. Már kezdték is volna elfelejteni az emberek, amikor pár hónapja ismét szárnyra kapott, hogy újrainduljon a felhajtás. Ebben a cikkben felhívjuk a figyelmet rá, hogy egyáltalán nem egyedi esettel állunk szemben: a bitcoin számos alkalommal mutatott ennél már jóval nagyobb relatív ármozgást is. Ez arra utal, hogy nem helyénvaló egyszerű pénzügyi buborékként értelmezni ezt a jelenséget, mert ez a fajta viselkedés meglehetősen egyedi. Óriási szükség volna a kriptopénzek fundamentális elemzésére, amely végre támpontot nyújthatna arról, hogy miként gondolkodjunk ezen különös eszközök értékéről.
A politikusok és a szakértőik nem értik igazán, hogy az emberek mennyire élnek jól, mert az átlagokat tükröző gazdasági indikátorok túl sok kívánnivalót hagynak maguk után - erre jutott világhírű közgazdászok egy csoportja, akik most változtatni szeretnének a helyzeten. A céljuk az, hogy olyan újfajta adatsorokat és eszközöket állítsanak elő, amelyek tényleg lehetővé teszik az emberi jólét vizsgálatát.
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Az Amazonas-medence esőerdeje fontos természeti kincsünk, amely gazdag növény- és állatvilággal, kiterjedt vízhálózattal...
HOLD After Hours. Szabó Lászlóval helyre tesszük a szövőlepkéket, a kapitalizmust, a kapitalizmus kritikusait,... 
A CBC Marketplace nemrég kiadott egy videót, amiben rejtett kamerával megvizsgálták néhány kanadai bank ügyintézőit....
Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek...
Akárhányszor előjön az adózás, egykulcsos-többkulcsos adózás kérdése, úgy tűnik, hogy három emberből kettő...
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
